LEVÉLTÁRI ÁLLOMÁNY GYARAPODÁSA, CSÖKKENÉSE
Schmidt Anikó: A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának 2020. évi gyűjtőköri tevékenysége. Turul, 94. (2021) 1:43–46. - 1. Értekezések - Bácsatyai Dániel: A 13. századi uralkodói nagy- és kettőspecsétek kronológiája
11 az utóbbi esztendőt részesítette előnyben, mivel 1286 júniusában kétségtelenül sor került efféle gyűlésre, és bár a congregatio fő helyszíne nem Buda, hanem a Rákos mező volt, a király 1286. június 18-án Budán is adott ki oklevelet. Figyelemreméltó, hogy ezúttal IV. László éppen Amadé fia Amadé özvegye és árvái javára rendelkezett, megerősítve az elhunyt részére tett korábbi adományait.104 104 1286: ÁÚO IX. 443. 105 1276: ÁÚO IX. 353. Wenzel az átíró oklevél alapján 1283-ra datálta az oklevelet, már Borsa Iván is észrevette azonban, hogy a dokumentumnak korábban kellett kelnie Id. Reg. Arp. II/2-3. 3225. sz. 106 „Nos Ladislaus Dei gratia rex Ungarie significamus tenore presentium universis, quod in communi congregatione baronum et nobilium regni nostri, nobis cum eisdem baronibus sedentibus Andreas filius Chopou comes armigerorum nostrorum surgens in medium proposuit eo modo, quod...” UB II. 199., ÁÚO IX. 353. 107 Archontológia 1000-1301, 194. 108 S. Kiss E.: A királyi generális kongregáció i. m. 26. 109 1275: ÁÚO XII. 143-144. 110 Archontológia 1000-1301,233. 111 Uo.,225. 112 Uo., 39. A március 8-ai adat az archontológiában nem szerepel: 1276: HO VI. 217-219. 113 Archontológia 1000-1301, 33., 1276: HO VI. 217-219. 114 Kronológia I. 171. 115 Archontológia 1000-1301, 199. 116 1276: HO VI. 215-217. Az adat nem szerepel az Árpád-kori archontológiában Id. Archontológia 1000-1301, 33, 194. Mojs országbíró 1276 márciusából származó okleveleinek kelethelyét Szőcs Tibor Budmér várával azonosítja, ám a március 8-án kelt dokumentum eredetijében kétségtelenül Buda vára (in Castro Budensi) áll: HU-MNL-OL-DL 30579. A március 25-ei oklevél dátumformulájában feltűnő in Castro után egy rövidített helynév látható. Az első három betű (Búd) után következő karakter azonban nem csak m-ként, hanem m-ként is értelmezhető, s így alighanem itt is in Castro Bud(e)n(s)i áll. HU-MNL-OL-DF 276736. Vö. Az Árpád-kori országbírók, udvarbírók és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke. Összeállította Szőcs Tibor. Bp. 2020. (A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának Kiadványai II. Forráskiadványok 58.) 139-140. sz. 117 Archontológia 1000-1301, 33. 118 HU-MNL-OL-DL 40131. (Reg. Arp. II/2-3. 2702. sz.) 119 HU-MNL-OL-DL 58419. (Reg. Arp. II/2-3. 2703. sz.) Az 1276-ban vagy 1286-ban kelt sérült oklevélnek azonban - miként S. Kiss Erzsébet felhívta rá a figyelmet - van egy párja is, jóllehet ez nem tartalmazza a kiadás évét, csupán a napját, amely ugyancsak a Szent János-napot megelőző vasárnap.105 A kedvezményezett szintén Csapó fia András királyi fegyvernökispán, a királyi intézkedést pedig ugyancsak egy communis congregation lefolytatott vizsgálat előzte meg. A panasz hasonló az Amadénak felrótt sérelmekhez: a király ezúttal a Páh falu elpusztítása miatt elszenvedett károk enyhítése miatt adományozza Csapó fia Andrásnak a tettesek birtokait. Mivel még a bevezető sorok is megegyeznek,106 így nehéz lenne nem igazat adni S. Kiss Erzsébetnek, aki úgy vélte, hogy a két dokumentumot egy és ugyanazon napon állították ki. Mivel a második oklevél szövege IV. László 1283. évi átírásában maradt fenn, így az oklevélpár nem kelhetett 1286- ban, hanem csakis 1276-ban, mégpedig