LEVÉLTÁRI ÁLLOMÁNY GYARAPODÁSA, CSÖKKENÉSE
Arany Krisztina: Levéltári iratajándékozások a Mikes Kelemen Program keretében – a levéltári koordináció első két évének tapasztalatai, Turul, 92. (2017) 2:104–107. - 1. Értekezések - Kurecskó Mihály: Kovrig Béla élete személyes iratai tükrében
79 az állambiztonsági akták tanúsága szerint 1946. szeptember 9-én szerveztek be.40 A beszervezésének körülményeit Kovrig szemszögéből ismertető dokumentum pontosan leírja az eseményeket. A dátum nélküli 6 oldalas gépelt irat egy angol nyelvű esküformula41 után magyar nyelven írja le Kovrig vallomását.42 Az irat keltezésében segítségünkre lehet, hogy abban megemlítik: Kerkai Jenő jezsuita atya letartóztatásban van 1949. február óta, tehát ez a terminus post quem. A terminus ante quem meghatározásában pedig édesanyja korára való utalás segíthet, ugyanis a vallomás felvételekor 72 éves volt, ez alapján 1952. augusztus 27-e előtt készülhetett az irat, mivel édesanyja, Potótzky Janka, fia szülése idején 20 éves volt.43 A legvalószínűbb, hogy 1952. március környékén történhetett a vallomás, mivel édesanyja ekkor kórházba került és egykori tartótisztje, Tihanyi, orvosprofesszorként a milwaukee-i egyetemre küldött Kovrignak levelet, melyben beszámol anyja állapotáról, egyúttal egy washingtoni találkozóra invitálta - a levelet „Mirkó” fedőnevén írta alá (a vallomásban MILKO szerepel).44 A vallomás három részre osztható. Az első féloldalas rész vázlatosan ismerteti Kovrig Béla életútját az emigrációig. Ezt követi beszervezésének részletes leírása. E szerint a Petőfi pontonhídon45 átkelve 10-kor a Petőfi téren egy ismeretlen igazoltatta, és felszólította, hogy kövesse őt a szerb templom46 melletti kapualjba. Ezután az Andrássy út 60-ba vitték, majd a „szokásos” módon igyekeztek hatni rá: hoszszú ideig egy fallal szemben kellett mozdulatlanul ülnie, ezt követően oroszul beszélő személyek mutogatással próbálták értésére adni, hogy fel fogják akasztani, majd jöttek a magyar „detektívek”, akik láthatólag felkészültek voltak tudományos tevékenységéből. Az 1926-ban kiadott Az új Oroszország, 40 Kovrig Béla dossziéjára ld.: Tabajdi Gábor-Ungváry Krisztián: Elhallgatott múlt - A pártállam és a belügy. A politikai rendőrség működése Magyarországon 1956-1990. Bp., 2008. 193-203. Beszervezésének körülményeit és az ÁVO-nak írt jelentéseit a titkosszolgálati iratokból feldolgozta Petrás É.: i. m. 252-259. 41 „I, Béla Kovrig, being first duly sworn, do on oath depose and say that.” 42 MNL OL - P 2343 -1. - 9. - 1. - No. 46. A dokumentum képének közlését Id. a 2. sz. lábjegyzetben megadott helyen. 43 Mivel Potótzky Janka 1898. augusztus 27-én, 19 évesen kötött házasságot, a fenti dátum lehet a terminus ante quem. 44 Petrás É.: i. m. 260. Tartótisztjéről a következők tudhatok: Tihanyi János (1921?-?) 1940-ben, a felsőkereskedelmi iskola elvégzése után egy textilnagykereskedésben dolgozott, ebben az időben csatlakozott a Szociáldemokrata Párthoz. 1943-ban munkaszolgálatos behívót kapott, 1944-ben megszökött a munkaszolgálatból és hamis papírokkal bujkált. 1945. február 11-én Fehér Lajos vette fel a budapesti politikai rendőrséghez, ahol egyházi vonalon kezdett dolgozni. Az önálló Államvédelmi Hatóságnál a katonai kémelhárítást, az operatív technikát irányította, végül a hírszerzés helyettes vezetője lett. Az államvédelmi hatósági tisztogatások következményeként 1953. január 12-én őrizetbe vették, de a belügyminiszter utasítására kiengedték. Ezt követően a Magyar-Szovjet Olaj Rt.-nél dolgozott, majd 1957 júliusától az IBUSZ vezérigazgató-helyettese lett, 1961 novembere után a Chemolimpex Külkereskedelmi Vállalatnál töltött be vezető pozíciókat. Életrajzára ld.: Müller Rolf: A Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztályának szervezettörténete (1946. október-1948. szeptember). Betekintő (AzÁllambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának internetes folyóirata) 2013/3. 9. ( http://www.betekinto.hu/2013_3_muller az oldalszám a letölthető pdf fájlra vonatkozik, utolsó letöltés 2017. augusztus 1.). 45 A híd az Erzsébet hídtól északra a Tabánt kötötte össze a Petőfi térrel. 