LEVÉLTÁRI ÁLLOMÁNY GYARAPODÁSA, CSÖKKENÉSE
Arany Krisztina: Levéltári iratajándékozások a Mikes Kelemen Program keretében – a levéltári koordináció első két évének tapasztalatai, Turul, 92. (2017) 2:104–107. - 1. Értekezések - Bakó Zsigmond: Hazatérő múlt - A Torontói Magyar Ház gyűjteménye
70 társadalomba.24 Tanulmányomban most a Torontói Magyar Ház történetét fogom vizsgálni egészen napjainkig. 24 Gazsó Dániel tanulmányában a következőképpen foglalja össze a kérdést: „Hosszabb időnek kell eltelnie ahhoz, hogy egy migrációs eredetű közösségről kiderüljön, vajon képes-e az őt körülvevő társadalomba beilleszkedni, etnikai határait megtartani, valamint a megkülönböztetett etnikumként való létezés vágyát továbbadni egyik generációról a másikra. A diaszpóralét lényegében egy hosszú távú, long durée jelenség, melyet az »idegenben élés« tartóssága jellemez. Következésképpen a diaszpóra egyik legmeghatározóbb kritériuma az idő faktora.” Gazsó D.: i. m. 25. Vö. Gérard Chaliand- Jean- Pierre Rageau: Atlas des diasporas. Paris, 1991.; Fejős Zoltán: Diaszpóra és az „amerikai magyarok” - háttér egy fogalom alkalmazhatóságához. In: Tanulmányok a diaszpóráról (Szerk. Kovács Nóra.) Bp., 2005. 9-24.; Rogers Brubaker: ‘diaspora diaspora. Ethnic and Racial Studies, 28 (2005) 3. 25 A torontói magyar közösség emlékkönyve i. m. 17-18. 26 Ez utóbbi ’47-es hullám akkor következett be, amikor a demokratikus átmenet hirdetői számára világossá vált, hogy Magyarországon a - Moszkvából megrendezett - kommunista hatalomátvétel passzív szereplői, és a továbbiakban nem kívánatos személynek minősülnek. 27 MNL OL - P 2343 - II. - 12. - 2. tételben megtalálható publikáció. Susan Papp-Zubrits: The Hungarian Community of Toronto - Over 50 Years of Change. Krónika, 1984. március. 30-33.: A magyar forradalom és szabadságharc bukását követően több mint 41.000 magyar érkezett Kanadába. Összehasonlításként érdemes kitérni az 1931-es kanadai népszámlálási adatokra. Ebben az évben Torontóban 1 354 fő vallotta magát magyarnak, és ez a város volt a második legnagyobb magyar populációval rendelkező település Kanadában. Torontónál csak Hamilton volt nagyobb, ahol nagyjából kétszer több magyar élt. 28 Részletesen Id. Bába Szilvia: Magyar identitás a tengerentúli diaszpórában (Doktori disszertáció). Pécs 2015. 36-39. http://www.idi.btk.pte . hu/dokumentumok/disszertaciok/babaszilviaphd.pdf (Utolsó megnyitás: 2017.09.21.); Borbándi Gyula: A magyar emigráció életrajza 1945-1989. Bp. 2006. 775. http://www.mek.oszk.hu/03400/03472/03472.doc (Utolsó megnyitás: 2017.09.21.). 29 MNL OL - P 2343 - II. - 12.-2. tétel tartalmazza a Torontói Magyar Ház névváltoztatására vonatkozó hiteles dokumentum másolatát. 30 MNL OL - P 2343 - II. - 12. - 1. tétel „A Torontói Magyar Ház Építőbizottsága jelenti” című szórólapon történő felhívás. „.. .Toronto magyarsága számban erősen felduzzadt és a College Street-i ház már kicsi. Elérkezett az ideje, hogy a számban és erejében megnövekedett torontói magyarság nagyobb, díszesebb és megfelelőbb központot teremtsen.(...) a torontói magyar egyházi és egyesületi élet vezetői arra kérjük a torontói és környéki magyarságot: legyen áldozatkész, tegye lehetővé az új Magyar Központ megvételét. Küldje be adományát az alábbi címre..” 31 MNL OL - P 2343 - II. - 12. Dr. Kovács István: Magyar Kultúrközpont Kanadában. Nemzetőr, (1974). 9. 