Rendezés

XIII. Családok - Ember Győző: A családi levéltárak tagolódása. • 1963. [LK 1963/2. 149-162. p.]

154 Ember Győző Emlékeztetnem kell a regisztratúrákról a korábbiakban adott meghatározásra, amely szerint regisztratúraképző csak olyan természetes személy, vagy szerv lehet, akinek vagy amelynek a működése során iratok keletkeznek, aki vagy amely iratokat ír és iratokat kap. Regisztratúraképző-e maga a család? Csak abban az esetben, ha mint jogi' személy, azaz mint önálló ügyvitellel rendelkező szerv szerepel. Az önálló ügyvitel nem azt jelenti, hogy a családnak külön irodája van, amely levelezését lebonyolítja, még csak annyit sem, hogy a család iratait iktatják, hanem csupán azt, hogy a családnak mint jogi személynek iratokat írnak és ő mint ilyen iratokat ír. Nem tartom azonban regisztratúraképzőnek a családot mint a családtagok összességét, amelyet a közös származásnak, az azonos jogon élvezett nemesi kiváltságoknak, a tulajdonukban lévő birtok azonosságának a szálai és egyéb hasonló kötelékek fűznek össze. Az ilyen család nem ír és nem kap iratokat, nem képezhet tehát regisztratúrát. Borsa Iván idézett tanulmányában azt vitatja, hogy bizonyos esetekben a család regisztratúraképző lehet akkor is, ha nem mint jogi személy szerepel. A birtokkal kapcsolatos iratokat hozza fel példának, s azt állítja, hogy -ezek esetében „a fondképző . . ., ha a birtoklás több generáción át fennáll, a birtokos család".

12 Érdekes módon próbálja meg ezt a nézetét megalapozni. Azt maga is látja, hogy a család nem ír és nem kap iratokat, egyszerű módon, közvetlenül tehát regisztratúraképzőnek nem minősíthető. Bonyolult módon, közvetve teszi meg regisztratúraképzőnek. Azt mondja, hogy a család regisztratúráját tulajdonképpen az egyes családtagok képezik, akik kettős regisztratúraképzők, a saját regisztratúrájukon kívül képezik a család regisztratúráját is.

13 Működésük során bizonyos esetekben, pl. a családban öröklődő birtokkal kapcsolatban, olyan iratok keletkeznek, amelyek nem az ő regisztratúrájukba, hanem a családéba tartoznak. Ennek a felfogásnak az igazolására Borsa Iván különös elméletet konstruál. Azt állítja, hogy „egy személy (ill. szerv) működése során nemcsak egy fondot tud létrehozni, hanem többet is attól függően, hogy hány egymástól elhatárolható funkciót lát el."

14 A családtag tehát, mint a családban öröklődő birtok tulajdonosa, külön „funkciót lát el", s ebben a minőségében külön regisztratúrát képez, a család regisztratúráját. Ez az elmélet azonban, amely szerint egyazon személy vagy szerv többszörösen is lehet regisztratúraképző, elfogadhatatlan. A Borsa Iván által annak igazolására felhozott példák nem bizonyító erejűek. Az a tény, hogy pl. az egri püspökségnek majd érsekségnek külön egyházi és gazdasági „levéltár"a volt, nem azt bizonyítja, hogy a mindenkori egri püspök illetve érsek két regisztratúrát képezett, az egyiket mint az egyházmegye főpapja, a másikat pedig mint földbirtokos.

15 Ez a tény csupán azt tanúsítja, hogy külön kezelték egyrészt az, egyházmegye igazgatásával, másrészt a gazdasági vonatkozású 12 Borsa Iván

i. m. 49. I. 13 „Az egyes családtagok tehát tevékenységük során tulajdonképpen párhuzamosan két fondot hoznak létre: saját személyi fondjukat, és részt vesznek a család fondjának gyarapításában." I. m. 51. 1. 14 I. m. 49—50. 1. 15 Borsa

Iván ezt állítja. I. m, 50. 1.