Rendezés

Általános - Szegőfi Anna: Fondismertető (fondtörténeti bevezető) tanulmányok készítése a BFL-ben. • 2003. [LSZ 2003/3. 22-46. p.]

személy- és vagyonbiztonságot érintő, adóügyben és járványügyben, utólagos bejelentési kötelezettség mellett — azonnal és közvetlenül is intézkedhetett (18-19. §§.) Fegyelmi ügyekben elsöfokon járt el saját hivatalnokaival szemben (42. §.), másodfokon pedig a többi állami v. fővárosi közegek ellen indított, és fellebbezett ügyekben (43-47. §§.); Mint fellebbviteli hatóság (e hatáskört megszüntette az 1929:XXX. te. 58. §. 1/b. pontja) minden a törvény által fellebbezendő ügyekben illetékes (56. §.); a K. I. B-hez fellebbezendők: magánosok ügyeiben hozott törvényhatósági határozatok, igazoló választmányi határozatok, adófelszólamlási ügyek; a K. I. B. harmadfokú határozata ellen fellebbezésnek nincs helye és a másodfokú határozata ellen is csak akkor, ha az az elsőfokútól eltért (57-59. §§.). d, A szervezeti felépítésre vonatkozó adatok A K. I. B. testülete a közigazgatás három különböző területéről származó testületi tagokból állt: elnöke a főpolgármester volt. Egyrészt törvényhatósági tisztviselőkből (polgármester, első alpolgármester, tiszti főügyész, árvaszéki elnök, tiszti főorvos); másrészt a főváros területén működött állami szervek tisztviselőiből (királyi adófelügyelő [később kir. pénzügy igazgató], tanfelügyelő, királyi ügyész, posta és távirda-kerületi igazgató); harmadrészt pedig a törvényhatósági bizottság által választott, 10 tagból — akik felét minden év végén megújították — állt (1. §., 4. §.). A bizottság hivatalnok és tisztviselő tagjai a szakukhoz tartozó ügyekben mint hivatalnokok működtek (8. §.). A bizottság havonta tartott ülései — a fegyelmi választmány üléseinek kivételével — nyilvánosak voltak, ám rendkívüli ülésekben is tárgyalhatott ügyeket; a határozatokat általános többséggel hozták. (11., 13., 17-18., 20. §§.). A közigazgatási ágak tisztviselői havonta jelentésben számoltak be az érintett ágazat helyzetéről (15. §.) A fegyelmi bíráskodást egy évre választott 5 tagú választmány útján gyakorolta, és elnöke rendszerint a főpolgármester volt; tagjait a bizottság választotta, kettőt az államközegekből, kettőt a kgy-tagok közül (52-53. §§.); a fegyelmi vizsgálatra vonatkozó iratokat a választmány a tiszti főügyésznek küldte meg (55. §.). A bizottság működéséről, az egyes közigazgatási ágazatokban felmerült nehézségekről, a javasolt intézkedésekről félévente jelentésben számolt be a miniszterelnöknek, szükség esetén az illetékes szakminiszternek (64. §.). A K. I. B. üléseinek jegyzője a főváros főjegyzője volt, aki az egyes ülésekről jegyzőkönyvet vezetett (Ügyrend). A szerv segédhivatalát, amelynek saját irattára volt. Irodavezető irányította (Ügyrend). A K. I. B. változó számú albizottságai és választmányai az 1930-as rendelkezés szerint: Fegyelmi választmány; Gyámügyi fellebbviteli küldöttség; Adóügyi bizottság (1930 előtt is létezett bizottságok); Gazdasági, Útügyi, Kisajátítási, Telepítési albizottság (1930 után állandósultak); Népoktatásügyi, Közegészségügyi albizottság (1930 után alakultak). e, Megszűnésre/halálozásra, jogutódlásra vonatkozó adatok A szerv 1945 után is működött (I. XXI. 515.), és az új fővárosi törvény kidolgozása során annak — mint az önkormányzati és a területi állami szervek működése összhangját biztosító intézménynek — a megtartását tervezték. A tanácsrendszer bevezetése nyomán, 1949-ben szűnt meg. f, Az iratanyag keletkezésére és a felhalmozás történetére vonatkozó adatok Az iratanyag 1950-ben, a többi megszüntetett törvényhatósági szerv iratainak átvételekor — a Budapesti Képviseleti Bizottság Elnöki Hivatala vezetőjének 0005/66/Titk. 1950. sz. rendelkezése alapján — került a levéltár őrizetébe. ///. A FONDRA VONATKOZÓ ADATOK Értékelés, irattári és levéltári selejtezés, megőrzés, anyagpusztulás, várható gyarapodás A fond 1904 előtti iratai — 1877-es, 1880-as, 189l-l903-as és 1895-ös töredékektől eltekintve — elpusztultak. A fond legértékesebb részeit a másodfokon elbírált ügyek iratai, valamint a fővárosi 33