LEVÉLTÁRI ANYAG NYILVÁNTARTÁSAI
Általános - Boross István: A raktári jegyzék metamorfózisa. Levéltári Szemle, 69. (2019) 3. 35-56.
41 2019/3. tásban is ez köszön vissza. Gyakorlati szempontból logikus megoldás volt, hátránya az esetleges félretájékoztatás mellett (azt gondolhatja a kutató, hogy a számkontingensbe eső minden irat megtalálható az anyagban) az, hogy a raktári egység–levéltári egység kapcsolatot tovább erősítette. A terjedelmi adatok megadására a később általánossá váló kétfajta számítási módot fogalmazta meg Ember Győző. Egyrészt az iratfolyóméterben mért terjedelmet elégségesnek gondolta a nagyobb levéltári egységek (állag, fond) szintjén megadni. Emellett célszerűnek tartotta a raktári egységek számát fajtánként is részletezni. A mű a raktári jegyzék formai kérdéseit nem taglalta azon túl, hogy a jegyzék szerkezete a levéltári anyag tényleges rendszerével egyezzen meg, és ívformában készüljön. A levéltári szakmai problémák hatékonyabb megoldására a LOK helyébe lépett Levéltári Osztály 1958-ban létrehozta a Levéltári Módszertani Kollégiumot. A Módszertani Kollégium keretében 1960-tól működő bizottságok egyike volt a segédletkészítési bizottság. A Wellmann Imre által vezetett bizottságnak fő feladata az egységes rendszerű segédletek elkészítését elősegítő munkautasítások kidolgozása volt. 22 A segédletkészítési bizottság 1961-ben tette közzé tervezetét a levéltári leltár munka utasításáról.23 Az újabb segédletnév-változat mögött valójában a raktári jegyzék for mai és tartalmi elemeinek részletes leírása rejlik. A tervezet a rendezési munkák eredményeképpen létrejövő segédletnek tekinti a levéltári leltárat, amelynek létrehozásához részletes gyakorlati útmutatással is szolgál. A „raktári jegyzék” elsődleges feladata továbbra is az „hogy az iratanyag számbavétele után annak épségben való megőrzését szolgálja”, de az utasítás már kiemeli azt is, hogy a tárgyi alapon tago lódó fondok esetében ez a segédlet a kutatáshoz is segítséget nyújthat. Másrészről érzékelhetően tovább erősödött a raktári egységekhez kötött jegyzékkészítési elv: „A leltár számbavételi egysége általában a raktári egység. [...] A leltár szerint általában lemegy az egyes raktári egységekig (csomókig, kötetekig stb.), de ennél mélyebbre: raktári egységen (csomón stb.) belüli kisebb tárolási vagy tárgyi egységekig nem hatol.” Az 1960-as években a Veszprémi Állami Levéltárban Takáts Endre igazgatói működése alatt kezdődött meg a raktári jegyzékek készítése. A fond- vagy állagszinten felvett jegyzékek a raktári egységek rendjében rögzítették a levéltári egységek tartalmát, a tárgyi alapon nem tagolt sorozatok esetében a csomójegyzék mintájára történt az iratanyag tárgyi ismertetés nélküli leírása, a tárgyi alapon tagolt sorozatok eseté ben a legkisebb tárgyi egységek címeinek megadása a jellemző. Ebből az időszakból a csajági körjegyzőség iratainak (MNL VeML V. 321.) jegyzékét mutatjuk példaként. 22 A bizottság tagjai voltak Wellmann Imre mellett Hadnagy Albert, Lengyel Alfréd, Sashegyi Oszkár és Soós Imre. Dóka et al., 2000: 243. 23 Wellmann, 1961. A raktári jegyzék metamorfózisa
