LEVÉLTÁRI ÁLLOMÁNY GYARAPODÁSA, CSÖKKENÉSE
Arany Krisztina: Levéltári iratajándékozások a Mikes Kelemen Program keretében – a levéltári koordináció első két évének tapasztalatai, Turul, 92. (2017) 2:104–107. - 1. Értekezések - Kurecskó Mihály: Kovrig Béla élete személyes iratai tükrében
80 szerzetes,53 Ottlik György a Hungarian Quarterly volt főszerkesztője,54 Haynal Imre belgyógyászprofesszor,55 Markos Olivér volt kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter,56 Vécsy László egyházjogász.57 Természetesen ezek a nevek a vallomásban azért is szerepeltek, hogy története más forrásból is igazolható legyen az amerikai hatóságok számára, ugyanis nincs kétség afelől, hogy ez az eskü alatt tett vallomás vagy az FBI vagy a Cl A számára készülhetett - erre utal a vallomás első oldalának bal felső sarkában lévő angol nyelvű kezelési utasítás.58 A dokumentum legérdekesebb része azonban az, hogy Kovrig a megfigyeltekkel, különösen a jezsuita Kerkai Jenővel megbeszélte a jelentéseket, sőt azokra éppen a megfigyeltek dolgozták ki a részletes választ, egyúttal gyorstalpaló tanfolyamot tartva az ÁVO munkatársainak az egyház szervezetével és egyháztörténettel kapcsolatos kérdésekről. Ami szintén érdekes mozzanat a vallomásból az az, hogy Kerkai ván főtitkárt és Eglis Istvánt, Freesz illegalitásba vonult. 1948 februárjában beidézték az Andrássy út 60-ba, ahol sikertelenül próbálták beszervezni, végül belehalt a kínzásokba. A kivonatos életrajz a következő szócikk alapján: Hetényi Varga Károly: Freesz József. In: MKLIII. k. Bp., 1997. 832., G. J. (Gergely Jenő?): Egyházközségi Munkásszakosztály. In: MKL II. k. Bp., é. n. [1996]. 929-930. 53 Kerkai Jenő (1904-1970) eredeti neve Czinder Jenő, katolikus pap, jezsuita szerzetes. 1924-ben belép a jezsuita rendbe, 1934-ben pappá szentelték. 1935-ben megalakította a Katolikus Agráriíjúsági Egyesületek Országos Testületét (KÁLÓT), melynek egy egyéves megszakítással (1938. szeptember és 1939. szeptember) megszűnéséig, 1946-ig vezetője volt. 1948-ban a kaposvári rendház házfőnöke lett, majd 1949 februárjában letartóztatták és több tárgyaláson először két évre, majd négy évre ítélték. 1956 októberében kiszabadult, azonban 1957 áprilisában felszólították, hogy töltse le börtönbüntetését, 1959 szeptemberében végleg szabadult. 1964-ben Pannonhalmára költözött, ahol 1970-ben meghalt. A kivonatos életrajz a következő szócikk alapján: Balogh Margit: Kerkai Jenő. In: MKL VI. k. Bp., 2001. 672. 54 Ottlik György (1889-1966) diplomata, újságíró. 1912-1929 közt a berni és szófiai nagykövetségen dolgozott, közben 1919-1923 közt a Pester Lloyd kül politikai szerkesztője, 1923-1930 közt a Budapesti Hírlap külügyi rovatvezetője. 1934-1935 közt a Budapesti Hírlap, 1935-1939 közt a Nouvelle Revue de Hongrie, 1937-1944 közt a Pester Lloyd főszerkesztője. In: Magyar Életrajzi Lexikon I —III. Bp., 1967-1981. (Főszerk. Kenyeres Ágnes.) II. k. Bp., 1969. (a továbbiakban: MÉL) 330. A Hungarian Quarterly! Balogh Józseffel szerkesztette ld.: Frank Tibor: A Hungarian Quarterly irodalompoliti kája 1936-1944. Filológiai Közlöny, 24 (1978) 55-65. 55 Haynal Imre (1892-1979) orvos, egyetemi tanár. Orvosi diplomáját a kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen szerezte, majd I. világháborús frontszolgálat után a Korányi Sándor vezette Belgyógyászati Klinikán szerzett gyakorlatot, közben bécsi és londoni tanulmányokat folytatott, végül 1940-ben a kolozsvári egyetemen egyetemi tanár, 1944 őszén az orvosi kar dékánjaként megtagadta az egyetem kiürítésére kapott parancsot. Klinikáján több száz embert bújtatott a deportálások elől. 1946-tól a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, ekkortól Budapesten folytatta orvosi működését 1963-ig. MÉL I. k. 362. 56 Markos Olivér (1888-1966) jogász, politikus. 1913-tól igazságügyminisztériumi jegyző, 1920-tól ügyvéd, 1929-től a Budapesti Királyi ítélőtábla bírája, 1934-től a MÁV igazgató-helyettes főügyésze, 1940-ben igazgató főügyész. 1943-ban a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztériumba rendelték, 1944. augusztus 29-1944. október 16. közt kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter. 1945-től az egri jogakadémia tanára. MÉL II. k. 149. 57 Vécsy László (1894-1976) katolikus pap, hittanár, egyházjogász, egyetemi tanár. 