Rendezés
XV. Gyűjtemények, térképtár - Bendefy László: Térképek és tervrajzok feltárása az Országos Levéltárban. • 1966. [LK 1966/1. 157-169. p.]
Krónika 159 nak szíves utasítására — hivatalból végezték el. Magát az érdemi munkát pedig részint az Országos Levéltár tudományos munkatársai, kisebb részben pedig azon kívülálló tudományos kutatók hajtják végre. Ezt követően kerül sor a kijelölt állagok lapról lapra történő átnézésére, az akták közt talált kéziratos térképlapok kiemelésére, illetőleg a kartotékok elkészítésére. A kiemelt térkép helyére mutatócédula kerül, a kartotékra pedig feljegyzik annak az aktának a jelzetét, ahonnan az származik. Az akták ui. műszaki leírásnak feleinek meg és így a térképek szerves tartozékai. Végül, a harmadik fázisban, a kartotékok revíziója következik. A felülvizsgálatot végző munkatársaink végzik el a térképek új divisio-jelzetének a kartotékokra való rávezetését. A kartotékok készítésének elvei A felkutatott térképekről készíteni szándékolt kartotékok tartalmi felépítését, a feldolgozás elveit és módszerét az 1956-ban Dávid Z., Maksay F. és Valkó A. által már közzétett elvek 11 figyelembevételével dolgoztam ki. Hosszas megfontolás és szakértők meghallgatása után úgy döntöttem, hogy a Dávid—Maksay—Valkó-íéle javaslatban foglaltakon némi egyszerűsítést kell végrehajtanunk, úgy, hogy a kartotékok minden tudományos célnak megfeleljenek, de emellett beleilleszkedjenek a rendelkezésünkre álló anyagi keretekbe is. Kartotékjaink a következő adatokat tartalmazzák: 1. Az eredeti iratcsomó jelzetét, amelyben a térképet találták. Ezek az iratok többnyire nem bürokratikus, hanem műszaki tartalmúak, belőlük a térképen ábrázolt vízügyi természetű munkának majdnem minden fázisa megállapítható. Gyakran találhatók ezekben az iratokban műszaki jelentések, — leírások, bérelszámolások és teljes költségkimutatások is. Számos ízben találtuk nyomát annak, hogy a vízszabályozáshoz kinevezett királyi biztosok a megyéket és a főurakat szorították rá, hogy a szabályozások anyagi terheit viseljék, és visszautasították nevezetteknek azt az ajánlatát, hogy a munkát jobbágyaikkal robotként, ingyen végeztessék el. Nem egy esetben előkerültek a régi mérési és számítási jegyzőkönyvek is. 2. A térkép szerkesztőjének, esetleg rajzolójának, másolójának neve. Ha nincs ráírva x térképre, az iratokból állapítjuk meg. Ha pedig erre semmiféle mód nincs, akkor a térképet készíttető hivatal vagy közigazgatási szerv nevét jegyezzük fel. 3. A térkép korát vagy magáról a térképről olvassuk le, vagy az iratokból derül ki az. Ha semmiképp sem állapítható meg, akkor a térkép keletkezésének legvalószínűbb korát adjuk szögletes zárójelben, esetleg „kb." jelzéssel. 4. A térképek címe szinte majdnem mindig vagy latin, vagy német nyelvű; 1820 óta akad közöttük magyar nyelvű is, de ezeket túlnyomórészt nem állami (kamarai) hivatalok készítették. A térkép címét, ha nem túl hosszú, betű szerint lemásoljuk, azokat a fölösleges kitételeket azonban, amelyek csak a kor szervilizmusát tükrözik (mint pl.: a Nemes, Nemzetes és Vitézlő Rendeknek buzgó pártfogásába illő alázattal ajánlja... stb.), elhagytuk. 5. A „Meghatározás" c. részben a térkép tartalmi foglalatát adjuk tömör, világos, magyar megfogalmazásban olyan módon, hogy abból ne csak az ábrázolt terület földrajzi helye legyen azonnal megállapítható, hanem magának a műszaki munkának lényege "is. A továbbiak a térkép jellemző adatait tartalmazzák; éspedig: 6. Eredeti-e a térkép, vagy másolat. Ha másolat/ utalunk az eredeti példányra is. 7. A térkép méretaránya vagy közvetlenül leolvasható a térképműről 1 : « formában, vagy (és ez a gyakoribb eset) léptékszerűen, rajzilag van adva. Ebben az esetben a kutatók lemérik azt, amit a lépték mutat. Például: 5 bécsi öl = 98 mm; vagy 1" = 4000 bécsi öl stb. Vannak azonban esetek, amikor semmiféle megjegyzés, vagy lépték sincs a térképeri. A kupátok egynéhányát kioktattam, hogyan lehet ebben az esetben is megállapítani a térkép valóságos méretarányát. (Erre a feladatra a kartotékok felülvizsgálata alkalmával kerül sor.) 8. A térkép nagyságának méreteit cm-ben adjuk meg. Ha a térképlapot üres keret szegélyezi, a margón belüli rajzos terület külön feltüntetést nyer. _ u Dávid Zoltán —Maksay Ferenc—Valkó Arisztid: Az Országos Levéltár kéziratos térképeinek feldolgozási szabályzata. — Térképtudományi tanulmányok (Studia Carthologica). Az Eötvös Lóránd Tud. Egyetem Térképtudományi Tanszékének Évkönyve 1956—1958. Bpest, 1958. 89—152. 1.