32 A Torontói magyar közösség emlékkönyve i. m. 29. közli a következő publikációt: Vitroviszky László: Karaván ’75. Krónika, (1975. szeptember) 5.: „A Magyar Kultúrközpont impozáns épületének falai mögött sokkal, de sokkal több a férőhely, mint a régi magyar házban. S ami még ennél is többet jelent: e falak mögött az egyik legfontosabb feladatnak a magyar nyelv, a népművészet, hagyományaink ápolását, fenntartását és terjesztését tartják...” A Torontói Magyar Ház rövid története A Torontói Magyar Házat 1938-ban alapította a Kanadában élő magyarság. Létrehozásának céljai között szerepelt, hogy a kint élő közösségnek egy olyan teret biztosítson, melyen belül meg tudja szervezni találkozóit, ápolni tudja kultúráját, és ezáltal felépítheti diaszpóraközösségének alapjait. A szándék megvalósítására 1942-ben már egy közösségi házat is sikerült megvásárolni, ami a College Street 245. alatt volt megtalálható. A Ház első vezetőségének alakulóülésére, az igazgatóság megválasztására 1939. május 1-én került sor. Az egyesület megalapítása sok nehézségbe ütközött, mivel magának az intézménynek az volt a feladata, hogy a kint élő magyarságot összefogja, amihez az összes magyar egyesületre szüksége volt. Sajnálatos módon a kooperációt nem tudták megvalósítani, és több szervezet önhibáján kívül kimaradt az összefogásból. A kimaradt egyesületek tiltakozásba kezdtek, majd nyilvános kiáltványban kijelentették, hogy a Magyar Ház jogtalan mozgalomként van jelen Torontóban.25 A források tanúsítják, hogy a Magyar Ház életének kezdeti szakasza sok nehézséget rejtett magában. A diaszpóra közössége viszont továbbra is szükségét érezte egy közös tér kialakításának, amely akarat eredményeként végül 1945. december 14-én hivatalos kanadai intézményként a hatóság bejegyezte a Torontói Magyar Házat. A magyar közösség létszáma közben folyamatosan emelkedett, mely az ismétlődő emigrációs hullámokkal magyarázható. Az 1945-ös esztendőt követően két jelentősebb migrációs hullám volt - a második világháború utáni, amit kiegészített egy kisebb, 1947-es emigráció,26 majd az 1956-os forradalom, szabadságharc bukása után bekövetkező,27 1 957 tavaszáig tartó kivándorlás.28 Ebből adódóan a Torontói Magyar Ház egyre fontosabb szerepet töltött be a kanadai diaszpóra mindennapi életében, mely a megszaporodó kulturális programjaiban is mérhető volt. A vezetőség 1974. március 28-i közgyűlésén - látva a kanadai magyar közösség bővülését, igényeit - elhatározta, hogy a meglévő kis épületet egy nagyobb létesítményre cseréli, melynek kiválasztására szakértői gárdát hozott létre. Ebben az évben az egyesület nevet is változtatott, és szeptember 16-tól Hungarian Canadian Cultural Center (Hungarian House) néven működött tovább.29 Az új épület megvételéhez szükséges összeg előteremtéséhez egy öt főből álló Gyűjtési Bizottságot hoztak létre, mely első felhívásában adományozásra kérte a kinti közösséget. Végül a régi épület eladásából és az adományokból sikerült 650 000 dollárért megvásárolniuk a St. Clair Avenue West 840. szám alatt található új épületet.30 Az építmény megvétele után a kinti diaszpóraközösség megújult erővel folytatta kulturális programjainak szervezését, és kezdte meg a közösség igényei szerint az új központ átalakítását. A magyarság aktivitása - a dokumentumok tükrében - kézzelfogható volt: Kay Lajos életnagyságú festménnyel díszítette az Árpád Hallt, 1975-ben megszervezték a Magyar Iskolát öt és tizennégy év közötti gyerekeknek, és még ebben az évben beköltözött a Krónika nevű folyóirat az épület falai közé. Az új létesítmény volt a „szabad világ” legnagyobb magyar kulturális központja,31 melyben a diaszpóra közössége biztosította hagyományának, kultúrájának ápolását.32 A Torontói Magyar Ház egyesületi iratanyagában több, kulturális és
