Rendezés

XXIII. Tanácsok - A tanácsokról. (III. tanácstörvény) • 1971.02.19 [1971:I. tv. = Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye 1971. 3-25. p.]

31. §. (1) A tanács ülését a tanácselnök vezeti. (2) A tanács határozatképes, ha az ülésen a ta­nácstagok többsége jelen van. Határozatképtelenség esetén a tanácsot ismét össze kell hívni. (3) A határozathozatalhoz a jelenlevő tanács­tagok többségének szavazata szükséges. Szavazat­egyenlőség esetén a tanácselnök szavazata dönt. (4) A tanácstagok többségének szavazata szük­séges : aj a tanács hatáskörébe utalt választáshoz és kinevezéshez; b) a terv és a költségvetés megállapításához, a költségvetési beszámoló elfogadásához; c) tanácsrendelet alkotásához; d) összeférhetetlenség megállapításához; ej az általános rendezési terv elfogadásához; f) hitel felvételéhez; g) ha azt jogszabály előírja. (5) A tanács rendelkezéseit nyílt szavazással hozza. Jogszabály titkos szavazást is előírhat. 32. §. (1) A tanács ülésén tanácskozási joggal vehet részt az, akit törvény, törvényerejű rendelet, minisztertanácsi rendelet és határozat vagy a tanács szervezeti és működési szabályzata megjelöl, vala­mint az, akit az ülésre a végrehajtó bizottság meg­hívott. (2) A végrehajtó bizottság titkára és a szak­igazgatási szervek vezetői a tanácsülésen kötelesek részt venni és az ügykörüket érintő kérdésekre fel­világosítást adni. A végrehajtó bizottság titkárát és a szakigazgatási szerv vezetőjét akkor is megilleti tanácskozási jog, ha nem tanácstag. A tanács rendelkezései 33. §. A tanács rendeletet alkot vagy határoza­tot hoz. 34. §. (1) A tanács rendeletet alkothat jogsza­bály végrehajtására, valamint jogi rendezést igény­lő társadalmi viszonyok szabályozására. A tanács­rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hir­detni. A tanács rendelete működési területén min­denkire kötelező. (2) A tanács a lakosság jogait és kötelességeit érintő magatartási szabályt csak tanácsrendeletben állapíthat meg. (3) A tanácsrendeletet a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottságához, illetőleg a Miniszterta­nácshoz kell felterjeszteni. Ha a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága, illetőleg a Miniszter­tanács nem nyilatkozik, a tanácsrendeletet a felter­jesztéstől számított harminc nap elteltével ki lehet hirdetni. A falugyűlés 35. §. (1) A községi tanács a lakosság tájékoz­tatása és véleményének megismerése végett falu­gyűlés elé terjesztheti a község életében alapvető jelentőségű kérdéseket. (2) A közös tanácsú községekben a közös tanács munkájáról szóló tájékoztató megvitatására falu­gyűlést kell összehívni. V. fejezet A tanácstag A tanácstag joga és kötelessége 36. §. (1) A tanácstagi munka a választók bizal­mán alapuló, megtisztelő, közéleti tevékenység. (2) A tanácstag választására és visszahívására vonatkozó szabályokat a választásokról szóló tör­vény állapítja meg. (3) A tanács minden tagjának azonos jogai és kötelességei vannak. (4) A tanácstag hivatalos személy. 37. §. (1) A tanácstag joga, hogy választóinak, illetőleg a megválasztó tanácsnak képviseletében részt vegyen a tanács tevékenységében. Ennek meg­felelően : a) részt vesz a tanácsrendelet és határozat meg­hozatalában ; b) megválasztható a tanács bármely tisztségére és bizottságába; c) képviselheti megbízás alapján a tanácsot; d) a tanács vagy a végrehajtó bizottság elé ter­jeszthet megvizsgálás végett közérdekű kérdést és javaslatot; ej a tanács ülésén, vagy más alkalommal a végrehajtó bizottságtól, a tisztségviselőktől, a szak­igazgatási és egyéb helyi szervek vezetőitől felvilá­gosítást kérhet a tanácsi hatáskörbe tartozó ügyek­ben, erre a kérdezett a tanács ülésén vagy tizenöt napon belül válaszolni köteles. (2) A helyi tanács tagja összehívhatja válasz­tóinak gyűlését. (3) A tanácstag költségtérítésre és a tanács mű­ködési területén díjtalan utazásra jogosult. 38. §. (1) A tanácstag köteles: a) képviselni a választókerülete, illetőleg a tele­pülés lakosságának érdekeit; b) tevékenyen részt venni a tanács munkájá­ban és elvégezni a rábízott feladatokat; c) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, választóinak bizal­mára; d) személyes példamutatással közreműködni az állami és a munkafegyelem szilárdításában, a köz­életi tisztaság és a társadalmi tulajdon védelmében, az állampolgárok jogainak biztosításában, a törvé­nyesség, a szocialista együttélés szabályainak meg­tartásában; e) a közérdeket figyelembe véve teljesíteni vá­lasztóinak megbízásait, előmozdítani az állampolgá­rok jogos panaszainak orvoslását; f) közvetlen és rendszeres kapcsolatot tartani a lakossággal, bevonni a lakosságot a tanácsi felada­tok megoldásába.

Next

/
Thumbnails
Contents