Rendezés

XIII. Családok - Utasítás a családi levéltári anyag középszintű feldolgozására. Függelék: 3 db • 1972.05.31 [51961/1972 X LIG]

mely tcrmczsetea vag,y jogi szemelj iratanyagának részei /családtagok, uradalmi igazgatási szervek/. Végső fokon egybeesik a proveniencia elvével s az jelentkezik a második a-1 /elvnél, a funkcionális elvnél, amely az íratképző meghatározott irányú tevékenységével függ össze, /Családtag ügyvédi, gyámi stb. tisztével összefüggő iratok,,/ De csoportosíthatók az aratok az őket kiállitó /kibocsátó/ személyek és intézmények szerint /levezelc; artneri elv/ és csoportosíthatók i

ratfajták 3zerint /levél; per, számadás stb./. Legáltalánosabb azonban az i

ratok tírgyának meghatározása /tárgyi elv/ s családi iratanyagnál a fentebb már emiitett területi /birtokok szerinti/ elhatárolása. Végül említhetjük a puszta időrendi alapot a A családi iratanyagnál az év - illetőleg a hónaprendezési gyakorlat nem hagyható figyelmen kívül, Ugyanis a levéltár őrizetébe került iratanyagot a levéltárnak minél rövidebb idő alatt) minél egyszerűbb eszközökkel kell rendeznie, azaz a kutatás rendelkezésére bocsátania. Gyakorlatilag egyes esetekben ideiglenes megoldást kell alkalmaznunk s a végleges rendezést egy későbbi időpcntra kell halasztani. Minthogy a k i-.három iratosomónyi heterogén összetételű családi iratanyag, amely nem tartalmaz kiemelkedő forrásértékű személyi vagy más jellegű iratokat, könnyűszerrel átnézhető, csoportosítás helyett az iratokat évenkint illetőleg hónaponkint rendezzük* Ilyen esetben azonban az iratanyagban levő jelentősebb iratokra az iratanyagról készülő áttekintő raktári jegyzékben kífl%l fel kell hivai a kutatók figyelmét. Személyi fondoknál is egy csomó terjedelem az a határ, amelyen felül már iratcsoportokat célszerű kialakítani. A levéltárba ugyanis általában olyan személyek iratai kerülnek, akiknek élete s*rán kétségtelenül egy csomónál nagyobb mennyiségű irat keletkezett, tehát az egy csomónál kisebb iratmennyiség csak fondtöredék lehet s