Rendezés

XXIII. Tanácsok - Komoróczy György: A tanácsi iratkezelés levéltári problémái. • 1963. [LSZ 1963/4. 49-74. p.]

55 -sodik fázis kezdeti dátuma mindenüti; az 1954. november-decemberében megalakult tanácsok szervezeti rendje 4s terminusa. 17

A két fázis időszakában nemcsak a tanácsok kettős alárendeltségének jellege és tartalma változott meg, hanem maguknak ez osztályoknak hatásköre is módosult, amint ezt a későbbiek folyamán látni fogjuk. Az egyes osztályok belső szervezetét és működésének ügyköreit első izben a 16o/195o.Al.l4./M.T.sz. rendelet állapította meg, de e rendelet után egymás után születtek meg azok a jogszabályok, amelyek változtattak az akkor meghatározott kereteken. Még nagyobb jelentőségűek voltak azok a változások, amelyek a második tanácstörvény után következtek be s amelyek nemcsak az osztályok életóbon bírtak jelentőséggel, hanem az állandó bizottságok, á társadalmi bizottságok stb. területén is. Ezekről ez 1954. ^vi X.tv, lo-3o, §§-ai elvileg intézkednek, 18 majd a 8/1955./II,13./M.T.sz. rendelel előírásai formába öntenek, /M,K,15,sz,/ kiegészíti ezeket a rendelkezésedet a 2o6l/196o/IX,4,/ számú kormányhatározat, amely a tanácsok hatósági jogkörét és szerveik jogviszonyát szabályozza. Mindezek csapján az államhatalom az államigazgatás helyi szerveinél a legdöntőbb fórum és egyben az álj.amnatalom képviselője a demokratikusan, titkos szavazás utján megválasztott tanácsi képviselők összessége: a tanács, minden szinten, *• A tanács állandó bizottságokat

köteles szervezni az 1954.X.tv 22.§.-a előírásának megfelelően. Ennek alapján intézkedett az Elnöki Tanács az 1954. évi 18, és 19.sz, határozata az állandó bizottságokról* A fővárosban megszervezendő 12, a megyéknél 9, a járásoknál 7, a járási jogú városokban 8 állandó bizottság - a pénzügyi,a város-és községgazdálkodási, oktatási, népművelési, egészségügyi, szociális, ipari és kereskedelmi, mezőgazdasági és félvásárlási ügyek elvi és gyakorlati munkájában - egyár int kifejezésre juttetja nemcsak a helyi érdekeket, hanem az egész állam érdekeit is. Ugyancsak a 19/1954.sz.Eln»Tan. határozat a községekben is 5 állandó bizottságot jave3ol a hasonló jellegű feladatok megoldására. Héra vitás, hogy ezek a bizottságok, valamint az idejáruló albizottságok a demokratizmus széles fórumai, egyben iskolái is, miután az állandó bizottságokban tarthatnak a tanácstagok utján a dolgozók széles, tömegeivel kapcsolatot a szakigazgatási dolgozók. Éppen ezekből kifolyólag az állandó bizottságok iratai a levéltári megőrzés fontos okmányai ma és a jc'vőben egyaránt. Tisztázatlan kérdés a szakigazgatási szervek mellett működő un, társadalmi bizottságok iratainak jelentősége, miután ezeknek még önálló iratkezelése egyelőre nincs. Ahol azonban megvannak, irataikra fel kell figyelnünk, mert a fejlődés irányét feltáró gondolatok tömegét hordozhatják, I-rataik sokszor egybefonódtak az őket irányító szervek irataival, viszont a jövő fejlődésének útja önálló iratkópzés tendenciáit hordozza. Feltételezhető, hogy e kérdés néhány eV múlva már önálló szabályozást fog követelni. l A tanácsnak, mint az államhatalom helyi szervének kit ülésszaka körött r\ végrehajtó bizottság illetékes mind az első, mind a második tanácstörvény szerint az államigazgntási feladatok gyakorlására, A vb, ezerrezetét, jogkörét, tagjainak kapcsolatát, határozatképességét,a jegyzőkönyv vezetésének módját az 1954. évi X.tv.4o-47 §§-ainak előírásai alapján az lo<>9A954 /XI.28./ számú kormányhatározat állapította meg. /MK 97./ Levéltári szempontból különös jelentőséggel bir az 1954 évi X. tv, 46.9.1. pontja, amely "a ta-