Rendezés

XV. Gyűjtemények, tervtár - Oltvai Ferenc: A Szegedi Városi Építési Tervtár. • 1961. [LSZ 1961/3–4. 39-52. p.]

I - 50 -a közigazgatás átrendezésétol kezdődő fondját, vagy legalább is az árviz utáni kor anyagát'teljes egészében átvizsgáljuk a fond levéltárban levő részéig, 1949-ig és vagy feljegyzéseket készitünk a tervekről, ill. épitkezések iratairól, utcák és házszámok szerint, vagy teljes egészéiben kiemeljük az épitkezések iratait. Ezáltal megbontanánk a fondot, anélkül, hogy nagyobb részét érintenénk, és az igy kiemelt iratokat csatolnánk tervtári gyűjteményünkhöz. c, / Bizonyos, hogy jelenleg, amikor túlnyomó részében épületterveket tartalmaz gyűjteményünk, a tervrajz elszakitva a kapcsolatos határozatoktól és jegyzőkönyvektől, korlátozott kutatási lehetőségeket nyújt. A kigyűjtés, ill. a kiemelés alá volt rendelve a tervtár kialakítása során a felhasználási igénynek. Ma, és 1950 után nem ez a lényeges, hogy ki az épittető, hanem az, melyik utcában és házszám alatti építményről van szó. Ennek az igénynek a kielégítése indokolta az építési osztályon a levéltárba történt átadás előtt a tervtár jelenlegi rendszerét kialakító rendezést és segédletkészítést. így nélkülözzük az építtetők nevében rejlő igen gazdag történeti kutatási dokumentációs lehetőségek szolgálatát. Ezt közvetlenül a tervtárból nem lehet kielégíteni, a tanácsi, ill. polgármesteri segédletekhez kell fordulni. Nem tesz tehát lehetővé az anyag olyan sokirányú kimutatást, mintha érintetlenül volnának meg a tervek a velük szorosan összefüggő határozatok mellett. A kigyűjtéssel, mint funkcionális, tárgyi jellegű rendező munkával, (igy is szemlélhető a tervtár) nem érvényesült a proveniencia és ezen belül a regisztratura elv. A meglévőt a gyors felhasználás érdekében ujabbal pótolták. d. / A visszahelyezés csak azért, hogy a történelmileg kialakult irattári rendszert tartsuk tiszteletben, -r ellent mondana a tárgykialakitó, ez esetben a városi tanács funkcióját dokumentáló és azzal együtt a jelenlegi felhasználást is elősegítő szemléletnek. Meggyőződésünk szerint a felhasználás érdekében ebben az esetben elő kell mozdítani a tervtár jelenlegi rendszerének tökéletesítését és anyagának lehetséges kiegészítését. A tervtár ugy is szemlélhető, mint a numerikus fondból kigyűjtött célirányú tevékenység eredménye, amelyet korábban, tehát 1950 előtt is kigyüjthettek volna, ha funkcionális iratkezelési rendszer szerint kezelték volna az iratokat. Bizonyos, hogy a kigyűjtés kezdet-