Rendezés

XXIII. Tanácsok - Fondok és állagok kialakítása a tanácsi iratanyagban: a Levéltári Szekció békéscsabai regionális tanácskozása. Összeáll. Jároli József. • 1982. [LSZ 1982/2–3. 241-277. p.]

így nemcsak az iratkezelésben végbement változások lesznek szembetűnőbbek, egyszerűen azért, mert az osztály anyagát egységben tekinti át a raktári jegyzék szemlélője, hanem a szervezeti felépítésben történtek is: milyen csoportjai voltak, mikor szűntek meg, mikor, milyen újabb csoportok alakultak. Ha a csoportok iratait az osztályokkal egyenrangú levéltári egységként kezelnénk, minden esetben külön munkát jelent annak megállapítása, hogy a szervezetben mikor, melyik osztály irányítása alá tartozott. Nem tartható az sem, hogy T. E. a fondon a szervnek a levéltári raktárban levő iratainak egységét érti, amely a pillanatnyi állapot változtathatatlanságát jelenti. T. E., amikor a tanácsapparátus teljes anyagát tekinti egy fondnak, azon belül a titkárság kivételével az összes osztály és csoport anyaga egy állagot képez, lemond a tanácsi fondképzők eredeti kezelési rendszerének megtartásáról. Ugyanis az osztályok anyagát magábafoglaló állagban évenként egymás mellett találhatók a különböző osztályok, csoportok ügykezelésében keletkezett iratok. Az osztálykeret felszámolása nem teszi könnyebbé a tájékozódást az anyagban. A gyakori hatásköri, szervezeti változások nyomonkövetése, felderítése a T. E. által javasolt tagoltság esetén nehezebbé válik, mint a fondjegyzék szerkesztési utasítás alapján képzett fondok, állagok esetében. A referátum készítője néhány éves vélt előnyért, hogy a gyarapodások elhelyezése ne járjon együtt anyagmozgatással, a raktári egységek átszámozásával, és azért, — hogy ne tizenvalahány, hanem csak 6—7 raktári jegyzéket kelljen alkalmanként kiegészíteni, — a proveniencia elvét és a levéltártudomány más alapfogalmai (pl. fond, állag, sorozat) kellene feláldozni. Ami egyúttal azt jelentené, hogy az utóbbi 20 évben, a szerkesztési alapelvek szerint végzett munkánk eredménye megsemmisül. Mert ha egy fond a tanács, akkor egy fond a vármegye, egy a thj. város stb. Új fondjegyzéket kellene szerkeszteni minden levéltárnak, ezzel együtt elavulnának a meglévő levéltári segédletek és nyilvántartások, a raktári jelzetek tömegét kellene megváltoztatni, és persze óriási irattömegek várnának átrendezésre. A dolgozatban felhozottak nem indokolják a kívánt változtatásokat. A megoldás a régi, a szerkesztési alapelvekben lefektetettek szerinti munka az 1978. évi módosítások rugalmas alkalmazásával. Kétségtelen, hogy mindkettőben vannak vitatható tételek — pl. a regisztratúrák történelmi korszakhatároknál való bontása, az állagok megítélésének kérdése — de nem szabad megfeledkezni arról, hogy ez az alapja a levéltárak mai rendszerének. Finomítani, módosítani - úgy, hogy a változtatások jól követhetők legyenek — lehet rajta, de felborítani nem. Böó'r László Pest megyei Levéltár Nagykőrösi Osztálya A referátum kapcsán alapvető kérdés a fondszemlélet merev alkalmazása, illetőleg az egy szerv, egy fond problematika, amely a Pest megyei Levéltár gyakorlatában már jónéhány évvel korábban jelentkezett, mint a többi megyei levéltáraknál. A szocialista kori szövet-266