LEVÉLTÁRI ÁLLOMÁNY GYARAPODÁSA, CSÖKKENÉSE
Arany Krisztina: Levéltári iratajándékozások a Mikes Kelemen Program keretében – a levéltári koordináció első két évének tapasztalatai, Turul, 92. (2017) 2:104–107. - 2. Kisebb cikkek - Arany Krisztina: Levéltári iratajándékozások a Mikes Kelemen Program keretében - a levéltári koordináció első két évének tapasztalatai
106 A Mikes Kelemen Program első két évének mérlegét megvonva elmondható, hogy a beérkezett és várhatóan beérkező iratanyag mind mennyiségileg, mind minőségileg meghaladta várakozásainkat. Az első év jellemzően kisszámú, nagy terjedelmű gyűjteményeket eredményezett. Ennek következményeként folyamatosan jelentős iratanyag-feltáró munkát végzünk. Ez ugyan az állományba vételt jelentősen lassítja, ugyanakkor sokoldalú és részletes képet nyújt a nagyobb tengerentúli magyar közösségek életének számos vetületéről, tehát alapvető forrásnak tekinthető a közösségek történetének és általánosságban a külföldi magyar közösségek történetének dokumentálására. A második évben beérkezett kisebb, de jelentős történeti értékkel bíró személyes hagyatékok jól illeszkednek ehhez a korábban beérkezett, a gyűjtemény alapját képező iratanyaghoz, és arról tanúskodnak, hogy a Mikes program elnyerte kitartásával külföldön élő honfitársaink bizalmát. Szintén fontos eredményként értékelhető, hogy a két szakmai partner programban való részvétele lehetőséget ad a magyarországi közgyűjtemények számára a tengerentúli magyar közösségekkel történő kapcsolataik bővítésére, a diaszpórában őrzött, kiemelt történeti jelentőségű iratok megőrzésének biztosítása terén, az emigrációs közösségek igényeinek tiszteletben tartásával. Tapasztalatunk szerint nagyon változatos, vegyes tartalmú gyűjtemények keletkeztek a diaszpórában. Az iratanyag évköri megoszlása alapján egyértelműen a 20. század második felében, főként a második világháború és az 1956-os forradalom utáni emigrációs hullámokban kivándorolt magyarok befogadó országbeli történetét dokumentálja. A családok fontosabb birtokjogi és egyéb tulajdonjogot igazoló dokumentumai egyértelműen arra utalnak, hogy a gyakorta szélsőséges élethelyzetben meghozott, nehéz döntések mögött sok esetben nem végleges kivándorlási szándék húzódott meg. A családi iratokhoz való ragaszkodás a visszatérés lehetőségét is magában hordozza. Ennek köszönhetően a beérkező iratok között több száz éves dokumentumok is találhatóak. Az emigrációs gyűjtemények ugyanolyan sokszínűek és változatosak, akárcsak azok az emberek és családok, akik létrehozták, összegyűjtötték és megőrizték őket, és gyakran magukban foglalnak kisebb egyesületi és magánirat-gyűjteményt is. Ezek a gyűjteményrészek sok esetben nem választhatók szét egyértelműen. Az eddig beérkezett gyűjtemények szerves részeként egyéb adathordozókon lévő anyagok (hanganyagok, filmek) lehetőség szerint digitális formában kerülnek állományba vételre. Az e-levéltár projekt keretében az MNL képessé vált nagy mennyiségű digitális állomány hosszú távú megőrzésére. Ugyanakkor a beérkezett, jelenleg elenyésző mennyiségű hangzóanyag és egyéb specifikus gyűjtemény kapcsán szeretnénk az érintett közgyűjteményeket legalábbis tájékoztatni, lehetőség esetén digitális másolatban az anyagrészeket átadni annak érdekében, hogy az anyagok minél jobban kutathatók legyenek. tés: 2016. november 2.) Az iratanyag bemutatását lásd a jelenlegi Turul folyóirat füzetben Marczelka Árpád-Künstlerné Virág Éva: Adalékok Felsőőr 18-19. századi társadalom- és birtoktörténetéhez egy, a