június 21-én. Mindezt egy további érvvel is megerősíthetjük: a Páh falut feldúló elkövetők - mint később kiderült, hiábavaló - perbeidézésében Péc nembeli Márk fia Gergely somogyi ispánnak is jutott szerep, aki 1275-ben és 1276-1277-ben, a Gutkeled-Kőszegi kormányzatok idején állt Somogy megye élén, ám ezután több mint egy évtizedre eltűnik az országos politikából.107 Kétségtelen tehát, hogy 1276. június 21. táján valóban tartottak communis congregation Budán. A kérdés csupán annyi, hogy vajon valóban ekkor, Szent János ünnepe körül kereke - dett-e felül a Gutkeled-Kőszegi párt a korábbi kormányzaton. S. Kiss Erzsébet úgy vélte, hogy az Amadé fia Amadét elmarasztaló királyi döntés idején még a Csák nembeli Péter nádor vezette csoport volt hatalmon, hiszen Amadé a Gutkeled nemzetség tagja volt, a királyt egykor fogságba ejtő hírhedt Joachim atyjafia, s így joggal várhatnánk, hogy megbüntetése befolyásos rokonainak hála ne kerüljön napirendre.108 Ügy tűnik azonban, hogy 1275 telén Amadé fia Amadé kiegyezett a Csák-kormányzattal: előbb Lendva várát kapta adományként IV. Lászlótól (december 10.),109 majd valamikor 1276 első felében zalai ispánként - Rátót nembeli Balduin utódjaként - tűnik fel egy királyi oklevél méltóságsorában.110 Ugyanekkor egy másik nyugat-magyarországi megye, Vas élén is változás történt: Héder nembeli Herrandot Ják nembeli Csépán váltotta fel a megye ispáni székében.111 Ebben az évben ez már a második személyi változás volt a Csák nembeli Péter vezette kormányzatban: január 9. és március 8. között Kán nembeli László erdélyi vajda tűnt el a porondról (vélhetően elhunyt);112 utódja, Csák nembeli Ugrin az országbíróságot Mojs fia Mojs somogyi ispánnak adta át.113 A vasi és zalai ispánok ezt követő cseréjét aligha lehet mással magyarázni, mint az alább még előkerülő, 1276 első hónapjaiban lezajlott dunántúli hadjárattal; Péter nádor vélhetően azért döntött Herrand és Bal duin leváltása mellett, mivel a hadműveletek színterén illetékes, a Gukeled-Kőszegi párt és a királyhű csoport között őrlődő ispánok hűsége valamilyen okból megkérdőjeleződött. Az új zalai ispán, a Lendva várával lekenyerezett Amadé fia Amadé azonban bizonyára jó okkal találtatott érdemesnek a nádor bizalmára; ezért is gondolhatjuk, hogy 1276. június 21-ei megbüntetése már az ellenzék felülkerekedése után következett be. Mint emlékezhetünk, a június 21. körül megrendezett budai gyűlést Solymosi László egyidejűnek tartja a kormányzati változásokkal.114 A két esemény egybeesése azonban korántsem szükségszerű. A hatalomátvétel felső időhatára, mint említettük, 1276. június 23.,115 a terminus post quemről azonban még nem esett szó. 1276. március 25-én Mojs fia Mojs országbíró, V. István egykori nádora, a koronához hű tekintélyes bárók egyike még Budán intézkedett,116 augusztus 9-én azonban már Móric állt a méltóság élén.117 A cserék tehát kétségtelenül március 25. és június 23. között történtek, éppen abban az időszakban, amikor IV. László - feltételezésünk szerint az irányítást magához ragadó főúri csoport kényszerének hatása alatt - új kettőspecsétet vésetett. A régi pecsétnyomót május 15-én használták utoljára,118 utóda lenyomatai május 17-től kezdve függenek a királyi kiadványokon.119 Ha a pecsétváltás valóban kormányzati változás következménye volt, akkor a Gutkeled-Kőszegi-párt hatalomátvételét 1276. május elejére datálhatnánk. Nagyon valószínű azonban, hogy a typarium cseréjét még ennél is korábban elhatározták, és így arra is lehetőség nyílik,
