Rendezés

XXIII. Tanácsok - A fővárosi, megyei, megyei jogú városi, járási, járási jogú városi és a fővárosi (városi) kerületi tanács üléseinek előkészítéséről, összehívásáról és tanácskozásának rendjéről. • 1954.11.28 [16/1954. NET sz. határozat = Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye 1954. 195-198. p.]

a járási és a járási jogú városi tanács végrehajtóbizottsága a megyei tanács végrehajtóbizottságához, a fővárosi (városi) kerületi tanács végrehajtóbizottsága a fővárosi (.városi) tanács végrehajtóbizottságához. A tanácsülés határozatairól a tanácsülés napjától számított 5 napon belül jegyzőkönyvi kivonatot köteles küldeni: a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanács végrehajtóbizottsága a tanácsülésen hozott határozatokban érintett szakminisztériumoknak. . a járási és a járási jogú városi tanács végrehajtóbizottsága a megyei tanács végrehajtóbizottsága megfelelő szakigazgatási szerveinek, a fővárosi (városi) kerületi tanács végrehajtóbizottsága a fővárosi (városi) tanács végrehajtóbizottsága megfelelő szakigazgatási szerveinek*. IV. A határozatok végrehajtása és a végrehajtás ellenőrzése. 41. A tanácstagok a tanácsülés után a tanácsnak azokat a határozatait, amelyek a dolgozókat érintik, választóikkal ismertetik. Ennek elősegítése érdekében a végrehajtóbizottság az ismertetésre kerülő határozatokat köteles a tanácsülés után 5 napon belül írásban megküldeni minden- tanácstagnak. Az ismertetés történhet a választókkal való személyes beszélgetés, tanácstagi beszámolók útján, állandó bizottsági munka közben, az aktívák révén és a tömegkapcsolatok egyéb formáinak felhasználásával. 42. A végrehajtóbizottság köteles gondoskodni arról, hogy a lakosság a tanács határozatairól — a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanácsok há-. tározátai esetében főként az alsóbb végrehajtóbizottságok útján — tudomást szerezzen. 43. A végrehajtóbizottság a tanács által meghatározott határidőn belül köteles megszervezni és biztosítani a tanács által hozott rendeletek és határozatok eredményes végrehajtását. A végrehajtóbizottság köteles ezekről az intézkedésekről és az intézkedések eredményéről a tanács ülésén beszámolni. 44. A tanács az általa hozott rendeletek és határozatok végrehajtásának folyamatos ellenőrzésével az állandó bizottságokat, illetve esetenként az erre a célra létrehozott ideiglenes bizottságokat bízhatja meg: A tanács kötelezheti az állandó és ideiglenes bizottságokat, hogy ellenőrzéseik eredményéről tanácsülésen számoljanak be. Az Elnöki Tanács 1954. évi 17. számú határozata a községi tanács ülésének előkészítéséről, összehívásáról és tanácskozásának rendjéről.81

) A tanácsok tevékenysége a dolgozó tömegeket képviselő tanácstagok összességének együttes munkáján alapul. A tanács tevékenységének alapvető szervezeti formája a tanácsülés. A társadalmi, gazdasági és kulturális élet irányításával járó legfőbb feladatok meg- ; oldásáról a tanács ülésen határoz s ellenőrzi a végrehajtás módját és eredményét. A tanácstagok a választók akaratát képviselik. Rendszeresen meghallgatják választóik véleményét, javaslatait. A tanácstag, mint a dolgozók küldötte foglal állást a tanács munkájával kapcsolatos kérdésekben. • A tanácsok, mint a dolgozók legszélesebb tömegszervezetei a Hazafias Népfrontra támaszkodva, a dolgozók tömegszervezeteivel együttműködve szervezik a lakosságot a társadalmi, gazdasági és kulturális tevékenységben való részvételre. A tanácstagok állandó részvétele a tanács munkájában, a lakosság rendszeres bevonása az állami feladatok ellátásába biztosítja a tanács munkájának eredményességét. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a községi tanácsülés megfelelő előkészítését, a tanácskozás rendjét, a tanácsokról szóló 1954. évi X. törvény (a továbbiakban: Tt.) 17. §-a alapján a következő határozattal szabályozza: I. A tanácsülésről általában. 1. A községi tanács szükség szerint, de legalább havonként tart ülést. Indokolt esetben a tanács többnapos ülésszakot tarthat. 2. A tanács ülései általában nyilvánosak, azokon bárki megjelenhet. 3. A végrehajtóbizottság hivatali szervezetének ügyintéző dolgozói — amennyiben a hivatali szervezetben szakigazgatási csoportok működnek, azok vezetői — kötelesek a tanácsülésen résztvenni és az ügykörüket érintő kérdésekre felvilágosítást adni. 4. Ha a tanács az alája nem rendelt szerv munkáját, beszámolóját, vagy javaslatát tárgyalja, e szerv vezetőjét tanácskozási joggal meg kell hívni a tanács ülésére. A szerv vezetője a tanács ülésén köteles megjelenni. [Tt. 15. § (5) bekezdés:] 5. Tanácskozási joggal résztvehetnek a tanácsülésen: • . a felsőbb államhatalmi szervek tagjai és kiküldöttei; a Minisztertanács tagjai és kiküldöttei; a felettes végrehajtóbizottságok tagjai és kiküldöttei; a'területileg illetékes ügyész és felettesei; azok, akiket a tanács vagy a végrehajtóbizottság tanácskozási joggal meghív. Az ügykörüket érintő napirendi pont megtárgyalásán a felsoroltakon kívül tanácskozási joggal résztvehetnek: a minisztériumok és az egyéb országos hatáskörű szervek kiküldöttei; a felettes^ szakigazgatási szervek kiküldöttei. A kiküldetést igazolni kell. 6. Rendkívüli esetben a tanács zárt ülést tarthat. A zárt ülés tartásáról a tanács határoz. A zárt ülésen a tanácstagokon kívül csak az 5. pontban felsoroltak vehetnek részt. 7. A tanács összehívásáról a végrehajtóbizottság gondoskodik. [Tt. 11. § (2) bekezdés.] A tanács alakuló ülését az előző tanács még működő végrehajtóbizottsága hívja össze. 8. A tanácsot a végrehajtóbizottság bármikor öszszehívhatja. [Tt. 11. § (3) bekezdés.] A községi tanácsot a végrehajtóbizottság köteles összehívni: első esetben a tanács megválasztásától számított 15 napon belüli időpontra; a továbbiakban havonként legalább egyszer; a felsőbb államhatalmi szervek, valamint a felettes végrehajtóbizottságok és a Minisztertanács rendelkezése alapján az általuk meghatározott időpontra; a tanácstagok legalább egyharmadának a napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára, annak előterjesztésétől számított 8'tnapon belüli időpontra.