LEVÉLTÁRI ÁLLOMÁNY GYARAPODÁSA, CSÖKKENÉSE
Arany Krisztina: Levéltári iratajándékozások a Mikes Kelemen Program keretében – a levéltári koordináció első két évének tapasztalatai, Turul, 92. (2017) 2:104–107. - 1. Értekezések - Sárhegyi Tamás Felicián: 1956 emlékezete Kanadában. A forradalommal összefüggő iratanyag a Torontói Magyar Ház archívumában
Sárhegyi Tamás Felicián 1956 emlékezete Kanadában A forradalommal összefüggő iratanyag a Torontói Magyar Ház archívumában „Nem feledhetünk bús lemondásban, S addig míg ott pusztít ellenség, minket hív egy szent kötelesség, Harcolni e honért.” (Szóhner Gábor: Legyünk, magyarok.)1 1 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL) P 2343 -1. - 19. Szóhner Gábor hagyatékából származó kéziratos vers részlete. 2 George Demmer rendezésével kapcsolatban lásd: Bakó Zsigmond: Haza térő múlt - A Torontói Magyar Ház gyűjteménye című dolgozatát jelen füzetben. 3 Ld. pl. a teljesség igénye nélkül: Rainer M. János: Az 1956-os magyar forradalom. Bp., 2016. 188.; M. Kiss Sándor: Közelítések 1956: tanulmányok, esszék, előadások. Bp., 2011. 379.; Nóvé Béla; Patria nostra - ’56-os menekült kamaszok a Francia Idegenlégióban. Bp., 2016. 505. 4 A források természetével kapcsolatban ld. Bakó Zs.: i. m. 5 A (kanadai magyar) emigráció történetére vonatkozóan vő. Borbándi Gyula: A magyar emigráció életrajza. Bern. 1985. 204-283.; Borbándi Gyula: Hungarian Emigrants and the Revolution. In: 1956: The Hungarian Revolution and War of Independence. (Ed. Lee Congdon-Király K. Béla-Nagy Károly.) 2006. 672-694.; Peter Hidas: Arrival and Reception: Hungarian Refugess. In: The 1956 Hungarian Revolution: Hungarian & Canadian Perspectives (Christopher Adam-Tibor Egervari-Leslie Laczko- Judy Young). Ottawa. 2010. 223-255. Lénárt András: A Nyugat képe életinterjúkban. 1956-os magyar emigráns diákok életút-elbeszélései menekülésekről, a Nyugatról, a Keletről. Doktori disszertáció kézirata. 2009. 277. http://doktori.btk.elte.hu/hist/lenartandras/diss.pdf (2017.08.15.) Jelen tanulmány célja, hogy a kanadai magyarság egyik legjelentősebb kulturális intézményének, a Torontói Magyar Háznak, a Mikes Kelemen Program keretében a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltár állományába érkezett levéltári anyagának 1956-os összefüggéseit ismertesse. A fentebbi versrészlet egy kiváló illusztrációja általában véve az emigrációban élő magyarság, de itt kifejezetten a forradalom után Kanadába érkezett emigráció főbb identitás-kérdéseinek és problematikájának: a magyar nyelv, kultúra, tehát a múlt és a nemzeti identitás megőrzése, a közös emlékezéssel a felejtés elkerülése. A Torontói Magyar Ház és archívumának létrejötte és fennmaradása is ezt a célt szolgálta Kanadában. A címben megjelölt emlékezet-kontextus abban az esetben lehetne kérdéses a kutatás szempontjából, hogyha nem lenne ismert az archívum struktúrájának és rendezésének szubjektív, levéltár-módszertani szempontokat néhol figyelmen kívül hagyott megvalósulása. Megállapítható azonban, hogy az archívum önmagában egy olyan emlékezeti konstrukció, amely reprezentatív a kanadai magyarság életére és önszerveződésére vonatkozóan.2 A tanulmány közvetlenül nem csatlakozik azokhoz a tudományos munkákhoz, amelyek 1956 politika- és társadalomtörténetével, az áldozatok sorsával, esetlegesen az ’56- os emigráció történetével foglalkoznak.3 Az elérhető források vizsgálatával arra keresi a választ, hogy a forradalom után Kanadába érkező magyarság hogyan alakította ki saját identitását és kötötte össze az 1956-os forradalommal. A forradalom mint identitáskonstruáló jelenség, hogyan tükröződik az archívum iratanyagában. Milyen írott és vizuális források állnak rendelkezésre a téma vizsgálata során. Milyen társadalmi recepciók születtek 1956-tál kapcsolatban. A felmerülő kérdések megválaszolása utat nyithat - legalábbis segítségére lehet - olyan későbbi kutatások megvalósulásának, amelyek a kanadai magyar diaszpóra identitására, közösségi tudatára, kollektív emlékezetére irányulnak. Az alapvető forrásbőségen túl az iratanyag - a témára vonatkozó - jellegzetességeit tekintve elmondható, hogy számos személyi hagyaték (1956 októbere után Kanadába érkező személyektől), kulturális intézmény és egyesület iratanyaga tartalmaz ’56-tál, de főleg a forradalom kommemorációjával foglalkozó dokumentumot. A különböző források között találhatók hivatalos iratok, egyesületi nyomtatványok, röpiratok, levelek vagy művészeti alkotások, ezeket megörökítő fényképek, összegyűjtött sajtótermékek és újságkivágatok. A különböző magyar és angol nyelvű újságok és napilapok kivágatai eklatáns részét képezik a gyűjteménynek, ahogyan a sajtótermékek és azok részletei tipikus történeti forrásként értékelendők az emigrációs és diaszpóraközösségek kapcsán.4 A kanadai magyar diaszpóraközösségek több hullámban érkeztek új hazájukba. Az első nagyobb emigrációs hullám 1945 és 1947, majd 1956 októbere után érkezett Kanadába.5 Az egy időben történő új haza keresése és megtalálása természetszerűen alkotta meg a kint is kapcsolatot tartó közösségek identitásának alapját. Más politikai preferenciákkal rendelkeztek a különböző időpontban emigrált magyarság tagjai,
