Rendezés

XXIII. Tanácsok - Fondok és állagok kialakítása a tanácsi iratanyagban: a Levéltári Szekció békéscsabai regionális tanácskozása. Összeáll. Jároli József. • 1982. [LSZ 1982/2–3. 241-277. p.]

elhelyezésekor ugyanis az állagon belül az év — tehát az időrend — került előtérbe mint rendezési alap. Ennek elsősorban gyakorlati oka van: addig, amíg a fondképzo működik, szervezete változik, az anyag gyarapodik az egyébként sorozatnak tekintett osztályok iratainak osztályonkénti besorolása nem célszerű. Amint a tanácsi anyag zárt fonddá változik, el lehet végezni a szakigazgatási iratok állagán belül az anyag sorozatonkénti, vagyis osztályonkénti elhelyezését, mint ahogy ekkor lehet véglegesen elhelyezni a segédleteket is. Bár, ha az általunk kidolgozott rendszert elfogadjuk, mindez felesleges. Addig azonban, amíg az anyag gyarapszik, a mindennapi levéltári munka igényeihez jobban igazodó és az éven belül az osztályok rendezési alap a célszerűbb. Az év, mint rendezési alap előtérbe helyezése a szakigazgatási iratoknál nem zárja ki a fondképzo struktúrájának tükröződését. Az általunk készített raktári jegyzékben a szakigazgatási szervezet felépítése, struktúrája folyamatában kísérhető végig, csak át kell lapozni a jegyzéket. Sőt, még ezt sem kell megtenni, mert éppen e jegyzék alapján elkészítettük a tanács szakigazgatási szervezetének táblázatos vázlatát, amely ugyancsak folytatható az anyag gyarapodásával egyidőben. A tanácsi iratok több fondba sorolásának a jelenlegitől eltörő módját ismertette Böőr László. A hozzászólásokból számomra egyértelmű és elfogadható, hogy elkülönítik a csak, vagy döntő mértékben államhatalmi funkciót gyakorló testületeket és a szakigazgatási szerveket. Nem hiszem azonban, hogy ezt az elkülönítést feltétlenül a fondok szintjén kell végrehajtani. A szakigazgatási iratok csoportosításánál nem világos számomra, hogy az ún. gazdasági jellegű állagban hogyan, milyen rendezési alap figyelembevételével helyezik el az iratokat? Megmarad-e az osztályok különállása? Hogyan oldható meg e rendszerben a központi iktatású (1957-1961) anyag elhelyezése? Tény, hogy az 1950--1956 közötti iratoknál a rend- illetve a csoportszámok alapján létre lehet hozni egy magasabb szintű, tárgyi rendezettséget, de hogyan folytatható ez 1957 után? Ugyancsak a szakigazgatási iratok állagolásának más megoldását javasolta Dóka Klára és Szabó Klára. Mindkettőjük elképzelésének lényege, hogy az osztályokat tekintsük önálló állagnak. A városi és járási tanácsok esetében az önálló osztály - önálló állag beosztás a fondon belül okoz az állagok szintjén ugyanolyan nehézségeket, mint amilyenek a jelenlegi önálló osztály — önálló fond rendszerben a fondok szintjén van. Elképzelhetőnek tartom azonban, hogy éppen a nagyságrendi különbségek miatt egy ilyen, vagy ehhez hasonló fond felállítási megoldással áttekinthetőbbé tehetők a megyei és fővárosi tanácsok anyagai. 275