LEVÉLTÁRI ÁLLOMÁNY GYARAPODÁSA, CSÖKKENÉSE
Mucsi László: Iratpusztulások Jász-Nagykun-Szolnok megyében az újkortól a legújabb korig. Zounuk, 34. (2020) 9–34.
A károk felmérésekor kiderült, hogy a községi tanács irattárának 1952-1956 közötti anyaga szinte teljesen megsemmisült. Rengeteg költségvetési és pénzügyi irat pusztult el, ezen kívül lakónyilvántartó könyvek, anyakönyvi iratok, marhalevél űrlapok, adófőkönyvek és földnyilvántartáshoz kapcsolódó iratok, például birtokívek és térképek váltak a lángok martalékává.120 Nem véletlen, hogy az 1952-től önálló településként működő Mezőhékről közigazgatási iratok csak 1957-től vannak az MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára őrizetében. 119 Uo. Tanúkihallgatási jegyzőkönyv. 1957. február 5. 120 Uo. Az 1956. októberi ellenforradalmi eseményekkel kapcsolatban megsemmisült községi leltári tárgyak és egyéb eszközök értékének megállapítása. 1957. március 8. 121 MNL JNSzML XXV. 9. a. Szolnok Megyei Bíróság. Büntető. 298/1958. Tanúkihallgatási jegyzőkönyv. 1957. október 15. 122 Ehhez a témához lásd: Az anyagok károsodásának okai, a károsodások jellege, felismerése és megelőzése. [A Könyv- és Papírrestaurátor Tanfolyam Jegyzetei] (Szerk.: KASTALY Beatrix) Bp., 1995.; Kéziratok, nyomtatványok és grafikák író- és festékanyagai: összetételük, készítésük, vizsgálatuk, károsodásuk, rögzítésük és védelmük. A grafikai technikák felismerésének alapjai. [A Könyv- és Papírrestaurátor Tanfolyam Jegyzetei] (Szerk.: KASTALY Beatrix.) Bp., 2000. Egy másik kirívó eset Kungyalun történt. Itt október 28-án forradalmi gyűlést tartottak, melynek végeztével egy résztvevő indítványozta, hogy a tömeg menjen a tanácsházára. Az emberek meg is érkeztek oda a Végrehajtó Bizottság titkárával együtt. A VB titkárt kényszerítették, hogy adja ki az iratokat. Végül a segítsége nélkül is betörtek az épületbe és az ott talált papírokat égetni kezdték. A VB titkár tanúvallomása szerint csak a fontosabb dokumentumokat, az anyakönyveket, az adókönyvek egy részét és egyéb köteteket sikerült megmentenie a pusztítástól. Az 1954. évi adófőkönyvet például hiába rejtette el az irodájában egy szekrény háta mögé, a rendbontók ott is megtalálták és elégették. Pártiratokat ebben az esetben is nagy számban pusztítottak el. Az iratok mellett Lenin és más kommunista vezetők képeit, valamint zászlókat égettek el.121 Az 1956-os eseményeknek köszönhetően Kungyalu község levéltári anyaga is meglehetősen hiányos. Talán ezek az esetek illusztrálják a legjobban, hogy a pusztítást több esetben elsősorban az indulatok elszabadulása, az elnyomó rezsimmel szemben érzett gyűlölet felszínre törése idézte elő. Összegzés Néhány példán keresztül végigkísértük, hogy új- és legújabb kori történelmünk során a különböző háborúk és a politikai változások következtében milyen pusztuláson ment keresztül megyénk iratanyaga. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy az iratok nemcsak a harcok hevében, vagy ideológiai meggondolásokból semmisülhettek, illetve rongálódhattak meg, hanem különböző környezeti hatások (pl. napfény, páratartalom), egyes kémiai folyamatok (pl. savasodás) vagy biológiai kártevők (pl. gombák, rovarok, rágcsálók) pusztításának következtében is. Jelen sorok szerzője viszont nincs meggyőződve arról, hogy megfelelő képzettséggel rendelkezik az iratpusztulás ilyetén fajtáinak hiteles bemutatásához, ezért ezt a munkát a szakemberekre, a restaurátorokra bízza.122 Legyen azonban szó az iratpusztulás bármely formájáról, az tanulságos példaként szolgálhat számunkra. 33
