Rendezés

XV. Gyűjtemények, tervtár - Oltvai Ferenc: A Szegedi Városi Építési Tervtár. • 1961. [LSZ 1961/3–4. 39-52. p.]

- 41 -rajz kiemelése a tervtárból kisebb értékűvé tette volna az objektum fáradsággal összegyűjtött dokumentációját. Ebből a meggondolásból kiindulva, nem volt más lehetőség, mint az egész tervtár anyagának átvétele^ 111, ezt megelőzőleg rendeztetése, és megfelelő segédlettel való ellátása. A levéltári gondoskodás 10 éven keresztül erre törekedett. Az osztályon a tervtárnak csak a felmerülő esetekben való hasznát látták. A közel 2000 lakóházat magábanfoglaló tervek telj es rendezését hosszú ideig elodázható feladatnak tekintették. Végül is 1960-ban hozzáláttak a rendezéshez és segédletkészítéshez. A rendeizés a különféle nagyságú tervrajzok szétválasztására, csoportositására irányult. Ezután az őrzési egységek kialakítását és a levéltárba átadás előtt legalább az anyag egy részéhez használható segédlet készitését végezték el. A tervtár jelentősége Hogyan keletkezett és milyen célt szolgált a tervtár a mérnöki hivatalnál? Ilyen irányú vizsgálatunk 1879-ig terjed. 1879 március 12-én a Tisza árja órák alatt tüntette el a föld szinéről az ország második városát. A 6000 lakóházból mindössze 400 maradt épségben. Uj várost kellett épiteni. Az épités lényegesen megváltozott korban, lényegesen megváltozott társadalmi és gazdasági körülmények között indult meg, mint ahogy az árviz által elpusztult város a korábbi századokban felépült. Az árviz utáni kor tőkés fejlődésének állami és magántőke akkumulációja, a technika fejlettsége és még egy sor más körülmény lehetővé tette, hogy viszonylag rövid idő alatt felépült a város. Az ujjáépitésre országos törvény (1879. XX. t. c. ) hivott elő egy szervezetet, a királybiztosságot. E szervezet egy nagyváros kereteit fekteti le, amit tartalommal az első világháború kitöréséig tartó megszakításokkal tarkított jelentékeny gazdasági, műszaki, kulturális, demográfiai fejlődés tölt meg. Lechner Lajos városterve olyan fokú rendezett állapotot teremt, amit méltán irigyelhettek meg a vidéki városok. Pompás sugár- és körútjai, széles lakóutcái és tágas terei egészséges városalakulás lehetőségét nyújtották. Az elszéledt lakosság visszatért, a város lélekszáma ettől az időtől rohamos emelkedést mutat. Megindult a csatornázás, az árviz elleni gátépitkezés, az utcák burkolása, a hajóhid helyébe állandó