LEVÉLTÁRI ÁLLOMÁNY GYARAPODÁSA, CSÖKKENÉSE
Kubinyi András: Magánlevéltárak felderítése Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. • 1954. [LH 1954/1–2. 132-136. p.]
$33 koloncot szint© véletlenül vették át és ezért csak annyiban tartják értékesnek, hogy tüzelni lehet veleö Legjobb esetben valami padlás vagy pince félreeső zugában Összeömlesztve és teljesen töredékes állapotban találjuk meg /Szathmáry~K irály iratok Boldván, gróf Serényi iratok Girinosen©/ Találhatunk családi iratokat magánosoknál• Ez a csoport több alcsoportra oszlik* Lehetnek gyüjtőszenvedélyű embereknél, olyan egyéneknél, akik illetéktelenül és különösebb megőrzési cél nélkül jutottak hozzá^ végül a leszármazás általi jogos birtokosnál* , Legnehezebb esetünk az első csoportnál, ezek többnyire falusi tanitók, jegyzők, papok vagy egyéb régiségkedvelő és gyűjtő egyének, akik saját kedvtelésükre, tobb^vir® válogatás nélkül gyűjtik az iratokat© Ai ilyeneket nem tudjuk előre kinyom©zni^ felderítésük előkészület nélkül ©sak a helyszínen történhet meg© líyen egyénnél találtuk meg Tolosva mezőváros régi jegyzőkönyvét* Második csoportunk többnyire 1945--ös időkben jött létre9 amikor a falusi lakosság sok helyen a földesúri kastélyban talált iratokat is széthordta* Ezért igen sok irat került falusi lakósokhozf azonban ezeknek megszerzésére 1954-ben már csekély a valószínűség, mert az azóta eltelt kilenc esztendő alatt rendszerint már elégették vagy pedig papairgyüjtés idején eladták a MÉH-nek* Hasonló az eset az iratok "félhivatalos" eltulajdonításánál© így egy abaujszántói járási jegyző 1945-*46~4>an hivatalos hatalommal kiürittette a oekeházi Pátay kastélyt,, és az onnan elvitt irat és könyvanyag egy részét magánál tartotta meg© Ilyen esetekben sem szerezhetünk előzetes adatokat, a helyszirian kell ilyenek után érdeklődnünk© A volt hegyközségi vezetőknél, /hegybíró9 hegykÖzségi jegyző/ is találhatók néha családi iratok? elsősorban a szőlőbirtokos családoké, akik irataikát valami okból a hegyközségre bizták© Hasonló az eset az egykori úrbéresek, illetve nemesi közbirtokosságóknálf amelyek a legutolsó időkig erdő, illetve legelőgazdaságokat tartottak fel, továbbá a legeltetési társulatoknál© Ezek után azért is érdemes nyomozni, mert a családi anyagon túlmenőiig a hegyközség, úrbéresek, legeltetési társulat, és közbirtokosok működési iratai legritkább esetben kerültek eddig a levéltárba, szinte csak ott9 ahol a község vette át© Ezen szervekre bizonyos adatokat ad az Országos Mezőgazdasági Cimtár tiszajobbparti /iVo/ kötete,, • - ezen túlmenően az alispáni iratsorozatból lehet adatokat kapnia Olyan esetben? ahol családi iratok a mai tulajdonoshoz leszármazás utján kerültek, legcélszerűbb az előzetes kutatás a családokra© ISégy osaládtipus van? nagybirtokos-arisztokrata, birtokos nemes, parasztnemes, nemneraesö A nagybirtokos családok .levéltarai többnyire ismertek voltak régen is, és ezek már va^r régens vagy a Felszabadulás után, nagyrészt az Országos Le~< véltárba kerültek© /Sajókazai br*,! adván szky levéltár pl*/ Azonban a még magánkézben található, és többnyire ismeretlen iratok legnagyobb része a volt birtokos nemesi családoknál van* Ezekkel kapcsolatban eljárásunk az volt, hogy amikor? rendesen egyéb ügyben^, kimentünk egy községbe, utánanyomoztunk a községben élt családoknak^ Nem találomra kutattunk, hanem hivatálunkban előzetesen összeszedtük a családokra vonatkozó adatokat. Helyes volna ezzel9 az alább részletesen ismertetendő rendszerrel egy teljes nyilvántartást felfektetni az összes községekről, és az azokban található családokról, illetőleg egy másik nyilvántartást családok sorjában* Először történetileg állapitottuk meg a községben volt birtokosokat* Egyrészt levéltári adatok /nemességösszeirások/ másrészt szakmunkák adnak erre adatokat© Ízen családok történetét és leszármazását is ismernünk kell* Erre Nagy Iván és Kempelen müve, az abauji részre Csorna, a gömörire Forgón
