LEVÉLTÁRI ÁLLOMÁNY GYARAPODÁSA, CSÖKKENÉSE
Berényiné Kovács Gyöngyi: Megyei levéltári iratanyag-pusztulások a II. világháború idején. Levéltári Szemle, 68. (2018) 4. 27-40.
35 2018/4. 1945 márciusában mellette Kazi István vármegyei díjnok, Karsay Lajos vármegyei kisegítő és Karácsondi Mihály altiszt az alispáni hivatal első emeleti szobájából a romok alól mentették ki a közigazgatási szakkönyveket, majd elkezdték a könyvtár rendezését. A levéltár helyiségeit is kitakarították, majd az ablakok üvegezési munkálatait rendelték meg. A levéltárnokok közül Kollega Tarsoly Sándor 1944 novembere óta katonai szolgálaton volt, Bilkei Gorzó János allevéltárnok, pedig a helyreállítási munkálatokban 1945 áprilisától részt vett ugyan, de néhány hét után betegállományba vonult, majd felbontotta a munkaszerződését. Az ostrom után naponta nyolc-tíz munkaszolgálatos is segítette a romok eltakarítását.48 A levéltár 8000 pengőt kapott a történeti levéltár iratanyagának bedobozolására. A por- és korommentességet biztosító nagy méretű dobozokat bőrháttal látták el.49 Az 1828−1895. évek közötti fele kezeti anyakönyvi másodpéldányok – mintegy 380 állványméter terjedelmű iratgyűjtemény – a pincében védett helyen vészelték át a háborút.50 Rendkívül nagy erőfeszítést igényelt az anyakönyvek eredeti őrzési helyükre való visszaköltöztetése; 10 munkás egy hónapig dolgozott rajta. 51 A levéltár 1625−1875 közötti legértékesebb történeti iratait a háború pusztítása elől a pincébe költöztették. A pincehelyiségek óvóhelyeit használók azonban megbontották az iratok eredeti rendjét. 1945 nyarán az anyagot eredeti helyükre, a megyeházán lévén első emeleti kápolnába helyezték vissza. Ugyanakkor a bombázásokban súlyosan megsérült a levéltár történeti terme és kutatószobája. A tetőzet és az ablakok, valamint az ajtók javítása után lehetett csak újból használatba venni. 52 A legsúlyosabban az 1867−1929 közötti megyei segédkönyvek sérültek meg, néhány kötetet bombaszilánkok rongáltak meg. 53 Az orosz haderő 1945. március 31-én vonult be Sopron ba. A megszálló csapatok parancsnoksága a megyeházát azonnal lefoglalta. A lezárt levéltári helyiségeket feltörette és különböző célokra – borbélyműhely, szabóműhely, élelmiszerraktár, ruharaktár – igénybe vette. Az iratos szekrényeket feltörték, az iratokat a padlóra hányták. Az irodai berendezéseket, kifüggesztett térképeket, képeket a folyosón és a megyeháza erkélyén összegyűjtötték. A levéltári könyvtár vesztesége jelentős volt, két szekrény anyaga elveszett. Az iratok egy részét a légitámadások elől az óvóhelyre mentették át. Ide tették az okleveleket és letéteket, 1579-től a közgyűlési jegyzőkönyveket. 54 48 MNL PML IV. 408. b. 1847/1945. 49 MNL PML IV. 475. b. XIV. sorozat. 119/1945. lt. sz. 50 MNL PML IV. 475. b. IV−V. sorozat. III.917.Om. biz/1943. A mintegy 6 vagont kitevő − 612 ifm − anyakönyvi gyűjtemény a levéltár alatti pincehelyiségben kellett leköltöztetni, a páratartalom csökkentése miatt a falakra Endre László alispán utasítására ventilátorokat kellett felszereltetni, 1943. szeptember 20-án. 51 MNL PML IV. 408. b. 6915/1945. 3. f. 52 MNL PML IV. 408. b. 6915/1945. 4. f. 53 MNL PML IV. 408. b. 6915/1945. 4. f. 54 MNL OL Y 7 32/1946. 34. f. Megyei levéltári iratanyag-pusztulások
