LEVÉLTÁRI ÁLLOMÁNY GYARAPODÁSA, CSÖKKENÉSE
Schmidt Anikó: A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának 2020. évi gyűjtőköri tevékenysége. Turul, 94. (2021) 1:43–46. - 1. Értekezések - Bácsatyai Dániel: A 13. századi uralkodói nagy- és kettőspecsétek kronológiája
16 számolni azzal a lehetőséggel, hogy I. (Oroszlánszívű) Richárd és II. András, akik anyai ágról mindketten az antiochiai fejedelmek közeli rokonai voltak,180 a pecséteiken és - II. András esetében - pénzeiken181 megjelenő motívummal keresztes elkötelezettségüket kívánták hangsúlyozni.182 IV. Ottó császárral szemben Richárd és András esetében aligha lehet szó a pápasággal szembeni állásfoglalásról, hiszen a szimbólumok akkor nyertek teret reprezentációjukban, amikor a keresztes hadjáratra készülő uralkodók és a pápák viszonyát a zavartalan együttműködés jellemezte, amely azonban korántsem jelentette azt, hogy a két keresztes király alárendelte volna magát a Szentszék univerzális igényeinek. Hozzá kell tenni, hogy 1209. évi megkoronázása után maga IV. Ottó is ígéretet tett III. Incének arra, hogy hadjáratot vezet a Szentföldre183 - könnyen lehet, hogy a szimbólumpár ekkor került a császári pecsétre.184 180 II. András Konstancia antiochiai fejedelemnő unokája, míg I. Richárd édesanyja, Aquitániai Eleonóra Poitiers-i Rajmund antiochiai fejedelem - Konstancia első férjének - unokahúga volt. II. András elsőfokú, Oroszlánszívű Richárd pedig másodfokú unokatestvére volt IV. Bohemund antiochiai fejedelemnek, aki II. András kereszteshadjáratában is részt vett. 181 Az Árpád-kori magyar pénzek katalógusa III. II. Andrástól Ottóig. A bevezető tanulmányt írta Tóth Csaba. A katalógust összeállította Tóth Csaba - Kiss József Géza. Bp. 2020. 21. 11. 1.1. (67.), 21.22. 1.1. (77.), 21.23. 1. 1-2. (78-79.), 21. 24. 1. 1. (79.), 21. 25. 1. 1. (80.), 21. 26. 1. 1. (81.), 21. 37. 1. 1. (89.), 21. 38. 1. 1. (89-90.), 21. 39. 1. 1. (91.), 21. 46. 1. 1. (97.), 21. 46. 2. 1. (97.), 21. 47. 1. 1. (98.), 21. 61. 1. 1. (105.), 21. 61. 2. 1. (105.), 21. 62. 1.1. (106.), 21. 63. 1. 1. (106.), 21. 68. 1. 1. (109-110.), 21. 69. 1. 1. (111.) 182 Ha valóban így van, akkor az univerzális szimbólumpár párhuzamba állítható a II. András dénárain sűrűn látható kettőskereszt-jelvénnyel, amely alighanem ugyancsak a magyar király keresztes ambícióit tükrözi. Takács Imre: Címerek az Árpád-háziak pecsétjein. Turul 84. (2011) 86. 183 Hacker, B. U.: Kasier Otto IV. i. m. 127-131. 184 A nap és a hold IV. Ottó császár duisburgi érméin is megjelenik. Uo. Abb. 8. (d). 185 Magyarországon pl. a pannonhalmi konvent hiteleshelyi pecsétjén (Takács L: A magyarországi káptalanok és konventek i. m. 75.), a hatvani premontrei prépostság pecsétjén (Uo. 66.), a somogyvári konvent hiteleshelyi pecsétjén (Uo. 80.), a csázmai káptalan pecsétjén (Uo. 54.). 186 Magyarországon Ákos mester (1257) és János (1278) budai prépostok pecsétjein (Bodor Imre: Árpád-kori pecsétjeink II. Egyházi és világi pecsétek. Turul 75. (2002) 12. Világiak pecsétjeire is rávéshették, miként egy a muhi csatatéren nemrégiben előkerült, ökörfejet ábrázoló pecsétgyűrű tanúsítja, amely alighanem a Hahót nemzetség egyik tagjáé volt egykor. Laszlovszky József- Rácz Tibor Ákos: Fémkeresős kutatások a muhi csatatéren. Magyar Régészet 9. (2020) 4. sz. 76. 187 „Pulchra ut luna, electa ut sol. ” Cant 6,9. Idézi: Takács Imre: Et Deus in rota. Nagyszombat város középkori pecsétjeinek ikonográfiája. Ars Hungarica 25. (1997) 70. 188 1297. június 11.: SK-AMB-362-18. [Archív hlavného mesta Slovenskej republiky Bratislavy, Magistrát mesta Bratislavy] (Fényképmásolata: HU-MNL-OL-DF 238644., a pecsét fotóját 1. https://www.monasterium . net/mom/SK-AMB/362/18/charter, letöltés 2021. jan. 4.) (Reg. Arp. II/4. 