Mikes Program keretében Ausztráliából hazatért irat együttes tükrében. A beérkezett levéltári irattípusok nagy részét levelezés, naplók, egyesületek, civil és egyházi szervezetek esetén pedig a rendezvényekkel kapcsolatos gazdasági és szervezési dokumentációk, fényképek, fényképalbumok teszik ki. A gyűjtemények a szűkebb értelemben vett levéltári anyagok mellett számos egyéb irattípust is tartalmaznak, például igen nagy mennyiségben újságkivágatokat. A 20. századi kivándorlók nagy részére jellemző volt a kifejezetten szoros kötődés az anyaországhoz, a magyarságukhoz. Feltehetőleg ennek köszönhető a főként az 1950-1980-as évek iratanyagában tapasztalható, az anyaországgal kapcsolatos nagyfokú „információéhség”, főként a frissen, nagyrészt politikai okokból kivándoroltak körében. Korábban az volt az elképzelés, hogy az újságkivágatok nem tekinthetőek levéltári iratanyagnak, mivel sok példányban jelentek meg és elérhetőek voltak, nem egyedi keletkézésűek, ami a levéltári iratok egyik fontos ismérve. Ugyanakkor, tekintettel a fent elmondottakra, azt tapasztaltuk, hogy az újságkivágatok főként a 20. századi emigrációban fontos hírforrásként, a magyarsághoz való kötődés fontos eszközeként szolgáltak. Ennek következtében, amennyiben az ott keletkező iratanyagok szerves részeként kerülnek levéltári őrzésbe, sajátos, egyedi és egyértelműen levéltári kontextusba helyezve érdemes őket kezelni. Fontos kiemelni azt is, hogy a 2015. évi Mikes Kelemen Program keretében megjelölt földrajzi célpontok is kiemelkedően fontosak levéltári szempontból, tekintettel arra, hogy a program által megcélzott tengerentúli diaszpórák, főként Dél-Amerika, Ausztrália és Kanada mind ez idáig alulreprezentáltak voltak emigrációs gyűjteményeinkben. A háttérmunka során a levéltárosok igyekeztek a gyűjtőpontokat üzemeltető kutatók részére információs hátteret biztosítani, amely a helyszíni, levéltári anyagokkal kapcsolatos megkeresések megválaszolását segítette. Jellemzően, a levéltárosok igyekeztek rendszeres kapcsolatban maradni a kutatókkal, egyfajta „helpdesket” biztosítani részükre, esetenként iratértékeléseket készíteni, illetve a bemutatott iratok tartalmát és keletkezésének hátterét kideríteni, hiszen az adományozók esetenként személyes kötődésből, a családi hagyományokat tiszteletben tartva olyan iratokat is őriznek, amelynek tartalmáról, illetve történetéről nem sokat tudnak. A 2016. év fordulópont a program levéltári koordinációjában, hiszen ebben az évben már beérkezett iratanyag adományok feldolgozásával a feladatkör teljes spektrumát végzik a kollégák.12 A levéltár kiemelten fontosnak tartja a már meglévő adományozók tájékoztatását adományuk további 12 Eddigi tudományos feltáró tanulmányok az Archivnet című online folyóirat 2017. évi, diaszpóratörténetet bemutató tematikus számában: Bakó Zsigmond-M-Szabó Dorottya-Sárhegyi Tamás Felicián: Emberi sorsok a kanadai magyar emigrációban: Lendvay-Zwickl Jenő életútja, ArchivNet. XX. századi történeti források - online, 17 (2017). 3. szám. http://www. archivnet.hu/emberi-sorsok-a-kanadai-magyar-emigracioban-lendvayzwickl-jeno-életútja; Kurecskó Mihály: Dekonspiráció az „egyházi reakcióban” - egy beszervezés története Kovrig Béla, az áldozat szemszögéből, ArchivNet. XX. századi történeti források - online, 17 (2017) 3. szám, http:// www.archivnet.hu/dekonspiracio-az-egyhazi-reakcioban-egy-beszervezestortenete-kovrig-bela-az-aldozat-szemszogebol (Utolsó letöltés: 2017. szeptember 21.), továbbá ld. jelen füzet tudományos közleményeit.
