Rendezés

XIII. Családok - Kopasz Gábor: Gál Péter családi levéltára. • 1956. [LH 1956/2-3. 39-49. p.]

1850-től kezdve négy éven keresztül Enyingen ügyvéd, ahol a Batthyány-uradalom és több tehetős család jogi és peres ügyeit képviseli. Enyingen nősült meg. hat évi családi ellenzős után feleségül veszi a veszprémi püspök ügyvédjének. Boda Lászlónak leányát, Klotildot Az enyingi kastély déli részében laktak. Enyingen három gyermekük született: Irmina, Ernő és Klotild. Engedve barátja, korábbi tanítója. Barát József kérésének, Gál Péter családjával együtt 1855-ben Baján telepedett meg. Előző év végén a Pesten vásárolt bútorokat is Bajára szállíttatta. Enyingen pedig az elöljáróság bizonyítványa szerint «mindenféle direct- egyenes és indirect adóiU rendezte. Baján egy ideig folytatta az ügyvédi praxist, de inkább mezőgazdasági nagy bérleményei, kereskedelmi és ipari vállalkozásai révén nagy tőkefelhalmozásba kezdett, s innen indult el hosszú országgyűlési képviselői pályája is. Felesége Baján sokat betegeskedett, míg végre is 1859-ben Budapesten .fiatalon meghalt, három apró gyermeket hagyva hátra. Édesatyja sokat buzdította Gál Pétort, hagyja ott Baját egészségtelen, mocsaras környékével, hiszen feleségének sem tesz jót a bajai párás levegő. Vegyen birtokot Szentgálori és telepedjék le Herenden. Hagyjon fel a kereskedéssel, mért sok fáradsággal jár. Gál Péter azonban felesége halála után is Baján maradt, nem nősült meg másodszor, gyermekei gondozására - mivel ő többször volt távol, mint otthon - Bajára hivta anyósát aki élete végéig náluk is maradt. Hazafias magatartása miatt az önkényuralom végén, pontosabban 1860. szeptemberében a császári csendőrök elfogták és - bár rábizonyítani semmit nem tudtak - a csehországi Joselstadt börtönében tartották fogva hónapokig. Fogsága idején csak németül volt szabad vele levelezni. Arra kéri bátyját, Gál Lajos veszprémmegyei alügyészt. hogy főnökei utján Bécsben és Temesvárött mindent kövessenek el kiszabadításáért, mert szellemileg és anyagilag tönkremegy. Aggódik a Baján maradt három kis árva gyermekéért. Levelei fogalmazványaiban leírja, hogy elfogatása minden előzetes kérdőrevonás nélkül történt. Joseístadtban összesen húszan vannak foglyok, többnyire Bácskából és Bánátból. Egy szobában négyen-^öten vannak. Napi 20 krajcárt és kenyeret kapnak. Josefstadti fogsága idején nemcsak családtagjaival, hanem közelebbi üzlettársaival és gazdasága intézőivel is levelezett Sőt francia nyelvtant kért régi pápai professzorától, Bocsor Istvántól, aki arról panaszkodik levelében Gál Péternek, hogy mind a francia, mind más nyelvtanait elhordták tőle tanítványai, pedig jó számmal voltak. Küldött azonban francia helyett egy német nyelvtant és épületes tanulást kívánt hozzá. Az 1861-es országgyűlési választások idejérT a veszprém megyei nagyvázsonyi; kerületben jutott képviselői mandátumhoz. A provizórium idején, valószínűleg 1862=ben. nagy külföldi utat tett kisebb társaságban. Be-Járta Olasz-. Bajor-. Francia-, Angol- és Németországot, volt Belgiumban is. Az útról napló feljegyzéseket vezetett, amelyekből legérdekesebbek az angol mezőgazdaságra vonatkozók. Gál Péter mindhárom gyermeket nagy gonddal és nagy költséggel neveltette. Leányai előkelő nevelőintézetben, nőttek fel. Fia a középiskoláit Baján és Pozsonyban, jogi tanulmányait Budapesten végezte, s utána apja gazdaságát vezette. Különösen leányai kifogástalanul beszéltek és leveleztek németül, ők irányították a bajai divatot és társasági életet. Irányi Dániel, Gál Péter legbizalmasabb barátja, jegyezte meg annakidején, hogy a bajai bálok fényesebbek és vonzóbbak a pestieknél. Az apával a gyermekek is sokat utaztak és ebben is sok utánzójuk akadt Baján. Gyermekei levelében igen megható ragaszkodás csendül ki apjuk iránt, mind fiatal, mind felnőtt korban. Sokat utánozták - de a kisvárosi szokásoknak megfelelően - sokat pletykálták is a családot; Gál Pétert időnként névtelen levelekben részesítették erkölcsi oktatásban. Idősebb leánya, Irmina, menyasszony korában halt meg 1882-ben. Második leánya Klotild pedig már ekkor titkos menyasszonya volt egy olasz származású tengerésztisztnek, Natti József fregattkapitánynak. A függetlenségi érzelmű Gál Péter évekig hallani sem akart róla. hogy leánya császári tisztnek legyen a felesége, aki móg magyarul sem tud. Végül Irányi Dánielnek sikerült rávennie, hogy a házasságba beleegyezzék. Natti József - aki egyébként szintén egy trieszti Töldbir-40