1917-ben szentelték pappá, 1924-től az egri érseki tanítóképző hittanára, 1927-ben egyházjogi doktorátust szerez. 1944-től az egri jogakadémia egyházjogi és római jogi tanára, 1948-tól dékánja. 1949-1957-igfőszentszéki bíró. A kivonatos életrajz a következő szócikk alapján: Viczián János: Vécsy László. In: MKL XIV. k. Bp., 2009. 908-909. 58 „Not to be used until further notice.” 59 MNL OL XIX - A - 83 - a (Az államigazgatás felsőbb szervei, Központi nem miniszteriális kormányzati szervek, Minisztertanács, Jegyzőkönyvek és mellékleteik) - 1946.08.16. - 16. old. (32. napirendi pont). 60 MNL OL XIX - A - 83 - a - 1946.08.30. - 37-38. old. (57. napirendi pont, az előterjesztés: 155-156. old). 61 Mindszentyvel már miniszterelnökségi osztályvezetőként is volt kapcsolata, ugyanis az akkor még Pehm Józsefként szereplő zalaegerszegi plébános 1941. február 27-én kelt jelentésében összefoglalta Zala megye helyzetét, melyben igen rosszallóan nyilatkozik Teleki Béla főispánról. Jelentése szerint a katolikusok számaránya a megyében 93%, ennek ellenére a főispán protestánsokkal igyekszik betöltetni a hivatalokat, iskolákat. Témánk szempontjából kiemelendő a jelentés következő mondata: „Főbírói tiltakozás ellenére Szepetnekre - egy majdnem tisztára katolikus orvoskörbe - hozta [t. i. Teleki Béla] a soproni evangélikus lelkész fiát, aki az 1941-i népszámláláson feleségével németnek vallotta magát, és az evangélikus lelkésszel rajta voltak, hogy a németek számát agitációval megemeljék, ami sikerült is. Aminthogy a túlzó felekezetieskedés mindenképp, de így is árt a nemzeti ügynek.” MNL OL K 29 - 1. - f/4. - 3. folio. 62 MNL OL - P 2343 -1. - 9. - 1. - No. 41. Neviczky Gabriella (1895 augusztus 13., Zágráb-1979. október 8., Milwaukee) apja: Neviczky Miklós királyi erdész, született Vajnatinában, apai nagyapja Neviczky György járásbíró, apai nagyanyja: Tomniesek Mária, anyja: Tolvay Sarolta, született Beregszászott, anyai nagyapja: Tolvay Gyula királyi ítélőtáblái bíró, anyai nagyanyja: Komlósy Szeréna. A Komlósy családra ld.: Petrovay György: A komlósi Komlósy-család története 1344. évtől, (két közlemény) Turul, 13 (1895) 31-38., 84-90. Komlósy Szeréna és Tolvay Gyula a III. táblán (88.) található. A szülők Beregszászon házasodtak össze 1894-ben, mindkét szülő evangélikus volt. A polgári iskolát 1910-ben, Zágrábban kitűnő eredményJenő előtt öten dekonspirálták magukat - úgy tűnik, hogy a „klerikális reakció” elleni harc ekkor még nem kecsegtetett sok sikerrel. A dokumentum harmadik részében a tanítás szabadságának hiányát nehezményezi Kovrig, mivel annak ellenére, hogy két igazolóbizottság is igazolta őt, nem folytathatta tanári működését. A Minisztertanács 1946. augusztus 16-án,59 majd augusztus 30-án60 vette napirendre kinevezését az Agrártudományi Egyetem Általános Jogi Ismeretek Tanszékére, azonban az igazságügyi miniszter, a szociáldemokrata Ries István, valamint a kisgazda tájékoztatásügyi miniszter, Balla Antal javaslatára kinevezését levették a napirendről. 1946. szeptember 15-től Mindszenty József prímás kinevezte az Egerben működő Magyar Katolikus Akadémia Jog- és Államtudományi Karának Közgazdaságtani Tanszékére, ahol emigrálásáig tanított.61 1948. július 1-jén az összes egyházi iskolát államosították, köztük az egri jogakadémiát is. Az új szervezetű Jog- és Közigazgatástudományi karon kötelezővé vált a szociológia oktatása, azonban a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium képviselője, Buday György az Egyetemi osztály miniszteri osztálytanácsosa 1948. szeptember végén közölte, hogy nem hagynák jóvá a kar tanrendjét, ha Kovrig oktatná a szociológiát. A diákság részéről is nyomás alá helyezték Kovrigot, ugyanis október elején az egri diákszervezet két vezetőjét Budapestre hívták a Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetségének (MEFESZ) központjába, és előttük abszurdumnak nevezték, hogy olyan antidemokratikus tanár mint Kovrig taníthat, és ha ez nem változik, akkor a „pesti vezetőség a helyszínen rendet teremt.” Erről rögtön visszaérkezése után az egyik egri diák tájékoztatta tanárát. Ez a fejlemény lehetett az utolsó csepp a pohárban, mely végül meggyőzte Kovrigot és feleségét, Neviczky Gabriellát,62 hogy el kell hagyniuk az országot. 1948. október 15-én
