Rendezés

XXIV. Az államigazgatás területi szervei - Ujlaky Zoltán: A Debreceni Kerületi Iparfelügyelőség iratai a Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban, 1911–1944, 1945–1949. • 1989. [LSZ 1989/3. 50-57. p.]

ipar, IV. Gép-, szerszám- és műszeripar, V. Vegyészeti ipar, VI. Fűtő- és világítóanyagok gyártása, VII. Textilipar, VIII. Papír-, bőr- és ruggyantaipar, IX. Fa- és csontipar, X. Szőr-, sörte- és tollfeldolgozó-ipar, XI. Élelmezési ipar, XII. Ruházati ipar, XIII. Tisztító vállalatok, XIV. Építkezési vállalatok, XV. Építőiparok, XVI. (ismeretlen), XVII. Sokszorosító ipar, XVIII. Színházak és egyéb látványossági ipar, XIX. Kórházak és gyógyintézetek, XX. Bér- és magánházak, szállodák, vendéglők, XXI. Irodák, iskolák, XXII. Kereskedelem, XXIII. Közlekedés, szállítás. Az üzemvizsgálati jelentések az 1930-as évekig igen részletes adatokat tartalmaztak az üzemekről, gyárakról. Két fő részre tagolódott a jelentés: 1) adatok, 2) ellenőrzés és intézkedések fejezetére. Az első fejezetben az általános kérdések között tárgyalták a gyár alapítását, a tulajdonos honosságát, s hogy részesült-e állami kedvezményben. A gyár berendezése alatt az erőforrások között a gőzkazánok számát, a motorok fajtáját és számát, valamint lóerejét közölték. A termelőeszközök között felsorolták a gyár gépeit, a gyártási eljárást, milyen cikkeket gyártanak, milyen anyagokat használnák fel. Ezután a gyár személyzetét részletezték: hány tisztviselő, művezető, szakmunkás, tanonc volt alkalmazva. A munkások és tanoncok számát kor és nemek szerint is megadták. Majd a munkaidővel kapcsolatos adatok következtek, a munkaidő tartama, az éjjel dolgozó munkások száma, a nők éjszakai alkalmazása, a tanoncok munkaideje. Ezt követték a bérkifizetéssel kapcsolatos adatok: nincs-e törvényellenes levonás, bírság van-e, mikor van a bérkifizetés, fordult-e elő munkaszünetelés? Végül a munkás jóléti intézményeket sorolták fel: hány munkás kapott a gyártól lakást, tüzelőt, világítást, a munkaadó fizeti-e a betegsegélyző járulékát? Az ellenőrzés és intézkedések fejezetében a tanoncok és a munkások alkalmazásával kapcsolatos kérdésekkel, az éjjeli munka, a betegsegélyezés, baleset-biztosítás, a vasárnapi munkaszünet témájával foglalkoztak. Majd a balesetveszélyes körülményeket részletezték, hogy vannak-e gyuladó, robbanó anyagok, veszélyes gépek, történtek-e intézkedések? Végül közölte, hogy milyen intézkedéseket kell tenni. 1938-tól új típusú, rövidebb üzemvizsgálati jelentést rendszeresítettek. Ebben a személyzet létszáma — tisztviselők, művezetők, szakmunkások, napszámosok, tanoncok —, kor és nemek szerinti megoszlása, a munkaidő kérdései szerepeltek. Ezután a termelés adatait már nem részletezték. Csak a balesetek, a gőzkazánszemle, a legkisebb munkabér, leghosszabb munkaidő és az ellenőrzés, intézkedés kérdőpontjai következtek. Azonban készítettek egy külön nyilvántartó lapot, melyben az ipartelep címe, helye, létesítésének éve, az állami kedvezmények, a gyártmányok, nyersanyagok, gyártási eljárások leírása található. Ezután a berendezés címe alatt a gőzkazánok, motorok fajtája, száma és lóereje, a gépek és egyéb termelőeszközök részletezése következett. Végül a munkásjóléti intézményeket sorolták fel: lakás, hálóhely, földhaszonélvezet, ingyenes tüzelő, világítás, étkező, mosdó, öltözőhelyiség, betegségi biztosítás, orvosi rendelés, iskola, óvoda, sporttelep, könyvtár, nyaraltatás, karácsonyi felruházás. 1945 után az 1938-ashoz hasonló üzemvizsgálati jelentést készítettek. Az 1947. évi jelentésben a személyzet és a munkáslétszám adatai után a termelés címe alatt a munkáslétszám hiánya vagy feleslege, az energiatermelés és a nyersanyagok beszerzése iránt érdeklődött a kimutatás, s hogy volt-e észrevétel az üzemi bizottsággal kapcsolatban. Ezután a balesetek, gőzkazánszemle, egyéb eljárások, legkisebb munkabér, leghosszabb munkaidő és az ellenőrzés pontjai következtek.

20 Az üzemvizsgálati jelentések kérdőpontjai közül csak a kérdéses üzemre