LEVÉLTÁRI ÁLLOMÁNY GYARAPODÁSA, CSÖKKENÉSE
Arany Krisztina: Levéltári iratajándékozások a Mikes Kelemen Program keretében – a levéltári koordináció első két évének tapasztalatai, Turul, 92. (2017) 2:104–107. - 1. Értekezések - Szabó Dorottya: „Modernkori párhuzamos életrajzok” Az emigráns lét kettőssége Lendvay-Zwickl Jenő irathagyatéka tükrében
93 élhetőbb anyagi egzisztencia megteremtése, hanem ideológiai-politikai döntés állt. További különbség volt, hogy míg a korábban érkezők általában egyenes úton, belátható időn - azaz pár héten belül - eljutottak Kanadába, úgy a második világháború után indulók akár éveket is tölthettek ausztriai és németországi menekülttáborokban, míg a célországba elértek. Jellemző volt sokuk gondolkodására, hogy a kitelepülést átmeneti megoldásnak tartották, ahonnan a hazai viszonyok - általuk kívánatosnak tartott - rendeződésével vissza lehet majd térni Magyarországra. Ugyanez igaz az ’56-os menekültekre is. Számuk 1957 végére elérte a harmincezret. Soha azt megelőzően, vagy azután nem vándoroltak ki Magyarországról Kanadába ilyen tömegben és ennyire váratlanul.17 Soha akkora sajtóvisszhang sem kísérte az emigránsok sorsát, mint az ’56-osoknál, ezért ők a kanadai magyarságon belül is külön csoportnak számítottak. Különállásukat fokozta, hogy a korábbi kitelepülök társaságaival és sajtótermékeivel szemben újakat hoztak létre,18 saját érdeklődésüknek megfelelően. A Kanadai Magyar Újság vagy a Kanadai Magyar Munkás helyébe a Kanadai Magyarság vagy a Magyar Élet lépett. Olyan havonta megjelenő sajtótermékek is elindultak az 1950-es évek végén mint a Világhíradó vagy a Krónika.19 1951-ben Torontóban megalakult a Kanadai Magyarok Szövetsége.20 A szövetség politikai aktivitása miatt további, a kultúra területét felkaroló, a magyar hagyományok ápolására összpontosító szervezetek is létrejöttek az 1960-as években. Ilyen volt például a Széchenyi Társaság (Széchenyi Society), a Rákóczi Szövetség, a Grand Comittee of Hungarian Churches vagy a Hungarian Canadian Cultural Council is. 17 N. F. Dreisziger: Rose-gardens on ice-floes: a century of the Hungarian diaspora in Canada. Hungarian Journal of English and American Studies, (Debrecen) 6 (2000:2) 239-258. A fenti összefoglaló is e dolgozat alapján készült. 18 N. F. Dreisziger: Special Issue: The Hungarian Experience in Ontario. Hungarian Studies Review, 12 (Fall 1985:2) 20-21. 19 Uo. 59-62. 20 CHF, azaz Canadian Hungarian Federation, vagy Federation of Canadian Hungarians 21 Az irathagyaték jelzete: MNL OL - P 2343 -1. - 10. 22 Mosonszentandrás mai megfelelője Sankt Andrä am Zicksee mezőváros, Mosontétényé Tadten község, Boldogasszony pedig Frauenkirchen város. Mindhárom település a korábbi Nezsideri járás, ma Bezirk Neusiedl am See területén fekszik, Ausztria Burgenland tartományban. 