Alapelvek
Vörös Károly: Alapelvek az iratanyag levéltári feldolgozásához. [Benne a 89631/1962 LO sz. irányelv] • 1962. [LSZ 1962/3-4. 50-66.p.]
amennyiben ilyenek Tannak, állagokra/ való szétválasztása, vagyis a fond kérőjének s az esetleges állagait létrehozó tényezőinek szabatos meghatározása nélkül se/; lejtezni tilos. Selejtezés tehát az iratanyag rendezettségének mindhárom lehetséges szintjón végezhető. 3/ Azt, hogy valamely iratanyag selejtezése milyen szintű rendezettség mellett történjék, az iratok forrásértéke szabja meg, amit a levéltáros a selejtezés megkezdése előtt gondosan mérlegelni köteles. Valamely iratanyagnak mint forrásnak általános forrásértékét - továbbá azt, hogy belőle konkréten milyen adatokat tartalmazó iratok selejtezhetők ki, - által ában egyrészt a fondképző általános tudományos, politikai, gazdasági, társadalmi-kulturális jelentősége, másrészt az a körülmény határozza meg, hogy az illető iratokban feltalálható adatok mennyiben fordulnak elő más, selejtezés alá még nem vont fondképzők fondjaiban. Ezeknek megfontolása után, a selejtezésre kerülő egyes iratok elbírálásánál a bennük foglalt adatok konkrét tudományos politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális értékének kell alapul szolgálnia. 1867 előtt keletkezett iratok kiselejtezése általában tilos, ill. csak a Levéltári Osztály különleges engedélye alapján végezhető. 4/ A selejtezés alá vonandó fondók ill. állagok kijelölése és javaslatba hozatala a levéltár vezetőjének feladata: a tényleges selejtezés azonban a Levéltári Osztály engedélye nélkül nem kezdhető meg. i - A levéltári megőrzésre nem érdemes adatokat, ill. ilyen adatokat tartalmazó iratfajtákat a Levéltári Osztály ill. az egyes minisztériumok és más országos főhatóságok által kiadott ügykörjegyzékek alkalmazásával kell megállapitani. Ugyanezen rendeletek szerint kell megszervezni és lebonyolítani a selejtezés tényének rögzítését is. VII. Az iratanyag nak segédletekkel való ellátása 1/ A fondokra és állagokra szétválasztott, ezeken belül elrendezett s ennek megfelelően levéltári jelzetekkel ellátott, továbbá legkisebb raktári egységekbe beosztott és raktári jelzetekkel ellátott iratanyag épségben való megőrzése, kialakított belső és külső rendjének rögzítése és felhasználásának megkönnyítése céljából segédleteket kell készíteni. 2/ A levéltári segédletek aszerint, hogy csupán egy-egy fondra /állagra, sorozatra/, vagy egész levéltárakra terjednek ki, kétfélék. Az előbbiek egy-egy fond vagy állag, esetleg sorozat meglévő, de ki nem elégítő, vagy pedig hiányzó ügyviteli ill. irattári segédletének pótlásául az iratanyag kezelésének és felhasználásának megkönnyítését célozzák; készítésük szükségessége és módja az iratanyag felhasználásához fűződő igényektől s a kérdéses fondhoz / állaghoz, sorozathoz/ szolgáló segédletek meglététől és használhatóságától függ. Az egy-egy állami levéltár egész iratanyagára kiterjedő segédleteket az iratanyag jobb megőrzése, ke* zelhetősége ós felhasználhatósága érdekében országosan egységes rendszerben és azonos szempontok szerint kell elkészíteni, az iratanyag fontosságától és egyéb segédletek meglététől függetlenül. • 3/ Az egy-egy állami levéltár egész iratanyagára kiterjedő segédletek felépítésükben az iratanyagnak levéltárak, fondok, állagok, sorozatok szerinti tagolódását követik; elkészítésükre tehát csak a fondok ós esetleges állagok, sorozatok kibontásáig haladó rendezést követően kerülhet sor. ifivel a készítendő segéd-
