Rendezés

XV. Gyűjtemények, térképtár - Bendefy László: Térképek és tervrajzok feltárása az Országos Levéltárban. • 1966. [LK 1966/1. 157-169. p.]

164 Krónika Az eddig feltárt térképanyag kor szerinti megoszlása A kartotékokra feldolgozott térképlapokról 5—5 évenkénti bontásban folyamatosan statisztikát készítünk. Eszerint az eddig feldolgozott anyag keletkezési korát illetően a következőképp oszlik meg: XVII. száza d vége 2 db XIX. század eleje: 13 XVIII. század első fele 5 ,, 1800—1805-ből 192 XVIII. század második fele 8 „ 1806—1810 5> 142 1711-ből 1 „ 1811—1815 55 156 1736—1740-ből 1 ., 1816—1820 55 227 1741—1745 5» 1 „ 1821—1825 » 225 1746—1750 5J 3 „ 1826—1830 55 167 1751—1755 ÍJ 4 n 1831—1835 55 186 1756—1760 1 » 1836—1840 55 167 1761—1765 >> 9 „ 1841—1845 55 152 1766—1770 5J 19 „ 1846—1850 55 153 1771—1775 )) 61 „ 1851—1855 JJ 891 1776—1780 Jí 236 „ 1856—1860 5> 699 1781—1785 JJ 244 „ 1861—1865 5J 278 1786—1790 Ji 320 „ 1866—1870 55 90 1791—1795 !> 242 „ 1871—1875 55 4 1796—1800 t> 148 „ 1876—1880 55 5 Ezek szerint az ezideig ismeretien, felkutatott kéziratos vízrajzi térképek közül csaknem 1800 db (30,0%) 17. század végi, illetőleg 18. századi. Ezeket 1305 kartotéklapon dolgoztuk fel. Közülük 110 kartoték az 1675—1775 közötti időre vonatkozik (2,0%), 1164 db pedig az 1775—1800 közötti időből való (21,7%). Az 1800—1840 közötti évtizedek termékenyek: ezekből az évekből kb. 2000 térkép került elő (37,0%). A szabadságharc évtizedében: 1840— 1850 ezzel szemben erősen visszaesik a térképtermelés. Ebből az évtizedből mindössze 305 térképet találtunk (5,8%). Annál meglepőbb, hogy a 48-as szabadságharcot követő évtizedben, a Bach-korszakban, hogyan felvirágzott a térképkészítő tevékenység. Ebből a 10 esztendőből származó akták között 1590 térképet találtunk (30,0%). Ez a szám 5,2-szerese az előző évtized térképtermésének és háromszorosa a 19. század első fele leggazdagabb évtizedeiben készült térképek számának. Még a II. József alatti nagy műszaki lendületet is kétszeresen múlja felül. Megjegyzem, hogy az Országos Levéltár Bach-korszaki térképei között alig egynéhány az úrbéri térkép. Az iirbéri pörök ugyanis a megyei bíróságokhoz tartoztak, s így az úrbéri térképeket túlnyomórészt a vidéki állami levéltárak őrzik. Míg az 1776—1800 közötti idők gazdag térképtermelésében a felvilágosodás korának gazdasági téren is megmutatkozó, fokozottabb törekvései tükröződnek, a szabadságharcot követő évtized kiugró térképmennyisége világosan mutatja a polgári forradalom eredményeképpen előállott új földbirtokviszonyoknak s ugyanakkor a kibontakozó polgári állam kartográfiai vonatkozású igényeinek hatását, mely a nemességet is egyrészt fokozottan érdekeltté tette földbirtokának felmérésében, másrészt az állami mérnöki munkálatok hatalmas költségeiben való arányos részvállalásra is rászorította. Látható ez abból is, hogy míg általában 1680 és 1880 között a feldolgozott térképanyagból 10 évre arányosan 170 db esik, addig az 1850—1860 közötti évtizedből 1590 db (900%) származó térképművet találtunk. A térkép-feltárási munka költsége A fentebb leírt munkálatok végrehajtására — az 1965 decembere végéig — kereken 172 000 forintot használtunk fel. Ebből az Országos Vízügyi Főigazgatóság mintegy 128 000 forintot bocsátott hitelként rendelkezésre, 32 000 forinttal az Országos Mezőgazdasági Múzeum támogatta azt, a továbbiakat pedig a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet saját hitelkeretéből fedezte. _ Ezek szerint egy térképmű felkutatása és arról a kartoték elkészítése a kartotéklapok száma szerint 32,50 Ft-ba került. Mivel azonban a felkutatott térképlapok száma több, mint 7000, egy-egy térképlapra csupán 24,6 Ft esik. Ezzel szemben a felkutatott anyag világpiaci antikvár értéke 2,5—3,0 millió forint, eszmei és valós gyakorlati értéke pedig felbecsülhetetlen.