Rendezés

XIII. Családok - Ember Győző: A családi levéltárak tagolódása. • 1963. [LK 1963/2. 149-162. p.]

152 Ember Győző tudják majd szokni.

6 így tettem azért is, mert — miként láthattuk — a nemzetközi levéltári irodalomban sem mindenütt azonos fogalmat jelölnek a fond kifejezéssel, továbbá mert a magyar levéltári irodalomban a fond még uj kifejezés, s nincsen lefoglalva valamely pontosan meghatározott fogalomnak a jelölésére. Lefoglaltam tehát két fogalomnak': a regisztratúrának és a gyűjteménynek összefoglaló kifejezésére. Nem vonom kétségbe a helyes kifejezések megválasztásának a jelentőségét, fontosabbnak tartom azonban, hogy a fogalmakat tisztán lássuk és pontosan határozzuk meg, amely fogalmaknak a jelölesére kifejezéseket választunk. Számolnom kell azzal is, hogy lesznek helytelenítői annak is, hogy regisztratúrának nevezem azt a fogalmat, amelyet mások fondnak vagy egyszerű levéltárnak mondanak. Azt hozhatják fel e kifejezés ellen, hogy a regisztratúra irattárat jelent, s nem lehet vele levéltári anyagot jelölni. Nem látom azonban akadályát annak, hogy az irattárat és a regisztratúrát megkülönböztessem egymástól, s e két kifejezést más-más fogalomnak a jelölésére használjam. Regisztratúra — abban az értelemben, ahogyan a fogalmat meghatároztam — irattárban és levéltárban egyaránt van, az irattárakban pedig — talán különösen hangzik — nem csupán regisztraturák jönnek létre, hanem gyűjtemények is. Éppen a családi levéltárak elemzése vezet rá arra, hogy gyűjtemények még a levéltári őrizet előtt, már az irattári őrizet során keletkezhetnek. A gyűjteményeknek ugyanis — nem különben a regisztratúráknak — több fajtáját különböztethetjük meg. Nem tartom most feladatomnak, hogy akár a regisztratúráknak, akár a gyűjteményeknek az osztályozását megkíséreljem, csupán egyetlen szempont szerint kívánom a gyűjteményeknek két fajtáját megkülönböztetni.

7 Ez a szempont az, hogy milyen a viszony azok között a regisztraturák között, amelyeknek a részeiből a gyűjtemények kialakulnak. A regisztraturák közötti viszonyt pedig elsősorban a megfelelő regisztratúraképzők közötti kapcsolat határozza meg. Vannak olyan gyűjtemények, amelyek tisztán formai, vagy tisztán tárgyi alapon keletkeztek, amelyeknek egyes darabjait a formai vagy tárgyi azonosságon kívül semmiféle más szál sem fűzi össze, a regisztraturák között, amelyekből származnak, a regisztratúraképzők között, amelyeknek a regisztratúráiból valók, azokat összefűző kapcsolat nincsen. Formai alapon jöhet létre pl. egy térképgyűjtemény. Tárgyi alapon alakítható ki pl. egy olyan gyűjtemény, amely valamely országra vonatkozó iratokat tartalmaz. Az ilyen gyűjteményeket heterogén gyűjteményeknek mondhatjuk.

8 Vannak azután olyan gyűjtemények, amelyeknek egyes darabjait nem csupán formai vagy tárgyi azonosság fűzi össze, hanem bizonyos összefüggés, valamilyen kapcsolat van azok között a regisztraturák között, amelyekből az 6 Borsa Iván említett tanulmányában már kétféle fondról beszél: „genetikusan létrejött"ről fezt nevezem regisztratúra jellegűnek vagy regisztratúrának) és „gyűjtemény jellegű"-ről. ., m. 54. I. 7 A gyűjtemények közötti különbségtétel szükségét Borsa Iván vetette fel. Különbséget kíván tenni az „egy levéltárhoz tartozó több fond iratanyagát egybeolvasztó gyűjtemény s az olyan gyűjtemények között, amelyek a legkülönbözőbb fondok iratanyagának kisebD-nagyobb töredékeiből jöttek létre." I. m. 53. 1. 8 A kifejezést ez esetben is magam választottam, a levéltári irodalomban nem találkoztam vele. v