23 Kovács György első levele 1968. február 24-én kelt lakhelyén, a dániai Virumban: MNL OL - P 2343 - 1. - 10. - 5. - No. 5. A második levelet 1968. április 1- én írta Koppenhágában: MNL OL - P 2343 -1. - 10. - 5. - No. 6. Az 1960-as, 1970-es években a magyar kultúra és néphagyományok ápolására, népszerűsítésére, terjesztésére létrejött egyesületek elérték céljukat: számos néptáncegyüttes és egykét népzenei formáció is megszületett, kiszolgálva a magyar gyökerekhez való visszatérés igényét. Olykor Magyarországról hívtak területén kiválót alkotó népművészt, vagy épp megszervezték, hogy az egyesület tagjai ellátogathassanak Magyarországra vagy a szomszédos államokba, olyan településekre, melyeken a népi hagyományokat még őrizték, ápolták. A színházba járók sem maradtak immár magyar színi előadások, majd magyar színház nélkül: 1958-ban megalakult Torontóban a Hungarian Art Theatre. E rövid áttekintő után érdemes megvizsgálni az 1956-ban családjával Kanadába emigráló Lendvay-Zwickl Jenő életútját. 4. Lendvay-Zwickl Jenő élete, irathagyatéka ismeretében21 Lendvay-Zwickl Jenő anyaga a Mikes Kelemen Program jóvoltából került az Országos Levéltárba. A 2017-ben begyarapított hagyaték a Torontói Magyar Ház archívumának részeként jött Magyarországra, azaz egy olyan iratanyag részeként, melyben sajnos nem ritka az egyes irathagyatékok összekeveredése. A rendezés tehát egyúttal a Lendvay-Zwickl hagyaték (újra)egyesítését, összefésülését is jelentette, ahol egyes szórványokat más alsorozatokban találtak meg a kollégák. Az iratanyag személyes és családi iratokra, családtörténeti kutatások gyűjteményére, az iratképző emlékiratára, levelezésére, az Ottawai Magyar Egyesülettel kapcsolatos iratokra és újságkivágásokra tagolódik, az alábbi módon: 1. tétel: Lendvay-Zwickl Jenő iratanyagához készült iratjegyzék (2007.01.18.); 2. tétel: Személyes és családi iratok (1941-1994, s.d.); 3. tétel: „Adatok a Lendvay család történetéhez” (1974); 4. tétel: Lendvay-Zwickl Jenő emlékirata (s.d.); 5. tétel: Levelezés (1960-1989); 6. tétel: Ottawai Magyar Egyesület (1965-1966, s.d.); 7. tétel: újságkivágatok, versek (1957-1959, s.d.). Az egyes tételek forrásértéke eltérő. Ha az iratképző életútjának felvázolására összpontosítunk, akkor ahhoz a legfontosabb adalékokat a második és a negyedik tétel adja, az ötödik, a hatodik és a hetedik tétel anyaga pedig tovább gazdagítja azt. Személyes és családi irataiból kiderül, hogy Lendvay-Zwickl Jenő a burgenlandi Mosonszentandrás mezővárosban született 1907. június 6-án, Zwickl Eugen (Jenő) néven. Szülei nevét anyakönyvi kivonatából ismerhetjük: édesapja Michael Zwickl mosontétényi kereskedő, édesanyja a Boldogasszonyból származó Katharine Stadlmann volt. 22 S bár a hagyaték több személyes vonatkozású dokumentumot, levelezést is felsorakoztat, ezek között testvérre utaló forrás nem található. Zwickl fiatalkoráról ezért kizárólag utalásokból lehet tudni. Ezek legnagyobb részt az ifjúkori ismerős, Kovács György 1968-ban írt két ajánlólevelében szerepelnek.23 A levélíró Kovács a koppenhágai Állatorvosi és Mezőgazdasági Főiskola Növénykártani Tanszékének kutatójaként dolgozott, leírása szerint megbecsült tudósként. Levelei egyaránt kiemelik Zwickl Jenő szakmai tapasztalatát és emberi nagyságát, melyet első kézből tapasztalhatott meg a zsidóüldözések idején (lásd alább). Megírásuk célja az lehetett, hogy hozzásegítsék Zwickl Jenőt - a szerző szerint bőségesen kiérdemelt - egy minőségi, szakmai tudásának megfelelő és személyes bátorságát is honoráló életvitelre.
