Rendezés
XXIV. Az államigazgatás területi szervei - Oltvai Ferenc–Szabó Ferenc: A Csanád Megyei Földhivatal története és iratainak rendezése. • 1962. [LSZ 1962/2. 10-22. p.]
- 17 -házhelyrendezésbe. Különösen ez utóbbi ügyekre kellett sok munkaidót forditani Ez zel egyidejűleg, 1947 végén csökkentették a létszámot is. A csökkentés elsősorban" a segédhivatalt érintette, ugyanakkor az áttelepitési helyszini munkakörben három uj tisztviselő került beállításra. Az ügyvezetőt is beleszámitva 1947 végén 8 előadóval dolgozott a hivatal. Egy-egy hónapban a beérkezett ügyiratok száma 1947-48-ban meghaladta az 1500-at. 1947 decemberében 1608 volt az elintézetlen ügyiratok száma, a december hónapban érkezett 1467 ügyirattal együtt 6075 darabot kellett yolna feldolgozni. Ezt természetesen nem végezhették el. 966 ügyiratot érdemileg 170-et közbeeső intézkedéssel intéztek el az előadók és közel 5000-et vittek át wül^tJ. AZ 0rSzágos Földh iv *tal havonként értékelte a megyei földhivatalok munkáját. 1947 első felében Csanád megyében volt a legrosszabb a helyzet. 1947 április havában a hátralékos ügyiratok száma tekintetében csak egy hivatal állott roszszabbul az ország összes földhivatalai között. Pedig ekkor még 10 előadó működött A beérkezett ügyiratok arányát tekintve 91 db ügyirat jutott volna egy-egy előadóra, ugyanakkor azonban 114-et intéztek el. Az Országos Földhivatal a hátralékok miatt az egyes előadók munkájának állandó ellenőrzésére hivta fel az ügyvezetőt.?8/ Volt olyan hónap is, amikor a munkateljesítmény lényegesen meghaladta az egy-eg^ előadóra jutó átlagos havi beérkezést. A munka azonban nemcsak az elintézett vagy el nem intézett iratok számában jutott kifejezésre. Az a körülmény ugyanis, hogy a földbirtokreform hivatalos lezárását - a telekkönyvezést - legelőszőr ebben a megyében érték el, a hivatal lendületes munkája mellett szól. 1947 október 1-én jelentette a befejezést az ügy. vezető, azzal, hogy egyes községekben már csak kisebb munkarészek vannak hátra. A földreformmal birtokba juttatott ujgazdák és házhelytula,; 1 ao: ok ezzel visszavonhatatlanul megnyerték évszázados pörüket. 1945 április 20-án a megyei Földbirtokrendező Tanácsnak az Országos Földbirtokrendező Tanácshoz intézett jelentéséből kitűnik, hogy a megye területén a megváltott és elkobzott földek kimérése ós szétosztása során a földigénylők jogos kivánságai csak részben voltak kielégithetők a rendelkezésre álló földterületből. A 22.745 j ogos föl digénylőből cs ak 14.476 i génylőt lehetett földhöz jut tatni. A szükségletek legminimálisabb számitásával 123.114 kat. holdra lett volna szükség, ezzel szemben kiosztottak 67.730 kat. holdat. A családonkénti földterület a juttatásnál átlagosan 2-7 kat.hold között volt, és mindössze 6 kö zsé gben tudták az igényeket kielégít eni. Különösen kevés volt a föld Makón, ahol elkobzásra és megváltásra kerülő földbirtok, beleértve a háborús szerzeményeket is, alig volt és ezért Makó közel 3000 földigénylőjét csak részben tudták földhöz juttatni.29// Hasonló földinség volt a megye legtöbb községében. Csanád megye közel 8000 jogos földigénylőjét 1945-ben az első rendelkezések keretei között tehát nem tudták kielégiteni. A kimaradtak kielégítésének gondját országosan és helyileg is a Kommunista Párt vezetésével a megyei és községi földosztó szervek vették magukra. A feladatot súlyosbította az is, hogy a földigénylők száma folytonosan növekedett. Megindult a leszerelt katonák és hadifoglyok tömeges hazatérése, azonkívül számottevő volt az a réteg is, mely 1945-ben a reakciós propaganda hatására még nem mert földet kérni és igényeivel csak később jelentkezett.^0 ' A kimaradtak a kommunisták vezetésével, a földigénylő bizottságokba tömörülve, maguk keresték meg a megoldást azzal,hogy kiosztották azokat az ur ibirtokokat, amelye ket az Országos vagy a megyei Földhivatal tulajdonosaikn ak meghagyott, igénybevették a 100, néha az 50 holdon felüli parasztbirtokokat is vagy legalább bérlet és házhely juttatásával könnyítettek a kimaradtak helyzetén. For-
