Rendezés
Általános - A levéltári rendezés egyes kérdései. • 1959. [LH 1959/3–4. 6-19. p.]
hiányosulásai vannak, egy-egy állag pedig összetett vagy egyszerű ügykörökből áll* Az igaz 1 * gatási szer***- működését tükröző ügy köri-hatás köri felosztás biztos alap a tárgyi rendezéseknél, azon belül esetleg az emiitett szempontok szerint további tematikai tagolás eszközölhető^ Néha az ügykör tematikai tárgyat is jelölhet, nem szükséges, vagy nem lehet tárgyílag tovább bontani. Az összetettebb ügykörü szervek vannak azonban nagyobb számban, illetve nagyobb irattári anyagokkal rendelkeznek* Pt az iparhatóságok iparügyei mindenütt elvi vagy általános iparhatósági felügyeleti ügyek és túlnyomórészt személyi, illetve egyedi iparügyek* Ugyanígy az egyesületi, felügyeleti és sajíóíeiügyeleti ügyek s mindezek tematikailag az ipai*« egyesület-sajtó jellege .tárgya és célja szerint tovább tagolhatok* Pl* a személyzeti ügyekből a fegyelmi ügyek kiemelhetők vagy tárgyílag tagolhatok. 2., Az összetett ügykörü szervek általános irattáraiban, ahol pL egy-egy ügyiratnak gyakorta több tematikai tárgyi vonatkozása van s igy a szubjektív szempont a tematikai tárgyi -tagolásnál erősebben-érvényesülhet, helyesebb lenne kartotékcédulákat készíteni. Egyidejűleg azonban javasolható — ahol szükséges ** a?, irattárak selejtezés alá vonása, mert gyakorlatilag nem jelentene többletmunkái, 3* Helyesnek tartom az egyszerű és összetettebb ügykörü polgári Kori tlpusszervek több évfolyamában kipróbálni mindkét rendezési formát és a tárgyi kartotékcédulákat is. A módszereket előbb ki kell alakítani és típustervekbe csak ezáltal lehet önteni. 4* Egységes tárgyi irattári rendszert -* ugy vélem - külön kellene kidolgozni az egyes tanácsi típusszervekre és a nagyobb vállalati típusokra* Az előkészítésnél fel kell hasznain! a gyakorid irattárosok véleményét és az igazgatási előadók véleményét is s a tervezetet előbb a gyakorlatban több helyen ki kell próbálni* Sárközi Zoltáni«, A tárgyi tagolású rendezésnél a funkcionális (ügyköri) tagolást tartom célszerűnek. A történelemben eddig ténylegesen létrejött és időtállónak bizonyult* tárgyi tagolású irattározásokat az ügyköri elhatárolás tette lehetővé* Gondoljunk itt a Helytartótanács máig is kitűnően használható fond és positio rendszerére vagy az alsóbb államigazgatási szervek közül a Közigazgatási Bizottságok jól kezelhető kutfős, tételes irattározási rendszerére* Mindkettő a hivatal szerves működésének megfelelő módon alakult ki, éppen ezért kiállta az idők kritikáját s kutatásaink alkalmával ma is hasznosnak bizonyul. Ezzel szemben a francia forradalom idején mesterségesen létrehozott tárgyi-tematikai átrendezésekről hamarosan kitűnt hogy sokat ár* tottak a levéltári egységeknek s egyhamar napi érdekességen túlmutató értékkel nem bírnak* A nálunk 1950 körül bevezetett közigazgatási számrendszeres és csoportszámos iktatás és irattározás is megbukott nemcsak a kezelőszemélyzet szakmai felkészültségének elégtelensége miatt, hanem az önmagában is mesterkélt rendszer tematikai kuszáltsága és zavarossága miatt Jellemző, hogy egyes államigazgatási hivatalok saját csoportszámaik elé könnyebb eliga* zodás céljából készítettek még egy ügyköreik szerint felépített irattári tervet is* Ez a hiba kisért a minisztériumok selejtezési ügykörjegyzékeinél is, melyeknek egy része a funkciók és iratfajták beható ismerete nélkül készült Mindezek alapján megfontolandónak tartok minden engedményt amit a tematikai átrendezéseknek adunk és egyértelmüleg az ügyköri~tárgyi tagolás mellett foglalok állást azzal, hogy egy-egy ügykörön belül lehetséges a kutatások megkönnyítése céljából az óvatos tematikai átrendezés is* 2. Az egyes fond okhoz készített tárgyi tagolású kartoték-cédulák rendszere célravezetőnek mondható, mert igy az eredeti rend megbontása nélkül válik lehetővé az iratanyagban való gyors eligazodás. Levéltáraink gyakorlatában már előfordult hogy selejtezéssel egybekötve ..*C tematikai feltáró munka is folyt Az Uyen módon elkészült tematikai cédulák (az 1905-os esem** 45
