Rendezés

XXIII. Tanácsok - Fondok és állagok kialakítása a tanácsi iratanyagban: a Levéltári Szekció békéscsabai regionális tanácskozása. Összeáll. Jároli József. • 1982. [LSZ 1982/2–3. 241-277. p.]

szerveiről" beszél, s ez a szóhasználat a gyakorlatban is meggyökeresedett. E szakigazgatási szervek azonban nem önálló hatóságok: a szerv szó itt a vb. apparátusának szervezeti egységeit jelenti. Úgy vélem, a szerv szó többértelmű volta miatt nem alkalmas arra, hogy a fondképzők meghatározásánál belőle induljunk ki. Helyesebb lenne iratképző „természetes vagy jogi személyekről" beszélni, mint azt az NDK levéltári lexikona teszi. A jogi személy fogalmát az Új Magyar Lexikon így definiálja: „A jogi személy állami, gazdasági vagy társadalmi szerv, illetőleg szervezet, amelynek feladatai folytán vagyoni jogokkal és kötelezettségekkel kell rendelkeznie, és melyet az állam ezért a jogszabályok szerint jogi személynek elismer ,. . Jogi személyek pl.: az államhatalom helyi szervei (a tanácsok), az állami vállalatok, az egyéb állami gazdálkodó szervek, a szövetkezetek, a társadalmi szervezetek, az egyesületek." Nem kétséges, hogy a tanácsok „szervei" nem jogi személyek. A levéltári fond meghatározásának szabályait a Szovjetunióban 1939-ben hagyták jóvá. E szabályok (Arhivnoje Gyelo 51. sz., 140-163.1.) jobban eligazítják a levéltárost atekintetben, mit tekintsen fondképzőnek és mit neveznek fondnak, mint azt a magyar fondjegyzékszerkesztési utasítás teszi. Eszerint „fondnak nevezik azon levéltári anyagok összességét, amelyek valamely hivatal, vállalat, katonai egység, társadalmi szervezet, vagy azok szervezetileg és operatíve elkülönült részei működésének során jöttek létre. Azok az anyagok, amelyek egyes személyek tevékenységének eredményeképpen jöttek létre, ugyancsak önálló fondnak minősítendők (2. §). „A szervezetüeg és operatíve különálló intézmények, vállalatok, katonai egységek, társadalmi szervezetek, valamint ezek külön működő részei önálló fondképzőknek számítanak. A fondképző szervezeti és operatív különállásának meghatározásához kisegítő ismérvek: önálló költségvetéssel, önálló státussal rendelkezett, vagy van olyan külön jogszabály, amely hatáskörét és működésének rendjét megszabja. Ilyen ismérvekkel a tanácsok „szervei" nem rendelkeznek. Az NDK állami levéltárai számára kiadott rendezési és segédletkészítési szabályzat (Ordnungs- und Verzeichnungsgrundsátze für die staatlichen Archive der DDR, 1964) a fondok kialakításának szabályaival kapcsolatban kifejezetten említi a tanácsokat. Kimondja, hogy pl. egy „Bezirksrat" (az 1952-ben, a tartományok megszűntetésével egyidőben létrehozott új, a mi megyéinknél nagyobb közigazgatási egységek egyikének tanácsa), tehát ún. kerületi tanács teljes iratanyagából egy fondot (az ő terminológiájuk szerint ,,Bestand"-ot) kell kialakítani. (22. §). A fenti idézetek választ adnak arra a kérdésre, müyen ismérvek alapján döntheti el a levéltáros, hogy egy adott „szerv" önálló iratképző szervnek tekintendő-e. A lényeg a szerv önállósága, úgy is mondhatnánk: jogi személy jellege. A tanácsok szocialista állami hatóságok lévén, a jelen esetben azt kell vizsgálnunk, mik az önálló hatóság ismérvei? önálló az a hatóság, amelynek saját költségvetése és státusa, önálló hatásköre és ügyintézése van. A „szerv" szó szemantikai problémáit félretéve, megkell állapítanunk:annak,hogy az utasítás nálunk egy tanácsapparátus iratanyagának több fondra bontását írta elő, más oka is volt. Nyilván közrejátszott itt az a körülmény is, hogy a második tanácstörvény szerint a tanács szakigazgatási szerveinek „önálló hatósági jogkörük" van. De vajon azt jelenti-e az önálló hatósági jogkör, hogy az ilyennel rendelkező vb. osztályok most már 263