Rendezés

XXIV. Az államigazgatás területi szervei - Oltvai Ferenc–Szabó Ferenc: A Csanád Megyei Földhivatal története és iratainak rendezése. • 1962. [LSZ 1962/2. 10-22. p.]

gi földigénylő bizottság szerepét to?ábbvivő kászaperi ÜFOSZ 9, 1945-ben meghagyott birtok ügyében újrafelvételi kérelmet terjesztett elő, az igénybevételt követelve. Azzal indokolta ezt, hogy a földhiány oly nagy, megoldásához a 9 birtokos földjére szükség van, a területeket nem maguk müvelik, más élethivatásuk van.

49// A mégha- •" gyott 100 holdak tulajdonosai legtöbbször valóban nem maguk művelték meg a földet, hanem zsiros parasztoknak, pénzes spekulánsoknak adták bérbe. Medgyesbodzáson, Kaszaperen, Dombegyházán a FÉKOSZ helyi kishaszonbórlő szakosztályai engedély nélkül birtokba vették az ilyen bérleteket és a leginkább rászoruló, földtelen igénylők kezelésébe adták. Dombegyházán a Kommunista Párt a népi szervekkel együtt lépett fel ennek a jóvá nem hagyott kiosztásnak az érvényesítése érdekében.^" A földreformot mindenütt a reakció elleni harccal kötötték össze. Csanád megyében is bekövetkezett, hogy a fasiszták és a népellenes személyek ingatlanainak elkobzása nemcsak a nagybirtoktól szabadította meg a parasztságot, hanem megtisztította azoktól az elemektől is, amelyek a múltban valamilyen formában a népellenes rendszer támaszai, a földesurak kiszolgálói voltak. A megyei Földbirtokrendező Tanács és a Földhivatal, ha követett is el hibákat, végeredményben mégsem volt a reakciósok fészke. A tanács delegált tagjai és elnökük, Diós István, végig,ezt a posztot töltötték be. Mig más megyében, mint pl. Szolnokon, 1946-ban tömegtüntetésen követelték a tanács vezetőinek lemondását, Csanádban ilyenre nem került sor, legalább is a vezetőkkel szemben nem.-^ A kimaradtak problémája volt a legfontosabb, de a juttatóttak földjének megtartása és megvédése is nagy gondot jelentett a földbirtokos reakcióval és a hivatali - ügyvédi mesterkedésekkel szemben. A szegényparasztoknak országosan is # folyó, meg nem alkuvó, következetes harca a föld megtartásáért és ujabb föld szerzésééri segitette a nemzetgyűlésben folyó vitát, ahol végül a Kommunista Párt vezette baloldali erőknek sikerült kiharcolniok a földreform befejezéséről szóló 1946 évi IX. törvényt, amely lényegében megszüntette a földvisszaperlések lehetőségét.A községi földigénylő bizottságok ós a megyei tanács, amelyek rendkívül nehéz gazdasági és politikai feltételek között, ha nem is mindig ós mindenben a legnagyobb szakértelemmel, de mindig az ügy iránti odaadással dolgoztak, 1947 janu

árjában 111. februárjában feloszlottak. Irataik a községi elöljáróságoktól a földhivatalokhoz kerültek. Az ujgazdák védelmének feladatait ezután az üjbirtokosok és Földhözjuttatottak Országos Szövetsége látta el. Ennek az volt a feladata, hogy a megváltozott helyzetnek megfelelő módon képviselje és védje a szegényparasztság érdekeit, a Földhivatallal együttműködve.* ' A földreform végrehajtása az 1947-es esztendőben végeredményében túlnyomórészt befejeződött. A Földhivatal tevékenységében ezután az ingatlanforgalmi ügyek intézése, a telekkönyvezési hibák kiigazítása, a műszaki felmérés, a visszahagyott ingóságok gondozása, szétosztása, a kisljaszonbérletek törvényes rendjének biztosítása volt a fő feladat. A nagybirtok és az uribirtok megszűnt, helyét kisparaszti gazdaságok ezrei foglalták el. Az ujgazdák kezdeményezése alapján a juttatottak körében már 1948-49-ben érlelődni kezdett a szövetkezés gondolata.A kishaszonbérlők körében először megalakult termelő csoportok tapasztalatai nyomán az ujgazdák legjobbjaiból, a parasztság legöntudatosabb elemeiből alakult az első termelőszövetkezetek tagsága Csanád megyében is. Jegyzetek. 1. Irodalmunkban ezideig csupán egy tanulmány látott napvilágot, mely a Sopron megyei Földhivatal iratainak rendezését, repertóriumát és alapleltárát ismertette. Ez a tanulmány általában pontos ós többé-kevésbé megbízható munka,amely