46 A templom görög ortodox templom volt, 1949-ben került a Moszkvai Patriarchátus tulajdonába. 47 MNL OL - P 2343 -1. - 9. - 1. - No. 46. - 2. old. 48 Kovrig Béla megítélésével kapcsolatban ld.: Szabó Csaba: Gondolatok Kovrig Béla „hazatalált” kézirata kapcsán. Levéltári Közlemények, 87 (2016) 359-364., különösen 361. Természetesen a szerző nem ismerhette ezt a vallomást, mivel az iratanyag csak 2016 végén került a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára őrizetébe. 49 Borbély István (1903-1987) katolikus pap, jezsuita szerzetes. 1921-ben belép a jezsuita rendbe, 1931-ben pappá szentelték, bölcseletet, hittudományt és dogmatikát tanított. 1944-1948 közt tartományfőnök (provinciális). 1948-ban elkezdte szervezni a fiatal rendtagok külföldre szökését, majd 1949 januárjában, miután kinevezte utódát, Tüll Alajost, maga is elhagyta az országot. 1949-1952 közt Olaszországban tanított, majd Kanadába költözött, ahol 1973-ig tanított. A kivonatos életrajz a következő szócikk alapján: Diós István: Borbély István. In: Magyar Katolikus Lexikon. I-XVII. Bp., 1993-2014. (Főszerk. Dr. Diós István, Szerk. Dr. Viczán János, a továbbiakban: MKL), XVI. k. Bp., 2013. 226. 50 Marczell Mihály (1883-1962) pap, egyetemi tanár. 1906-ban szentelték pappá, ezután hitoktató, az I. világháborúban tábori lelkész volt. 1921-ben a kezdeményezésére alapították az Országos Magyar Katolikus Főiskolai Diákszövetséget. 1930-tól 1950-ig az Angolkisasszonyok Tanítóképzőjének igazgatója, 1938-tól 1952-ig a Központi Papnevelő Intézet rektora, 1939— 1940-ben és 1944-1945-ben a PPTE Hittudományi Kar dékánja. A kivonatos életrajz a következő szócikk alapján: Péch Mária-Mészáros István-Diós István: Marczell Mihály. In: MKL VIII. k. Bp., 2003. 605-607. 51 Szabó Imre (1901-1976) katolikus pap, pápai kamarás. 1924-ben szentelték pappá, 1944-től Budapest krisztinavárosi plébános, kerületi esperes. 1950-1957 közt budapesti érseki helytartó, 1951-től esztergomi segédpüspök. 1962-től részt vett a II. Vatikáni Zsinat munkájában, 1969-től apostoli kormányzó. A kivonatos életrajz a következő szócikk alapján: Viczián János: Szabó Imre. In: MKL XII. k. Bp., 2007. 481. 52 Freesz József (1901-1951) katolikus pap. 1931-ben szentelték pappá, 1942- től az Egyházközségi Munkásosztály (EMSZO) igazgatója, mely 1944-ben csatlakozott a Magyar Fronthoz, melyben Freesz volt a képviselője. 1944- ben a szervezet monori titkos nyomdájában „Katolikus mozgalmak” aláírással röpcédulát gyártottak, a nyomdát november végén a Gestapo földerítette, december 5-én a szervezet központjában letartóztatták Benkő 1stvalamint az 1940-ben kiadott Korfordulón, továbbá az 1942- ben megjelent Embersors a szovjetéletben című műveiből idéztek, és az ott leírtak szovjetellenes élét igyekeztek áldozatuk ellen fordítani. Kovrig Béla - vallomása szerint - hamar rájött, hogy ez csak színjáték: „Ekkor már láttam miről van szó. Hiszen ha az oroszok feltétlenül ragaszkodnának kiadatásomhoz, akkor nem folynék ez a teketória órákon át, egyszerűen elvittek volna.”47 Számára viszont a menekülő út csak az együttműködés, vagy annak látszata lehetett, tehát mindent aláírt. A vallomásból megtudjuk, hogy ekkor, vélhetőleg kompromittálási célzattal, több jelentést írattak vele, melyeket antedatáltak - tehát az állambiztonsági iratokban lévő beszervezési időpontjának 1946. szeptember 9-i dátuma erősen megkérdőjelezhető. A vallomásból megtudjuk azt is, hogy „beszervezése” másnapján több, hozzá közel álló személy előtt dekonspirálta magát, vagyis elmondta mi történt vele, és mit várnak el tőle a „szervek”. Ezzel hatalmas kockázatot vállalt, hiszen nem tudhatta, hogy valaki közülük nem jelent-e, de úgy látszik bízott emberismeretében és bátran kijelenthető, hogy az adott körülmények között a lehető legtisztességesebb módon járt el - és még ezzel is sokat kockáztatott.48 A vallomásban nevesített személyek, akiknek elmondta mi történt, a következők: Borbély István jezsuita provinciális,49 Marczell Mihály a Központi Szeminárium rektora,50 Szabó Imre az Actio Catholica országos igazgatóhelyettese,51 Freesz József a munkáspasztoráció érseki biztosa,52 Kerkai Jenő jezsuita
