LEVÉLTÁRI ÁLLOMÁNY GYARAPODÁSA, CSÖKKENÉSE

Kujbusné Mécséi Éva: Iratajándékozás a Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltárában 1950 és 2016 között. Levéltári Szemle, 67. (2017) 1. 23-38.

Kujbusné Mecsei Éva 26 aki mint országgyűlési képviselő 1848-ban Debrecenbe menekítette Pest-Budáról a koronát.) Barna Szőgyényi László 1966-ban helyezte el irataikat a levéltárban. Az állami kezelésből 1968-ban megyei fenntartásba került levéltárban is az illetékességből történő átvétel volt a gyarapodás fő forrása. Ekkor került csere révén haza a román levéltárakban maradt szatmári iratok egy része. Alkalmanként más levéltárak is adtak át egy-egy dokumentumot – a gyarapodási naplóban ezeket néha ajándékozásnak tüntetik fel. A magánszemélyektől átvett egy-egy fólióért vagy nagyobb mennyiségű családi, személyi iratért továbbra is rendszeresen fizettek. 1969-ben azonban már több ajándékozás is történt. A szabolcsi református lelkész, Barkász Aladár adott át egy 1821 körül írt naplót, amelynek szerzője mai napig ismeretlen. A feldolgozásra váró irat a reformkori Szabolcs társadalmi életének érdekes lenyomata. A hűtlen felesége fejét vetető Krucsay János, a nyírbátori minorita templom oltárának készíttetője 1711-es oklevelét 1969-ben Medvegy Sándor nyíregyházi lakos ajándékozta a levéltárnak. Arról sajnos nem maradt feljegyzés, hogy milyen úton-módon került hozzá, és mi motiválta az ajándékozásra. Még ebben az évben a családi iratok gyűjteménye is gyarapodott a budapesti dr. Kovács Gusztáv és a miskolci Mándy Zoltán iratátadásával. Az 1970-es évektől a helytörténetírás megélénkülésével fellendült az ajándékozás. A helytörténészek ekkor már eljutottak a levéltárba is kutatni, sőt bevittek egy-egy szép vagy érdekes iratot is. 1970-ben Horváth Sándor nyíregyházi tanár a város 1934-es ingatlanvagyon leltárát, Labud Lászlóné pedig Botpalád urbáriumát ajándékozta. 1971-ben Kanyar József kaposvári levéltár-igazgató gyarapította a gyűjteményt a pozsonyi kamara Nagykálló mezőváros tanácsához írott, 1730-as levelével. 1972-ben Zalai János ajándékának köszönhetően egy tivadari adásvételi szerződés is bekerült. 1973-ban a nyírcsaholyi Nyéki Károly újságíró 1945–1946-os helyi dokumentumokat hozott a levéltárba. 1974-ben a nyíregyházi Dövényi Zoltán a VKM 1927-es szép oklevelét, Vikár Sándor zeneiskolai igazgató pedig előadásait, műsorfüzeteit adta át. 1975-ben múzeumigazgatók gyarapították a gyűjteményt: dr. Németh Péter Nyíregyházáról egy II. Rákóczi György által adományozott nemeslevelet, Makkai László Kisvárdáról pedig a Bessenyei György Gimnázium nevelőtestületének levelezését adta át. 1976-ban többen is ajándékoztak: Lendvai László 19. századi vándorkönyvet, bizonyítványt, Láczay Magdolna történelemtanár, levéltár szakos egyetemi hallgató (később levéltáros, főiskolai, majd egyetemi tanár) családi hagyatékát, a Kanizsayak 1643-ban kelt címeres nemes levelét, Molnár József a benedekfalvi Luby család irattöredékét, Újváry Béla nyírtassi tanár a község 1912–1920 közötti képviselőtestületi jegyzőkönyvét hozta. 1977-ben a nyírparasznyai Fodor Attila 19. század közepi, dr. Frisnyák Sándor főiskolai tanár pedig régi megyei térképeket adott át. 1977 és 1980 között a tiborszállási Varga Antal a máriapócsi Szent Bazil Rend 1927–1946 közötti iratait, Gávavencsellőről Vinnai Béla a helybeli gazdasági szövetkezet 1930-as, 1940-es iratait, Hadházy Lajos tanár, majd egyházi levéltáros pedig a Kálvineum nyíregyházi református tanítóképző iratait menekítette be. Bakó Péter szamosújlaki református lelkész hagyatékát Bakó Barnabás látta a levéltár polcán biztonságosabbnak, mint otthon. Szlávik Ferencné Vietórisz Julianna pedig dr. Vietórisz József költő-tanár korábban megvásárolt hagyatékát egészítette ki néhány ajándékfólióval.