Rendezés

XXIII. Tanácsok - A helyi tanácsokról. (I. tanácstörvény) • 1950.05.18 [1950:I. tv. = Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye 1950. I. k. 3-9. p.]

1950. évi 1. törvény A HELYI TANÁCSOKRÓL.1 ) A szocializmus útján haladó Magyar Népköztársa­ság olyan államszervezetet épít, amely biztosítja a dol­gozók tevékeny és állandó közreműködését az állam­hatalom gyakorlásában és az államigazgatás munkájá­ban, közelebb viszi az ügyintézést a dolgozó tömegek­hez *és következetesen érvényesíti a szocialista törvé­nyesség elveit. A Magyar Népköztársaság országgyűlése az Al­kotmányban megállapított elveknek megfelelően meg­valósítja a demokratikus államszervezet legmagasabb­rendű formáját: a tanácsok rendszerét. í. Altalános rendelkezések. 1. §• A helyi tanácsok a dolgozó nép köréből a széles­körű demokrácia alapelvei szerint választott és a demo­kratikus centralizmus elveinek megfelelően egymás alá és fölé rendelt szervek, amelyek működési területükön a dolgozó nép egységes államhatalmát képviselik, biz­tosítják a tervszerűséget az állami élet minden vonat­kozásában, ellátják a gazdasági, társadalmi és kultu­rális vezetés feladatait, valamint általában az állam­igazgatás helyi tennivalóit. 2- §­(1) A helyi tanácsok munkájukban közvetlenül a lakosságra támaszkodnak, biztosítják a dolgozók tevé­keny részvételét, kezdeményezését és ellenőrzését az ál­lamhatalom helyi gyakorlásában (Alkotmány 32. §). (2) A tanácsok, mint a dolgozók legszélesebb tö­megszervezetei, feladataik ellátásában a dolgozók egyéb tömegszervezeteivel szorosan együttműködve, a Magyar Dolgozók Pártjának vezetésével mozgósítják a lakossá­got a társadalmi, gazdasági és kulturális tevékenység­ben való fokozottabb részvételre. 3. §. (1) A Magyar Népköztársaság területe államigaz­gatási szempontból megyékre, járásokra, városokra és községekre tagozódik,2 ) a nagyobb városok igazgatási kerületekre oszthatók (Alkotmány 29. §). (2) E területi tagozódásnak megfelelően az állam­hatalom helyi szervei a megyei tanács, a járási tanács, a városi tanács, a községi tanács és a városi kerületi tanács (Alkotmány 30. §). (3) Helyi tanácsot kell alakítani minden megyében, minden járásban, minden városban, valamint a minisz­tertanács által meghatározott városi kerületben3 ) és rendszerint minden olyan községben, amelynek lakos­sága az ötszáz főt eléri. 4- §• (1) A megyei tanács működési köre kiterjed a megye területéhez tartozó valamennyi járásra, városra és községre. (2) A Magyar Népköztársaság fővárosában: Buda­pesten szervezett városi tanács a megyei tanáccsal esik egy tekintet alá. 5. §. A járási tanács működési köre kiterjed a járás te­rületén fekvő valamennyi városra és községre. 6. §. A minisztertanács kivételesen egyes nagyobb váro­sokat kivehet a megyei vagy a járási tanács működési köre alól.4 ) Ezeknek a tanácsai a megyei, illetve járási tanácsokkal esnek egy tekintet alá. V. §• A városi tanács működési köre a város területére terjed ki. 8. §. (1) Budapesten kerületenkint városi kerületi taná­csot kell felállítani. (2) Városi kerületi tanácsokat kell szervezni olyan városokban is, amelyek a minisztertanács rendelkezése szerint igazgatási kerületekre oszlanak. (3) A városi kerületi tanács működési köre a' vá­rosi igazgatási kerületre terjed ki. 9. §. (1) A községi tanács működési köre a község terü­letére terjed ki.4a ) (2) Az ötszáz főnél kevesebb lakosú több község részére rendszerint közös községi tanácsot kell alakí­tani. 10. §. (I) Valamennyi helyi tanács legfelsőbb fokon az országgyűlés és a Népköztársaság Elnöki Tanácsa alá van rendelve. ^2) A helyi tanácsok munkájának főfelügyelete és általános irányítása, úgyszintén működésük összhangba hozatala a minisztertanács feladata. (3) A budapesti városi tanács, a megyei tanácsok és a megyei tanácsokkal egy tekintet alá eső városi ta­nácsok közvetlenül a minisztertanácsnak, a járási taná­csok és a járási tanácsokkal egy tekintet alá eső városi tanácsok közvetlenül a megyei tanácsnak, a városi és a községi tanácsok közvetlenül a járási tanácsnak van­nak alárendelve.

Next

/
Thumbnails
Contents