LEVÉLTÁRI ÁLLOMÁNY GYARAPODÁSA, CSÖKKENÉSE
Schmidt Anikó: A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának 2020. évi gyűjtőköri tevékenysége. Turul, 94. (2021) 1:43–46. - 1. Értekezések - Bácsatyai Dániel: A 13. századi uralkodói nagy- és kettőspecsétek kronológiája
8 12. kép - IV. László második kettőspecsétje, negyedik változat (I-szigla), hátlap, HU-MNL-OL-DL 63608. Az I szigla megjelenése azért sem magyarázható mással, mint az alkancellári poszton beállt változással, mivel 1278 első felében nem történt olyan kormányzati átrendeződés, amely a pecséten eszközölt módosítást előidézhette volna. Nem mintha az év első hónapjai ne lettek volna - szokás szerint - válságosak: a király nem csak nyugaton és délen nézett szembe a felemelkedő tartományurak, a Kőszegiek és a Babonicok felkelésével, hanem keleten is, ahol a Geregyék ellenállását kellett megtörnie. IV. László legalább az utóbbi fronton komoly sikert könyvelhetett el: a Geregyék fészkének, Adorján várának sikeres ostromával sikerült felszámolnia a formálódó bihari tartományuraságot. Az i^ú király a Váradra összehívott, májusban vagy júniusban tartott generalis congregation mutathatta meg, hogy a keleti országrészben immár ő az egyedüli úr.77 Mivel IV. László 1277. évi nagykorúvá válása - a királyi hatalom fokozatos megerősödésének nyitánya - óta nem történt olyan belpolitikai esemény, amely a typarium újabb módosítását indokolhatta volna, így a változást vélhetően nem közvetlen politikai okok, hanem az említett alkancellárváltás idézte elő. 77 Zsoldos Attila: Adorján három ostroma. Oligarchák a Tiszántúlon a 13-14. század fordulóján. Nagyvárad 2019. (Tanulmányok Biharország történetéből 6.) 38-44. 78 A jel 1279 elején még hiányzik (HU-MNL-OL-DL 1030., Reg. Arp. II/2- 3. 2937. sz.), az év decemberében azonban már ott találjuk IV. László kettőspecsétjén (HU-MNL-OL-DL 85215., Reg. Arp. II/2-3. 3019. sz.). 79 Zsoldos Attila: Téténytől a Hód-tóig. Az 1279 és 1282 közötti évek politikatörténetének vázlata. Történelmi Szemle 39. (1997) 85. 80 Annales Sancti Rudperti Salisburgenses (Chronicon Salisburgense néven). Ed. Wilhelm Wattenbach. In: Monumenta Germaniae Historica. Scriptores (a továbbiakban: MGH SS) IX. 805-806., Panier Gy.: A magyar nemzet története i. m. II. 367-368. 81 Zsoldos A.: Téténytől a Hód-tóig i. m. 84-85. Bár a IV. László pecsétjeire vonatkozó irodalomban tudomásom szerint nincs nyoma, az uralkodó második kettős - pecsétjén további két változtatás is megfigyelhető. 1279 folyamán egy A betűre emlékeztető szigla tűnik fel a pecsét előlapján látható trónus heraldikai jobb oldalán és a hátlapi kettőskeresztes pajzs heraldikai jobb oldalán.78 Ha valóban egy A szigláról van szó, akkor az új jegyet joggal hozhatjuk összefüggésbe Acho, vagy - ahogy később emlegették - Écs mester vélhetően decemberben kezdődő alkancellárságával. Acho az egyetlen olyan alkancellár volt a 13. században, aki semmiféle egyházi javadalmat nem élvezett, s a megszokottól eltérően nem emelkedett a főpapok közé sem. Mivel felbukkanása éppen arra az időre tehető, amikor a Fülöp pápai legátussal szakító uralkodó a bizalmát élvező kunok közé vonult vissza, kormányzatát pedig úgy alakította át, hogy a legátussal szembeni határozott fellépését környezete ne gátolhassa,79 ezért feltételezhető, hogy Acho kinevezése - Tétény nembeli Péter szlavón bánéhoz hasonlóan - IV. László személyes szándékait tükrözte. Jó okkal gondolhatjuk, hogy Acho javadalomszerzését maga Fülöp fermói püspök akadályozta meg, aki máskor sem bánt kesztyűs kézzel azokkal a klerikusokkal, akik a legátus és magyar király párharca idején kitartottak IV. László mellett.80 13. kép - IV. László második kettőspecsétje, ötödik változat (A-szigla?), előlap, HU-MNL-OL-DL 63614. 14. kép - IV. László második kettőspecsétje, ötödik változat (A-szigla?), hátlap, HU-MNL-OL-DL 63614. Acho alkancellár a következő év nyarán lezajlott kormányzati átalakítás miatt távozni kényszerült az uralkodó mellől. A változások előzménye Fülöp pápai legátus és IV. László március eleji kibékülése volt, amelyre azután került sor, hogy a Szentszék követe és a magyar király kiszabadult a rabságból: mint közismert, Fülöp fermói püspököt korábban maga László adta a kunok kezére, s az ezt követő felháborodás ürügyén bárói hamarosan az uralkodót is foglyul ejtették. A királlyal szembeszálló főúri csoport élén a korábbi vélekedésekkel szemben valószínűleg nem Aba nembeli Finta erdélyi vajda, hanem Csák Máté nádor, a királyi kormányzat első embere állt.81 Zsoldos
