Rendezés

XV. Gyűjtemények, térképtár - C. Harrach Erzsébet: A tervek és térképek számítógépes feldolgozásának munkálatai Budapest Főváros Levéltárában. • 1983. [LSZ 1983/1–3. 39-50. p.]

lovábbi kérdés, hogy a törzsadatlap adatai bővüljenek-e vagy sem. Egyrészt kívánatos lenne, hogy minél több adat feltárásra és rögzítésre kerüljön, másrészt viszont ehhez nincsenek meg az alapvető előfeltételek. így elegendő azt megemlíteni, hogy az osztály anyagának csak egy töredékéről van kielégítő segédlet vagy cédula anyag, s ami van, az sem egységes rendszerben elkészített. Ennek ellenére — mint az a jelrendszerből kitűnik, - olyan adatokat is fel kívánunk tüntetni, amelyek csak a tervről, a térképről nem derülnek ki. Itt kell megemlíteni, hogy az iratokból ki nem emelt tervek, térképek törzsadatlapjainak elkészítése is kívánatos lesz. A törzsadatlap egyik lényeges adata a „Koordináták" feliratú rovat. Hazánkban az Országos Vízügyi Hivatal már foglalkozott vízügyi adatok gépi feldolgozásával. E munka során az OVH 1—25000 polgáriasított katonai térképre vitte az egységes országos vetületi rendszert (továbbiakban: eov), amelynek úgynevezett pair koordinátáival dolgoznak. Ez a méretarány számunkra nem előnyös, mert csak tömbökre vonatkozóan adna tájékoztatást, így természetes, hogy az eov rendszer más méretarányú térképre történő helyezésére lesz szükség. A munka folytatásához most már be kell kapcsolni a „számítógépes" szakembert. Feladata az általunk rögzített adatlap vizsgálata, bírálata. Ugyancsak közös nevezőre kell jutni a terminológiai „szótár" vonatkozásában is. Beszámolóm elméleti jellegű, ezért sem a feldolgozáshoz szükséges munkaerőigény felmérésére, sem más anyagi vetületű kérdésre nem kívánok kitérni. Kérem azonban a munka folytatásához szükséges szakmai vélemény közlését. Budapest 1977. június 1. Mell.: 3 oldal rövidítési jegyzék. C. Harrach Erzsébet sk. osztályvezető"

5 A három oldalas rövidítés „táblázat" tájékoztatást ad a törzsadatlap rovatainak kitöltési módjáról. Rövidítés sort ad a tervfajta, az eredeti méretarány, a fond anyaga, a forrás minősége, épület-építmény fajta, térképfajta, a fondok állagok betű jelei rovatokhoz, mintegy 90—100 tételben, amely magába foglalta a gép felé támasztott követeléseket, megjelölte azon adatokat, amelyek visszakeresendők és rögzítette mindazon részleteket, amelyek ezen időpontig felmerültek. Az utasítás mellékleteként elkészült rövidít ésrendszer akkor már 180—200 tételt tartalmazott. A jegyzet anyagban ismertetett adatlapokból látható, hogyan sűrítettük az adatokat. Miért kell egy lapra tömöríteni a terveket és térképeket? Az építészeti gyakorlatban a terv- és térkép fogalma nem válik szét kristályosan. Példaként említeném, hogy elődeink a Szépítő Bizottmány egyértelmű tervanyagából számtalan helyszínrajzot kiemeltek és a térképek közé sorolták. Ez elsődlegesen levéltári szempontból minősíthető helytelennek. Nem állíthatjuk tehát, hogy az archív anyagban tisztázott lett volna a tervek és a térképek szabályos elválása. A mai tervdokumentálási gyakorlat még jobban Összekuszálja, áttekinthetetlenné, sőt meghatározhatatlanná teszi a határvonalak meghúzását. Levéltári szempontból ugyanis aligha képzelhető el, hogy egy tervdokumentációból kiemeljék a beépítési tervlapokat és a térképek mellé sorolják be. E rövid gondolatsor úgy gondolom meggyőzheti mindazokat az egységes adatlap használatáról, akik eddig kételkedtek helyességében. Az ún. próbakitöltések során egyre inkább igazoltnak és helyesnek láttuk törekvésünket. A tervezett adattárnak ugyanis egyaránt tartalmaznia kell a régen és napjainkban keletkező terveket, térképeket. A próbakitöltések, amelyeket a legkülönbözőbb állagokból készítettünkéi, világossá tették, hogy a terv- és térképtár forrásainak íondszerkezete (a XV 16 és XV 17) nem 41