Rendezés

XVII. Néphatalmi és különleges feladatokra létrejött bizottságok - A nemzeti bizottságok megszűnésével kapcsolatos rendelkezések tárgyában. • 1949.02.05 [1.100/1949. (II. 5.) Korm. sz. rendelet = Törvények és rendeletek hivatalos gyíűjteménye 1949. II. k. 201. p.]

a) amelyben az államnak (önkormányzatnak) tulajdoni érdekeltsége az 50%-ot eléri, továbbá; lb) amelyben az alaptőkét (üzletrésztőkét) képviselő részvényeknek (üzletrészeknek), illetőleg a törzstőkének legalább 50%-a az állam (az önkormányzat) vagy állami (önkormányzati) vállalat tulajdonában van. (3) Az (1) és a (2) bekezdés rendelkezéseit nem lehet alkalmazni az olyan állami érdekeltségű vállalatok tekintetében, melyeknél az 50%-ot elérő nem állami érdekeltség az 1947:XVIII. törvénycikkbe iktatott békeszerződés 28. §-a alá esik vagy. jogszabályon, illetőleg nemzetközi egyezményen alapul. 2. §.. (1) A közületek használatában lévő, de nem a közület vagy a posta tulajdonát képező távbeszélőberendezéseket és azok tartozékait fenntartás végett a postának kell átadni. (2) - Az (1) bekezdés rendelkezése alól a közlekedésügyi miniszter kivételt engedélyezhet. (3) A távbeszélöberendezéseknek és tartozékoknak az (1) bekezdés értelmében a posta részére történt átadásából vagy a 6. § (2) bekezdése szerint történő felhasználásából kifolyólag a kincstárral vagy a közülettel szemben semmiféle igényt támasztani nem lehet. 3. §. Az 1. és 2. § rendelkezései nem vonatkoznak az államvédelmi és a honvédelmi célt szolgáló távbeszélőberendezésekre, továbbá a Magyar Állami Erdőgazdasági Üzemek, az Országos Vízgazdálkodási Hivatal és alárendelt szervei, az állami szénbányák, a közforgalmú vasutak és a közhasználatú villamosművek magánhasználatú — a posta hálózattal össze nem függő — távbeszélőberendezéseire, végül a közületeknek a posta hálózattal össze nem függő azokra a berendezéseire, amelyek nem igazgatási vagy üzemi jellegű forgalom lebonyolítására szolgálnak. 4. §. (1) A 2. § alapján fenntartás végett a posta által átvett távbeszélőberendezésekre vonatkozó bérleti és egyéb szerződések a jelen rendelet kihirdetésének napján hatályukat vesztik. A szerződések megszűnése következtében a kincstárral vagy a közülettel szemben semmiféle igényt támasztani nem lehet. (2) A 2. §-ban említett távbeszélőberendezések és azok tartozékainak elidegenítése, vagy megterhelése tárgyában az 1948. évi augusztus hó 12. napja után kötött jogügyletek érvénytelenek. (3) A (2) bekezdés rendelkezése alól a közlekedésügyi miniszter kivételt állapíthat meg. 5. §. Minden közület köteles a tulajdonát képező)

továbbá

a birtokában, vagy használatában lévő, de nem a posta tulajdonát képező távbeszélőberendezés adatait, a jelen rendelet mellékletét képező minta szerint a jelen, rendelet hatálybalépésétől számított nyolc nap alatt bejelenteni. A bejelentést két példányban, ajánlott küldeményként a közlekedésügyi minisztérium IV. postafőosztályának (XII., Krisztina-körút 12—14.) kell megküldeni. 6 §. (1) A lávbeszélőberendezés fenntartására jogosító engedéllyel rendelkező vállalatok kötelesek a tulajdonukat képező távbeszélőberendezéseket és azok tartozékait, tekintet nélkül azok tárolási helyére, valamint arra, hogy üzemben vannak-e vagy sem, a jelen rendelet hatálybalépésétől számított öt nap alatt a -cözlekedésügyi minisztérium IV. postafőosztályának bejelenteni. A bejalentésre a közlekedésügyi minisztérium IV. postafőosztálya (XII., Krisztina-körút 12—14., III. emelet 335.) űrlapot bocsát az érdekeltek rendelkezésére. (2) Az (1) bekezdés értelmében bejelentési kötelezettség alá eső távbeszélőberendezések és tartozékok közül azok, amelyek a jelen rendelet 2. §-ának hatálya alá esnek, zár alá vétetnek. A zár alá vett berendezéseket és tartozékokat a posta közérdekből áthelyezheti, átalakíthatja, leszerelheti, vagy a közszükséglet követelményeinek megfelelően egyébként hasznosíthatja. (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb, büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő a) aki a 6. § (1) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettségnek nem tesz eleget; b) aki a 6. § (2) bekezdésének rendelkezéseit kijátssza. (2) A pénzbüntetésre az 1928:X. törvénycikk és a 8.960/ 1946. M. E. számú rendelet (Magyar Közlöny 173. szám) rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pénzbüntetés legmagasabb összege huszonnégyezer forint. (3) Azt a tárgyat, amelyre nézve a kihágást elkövették, el kell kobozni. (4) A kihágás miatt az eljárás az államrendőrség mint rendőri büntetőbíróságnak a hatáskörébe tartozik. Az 1929: XXX. tc. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából szakminiszternek a közlekedésügyi minisztert kell tekinteni. 8. §. A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba: végrehajtásáról a közlekedésügyi miniszter gondoskodik. 1.100/1949. (II. 5.) Korm. számú rendelet a nemzeti bizottságok megszűnésével kapcsolatos rendelkezések tárgyában. (Közigazgatási rendszám: 0.011.) A magyar köztársaság kormánya az'1946:XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1948:LVI. tc. 1. §-ával meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli: 1. §• Ahol valamely jogszabály a nemzeti bizottságokat említi, ott helyettük a Magyar Függetlenségi Népfront megfe: lelő szerveit kell érteni. 2. §. A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. 1.120/1949. (II. 5.) Korm. számú rendelet a sikárgyökér gyűjtésének és forgalmának szabályozásáról. (Közigazgatási rendszám: 8.709.^ A magyar köztársaság kormánya az 1946:XVI. tc. 1. §-ában tpglalt és legutóbb az 1948:LVI.. tc. 1. §-ával meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli: 1- §• (1) Az, aki mint tulajdonos, haszonélvező, használó vagy kitermelésre jogosult (a továbbiakban: birtokos) olyan területet tart birtokában, amelyen sikárgyökér tenyészik (a továbbiakban: sikáros terület), köteles első alkalommal az 1949. évi február hó 15. napjáig, ezután pedig — már a folyó 1949. évben is — évenkint június hó 30. napjáig a Magyar Gyanta, Erdei és Vegyitermékek Részvénytársaságnak (Budapest, IV., Veres Pálné-u. 17. szám; a továbbiakban: vállalat) írásban bejelenteni. a) nevét és pontos lakcímét, b) a sikáros terület nagyságát, c) azt, hogy a folyó, illetőleg a következő gazdasági évben szándékozik-e a sikáros területet felszántani, beültetni vagy másképpen megművelni, végül d) azt, hogy a sikárgyökér összegyűjtését maga kí>. vánja-e elvégezni. (2) Az első alkalommal 1949. évi február hó 15. napjáig teendő bejelentésben az előbbi bekezdésben jelzett adatokon felül fel kell tüntetni azt is, hogy a sikáros területen, illetőleg annak mekkora részén és melyik korábbi évben folyt rendszeres gyökérgyüjtés.