4113. sz.) 189 1297. október 18.: HU-MNL-GYSMS-XV.76.b.28. [Magyar Nemzeti Levéltár, Győr-Sopron-Moson Megye Soproni Levéltára, Sopron város levéltára Mohács előtti okleveleinek levéltári gyűjteménye] (Fényképmásolata: HU-MNL-OL-DF 201662.) (Reg. Arp. II/4. 4133. sz.) 190 Lenkey Zoltán - Zsoldos Attila: Szent István és III. András. Bp. 2003. 201-203. 191 1291: CD VII/2.142. 192 Archontológia 1000-1301, 113. 193 Uo. 194 Takács L: Et Deus in rota i. m. 70. 195 Takácsi.: Az Árpád-házi királyok pecsétjei i. m. 32. 196 Uo. 150. 197 Uo. 138. II. András harmadik nagypecsétjének bevezetésével (1229 körül) az európai uralkodói pecsétekről jóidőre eltűnnek a kozmoszra utaló égitestek. Annál gyakrabban találkozunk velük az egyházi testületek és egyházi méltóságok pecsétjein, ahol motivációként természetesen nem jöhet szóba sem a keresztes hadjárat, sem a pápaság egyetemes hatalmi igényeivel való szembenállás. Ezekben az esetekben a bibliai jelentés közvetlenebbül érvényesül: a nap és a hold a megtestesült Isten előtt hódoló égitestekként jelennek meg. A motívum nem csak Jézus Krisztusra, hanem Szűz Máriára is utalhat: a középkori Szentírásmagyarázat az Istenszülőre vonatkoztatja az Énekek énekének sorait: „szép, mint a nap, tiszta mint a hold”. 185 186 187 Valószínűleg efféle egyházias motivációk húzódnak meg a III. András pecsétjén található kozmikus szimbólumok felvésése mögött is. Az utolsó Árpád-házi király uralkodásának végén feltűnő ellenőrzőjegyek megjelenését nem tudjuk egyértelműen kormányzati változásokhoz kötni. A holdat és a napot 1297. június ll.188 és október 18.189 között véstek fel a kettőspecsét elő- és hátlapjára. Bár éppen erre az időre tehető az uralkodó és az északnyugati országrészben területi magánhatalmat kiépítő Csák nembeli „trencséni” Máté nádor közötti szakítás, a pecsétmódosítást mégsem magyarázhatjuk az említett válsággal, már csak azért sem, mivel a királynak sikerült úrrá lenni a kialakult helyzeten.190 A szimbólumpár megjelenése azonban nem csak Csák nembeli Máté leváltásával esik egybe, hanem az alkancellári pozícióban bekövetkezett változással is. Amikor a Velencében nevelkedett uralkodó trónra lépett, tiszteletben tartotta az alkancellár választására vonatkozó régi szokást191 és meghagyta székében Tengerdi Miklós fia Tódor fehérvári prépostot, IV. László utolsó alkancellárját.192 Tódor akkor sem mondott le pozíciójáról, amikor 1295-ben a prépostságot a győri püspökséggel cserélte fel. Az új prépost, Bicske nembeli Gergely két évvel később azonban sikeresen érvényesítette a prépostok régi jogát az alkancellári címre - más okot legalábbis aligha találunk a III. Andráshoz továbbra is hű Tódor távozására, amelyre 1297. július 28. és október 18. között került sor.193 A nap és a hold felvésése talán Gergely alkancellár személyes újításának köszönhető. A IV. László kettőspecsétjén látható égitesteket hagytuk utoljára, mivel azonosításukat illetően van némi bizonytalanság: nem egyértelmű ugyanis, hogy a királyi pecséten a félholddal átellenben feltűnő égitestet napként vagy csillagként kell-e értelmeznünk. Takács Imre Nagyszombat város pecsétjének ikonográfiájáról írott munkájában a holdsarlóval szemben látható ábrát napnak tekinti, s a két jelet „apokaliptikus bibliai helyekre utaló teofánia-szimbólumok”ként írja le.194 Ugyanígy vélekedik a II. András nagypecsétjén195 és III. András kettőspecsétjén látható jegyekről is,196 a IV. László második kettőspecsétjére felvésett szimbólumot azonban csillagként írta le.197 Észrevette ugyanis, hogy
