LEVÉLTÁRI ÁLLOMÁNY GYARAPODÁSA, CSÖKKENÉSE

Arany Krisztina: Levéltári iratajándékozások a Mikes Kelemen Program keretében – a levéltári koordináció első két évének tapasztalatai, Turul, 92. (2017) 2:104–107. - 2. Kisebb cikkek - Arany Krisztina: Levéltári iratajándékozások a Mikes Kelemen Program keretében - a levéltári koordináció első két évének tapasztalatai

106 A Mikes Kelemen Program első két évének mérlegét meg­vonva elmondható, hogy a beérkezett és várhatóan beérkező iratanyag mind mennyiségileg, mind minőségileg megha­ladta várakozásainkat. Az első év jellemzően kisszámú, nagy terjedelmű gyűjteményeket eredményezett. Ennek következ­ményeként folyamatosan jelentős iratanyag-feltáró munkát végzünk. Ez ugyan az állományba vételt jelentősen lassítja, ugyanakkor sokoldalú és részletes képet nyújt a nagyobb ten­gerentúli magyar közösségek életének számos vetületéről, tehát alapvető forrásnak tekinthető a közösségek történeté­nek és általánosságban a külföldi magyar közösségek történe­tének dokumentálására. A második évben beérkezett kisebb, de jelentős történeti értékkel bíró személyes hagyatékok jól illeszkednek ehhez a korábban beérkezett, a gyűjtemény alap­ját képező iratanyaghoz, és arról tanúskodnak, hogy a Mikes program elnyerte kitartásával külföldön élő honfitársaink bizalmát. Szintén fontos eredményként értékelhető, hogy a két szakmai partner programban való részvétele lehető­séget ad a magyarországi közgyűjtemények számára a ten­gerentúli magyar közösségekkel történő kapcsolataik bőví­tésére, a diaszpórában őrzött, kiemelt történeti jelentőségű iratok megőrzésének biztosítása terén, az emigrációs közös­ségek igényeinek tiszteletben tartásával. Tapasztalatunk szerint nagyon változatos, vegyes tar­talmú gyűjtemények keletkeztek a diaszpórában. Az iratanyag évköri megoszlása alapján egyértelműen a 20. század máso­dik felében, főként a második világháború és az 1956-os forra­dalom utáni emigrációs hullámokban kivándorolt magyarok befogadó országbeli történetét dokumentálja. A családok fon­tosabb birtokjogi és egyéb tulajdonjogot igazoló dokumentu­mai egyértelműen arra utalnak, hogy a gyakorta szélsőséges élethelyzetben meghozott, nehéz döntések mögött sok esetben nem végleges kivándorlási szándék húzódott meg. A családi iratokhoz való ragaszkodás a visszatérés lehetőségét is magá­ban hordozza. Ennek köszönhetően a beérkező iratok között több száz éves dokumentumok is találhatóak. Az emigrációs gyűjtemények ugyanolyan sokszínűek és változatosak, akárcsak azok az emberek és családok, akik létrehozták, összegyűjtötték és megőrizték őket, és gyakran magukban foglalnak kisebb egyesületi és magánirat-gyűjte­ményt is. Ezek a gyűjteményrészek sok esetben nem választ­hatók szét egyértelműen. Az eddig beérkezett gyűjtemények szerves részeként egyéb adathordozókon lévő anyagok (hang­anyagok, filmek) lehetőség szerint digitális formában kerül­nek állományba vételre. Az e-levéltár projekt keretében az MNL képessé vált nagy mennyiségű digitális állomány hosszú távú megőrzésére. Ugyanakkor a beérkezett, jelenleg elenyé­sző mennyiségű hangzóanyag és egyéb specifikus gyűjtemény kapcsán szeretnénk az érintett közgyűjteményeket legalábbis tájékoztatni, lehetőség esetén digitális másolatban az anyag­részeket átadni annak érdekében, hogy az anyagok minél job­ban kutathatók legyenek. tés: 2016. november 2.) Az iratanyag bemutatását lásd a jelenlegi Turul folyó­irat füzetben Marczelka Árpád-Künstlerné Virág Éva: Adalékok Felsőőr 18-19. századi társadalom- és birtoktörténetéhez egy, a Mikes Program keretében Ausztráliából hazatért irat együttes tükrében. A beérkezett levéltári irattípusok nagy részét levele­zés, naplók, egyesületek, civil és egyházi szervezetek esetén pedig a rendezvényekkel kapcsolatos gazdasági és szerve­zési dokumentációk, fényképek, fényképalbumok teszik ki. A gyűjtemények a szűkebb értelemben vett levéltári anya­gok mellett számos egyéb irattípust is tartalmaznak, például igen nagy mennyiségben újságkivágatokat. A 20. századi kivándorlók nagy részére jellemző volt a kifejezetten szoros kötődés az anyaországhoz, a magyarságukhoz. Feltehetőleg ennek köszönhető a főként az 1950-1980-as évek iratanya­gában tapasztalható, az anyaországgal kapcsolatos nagyfokú „információéhség”, főként a frissen, nagyrészt politikai okok­ból kivándoroltak körében. Korábban az volt az elképzelés, hogy az újságkivágatok nem tekinthetőek levéltári iratanyag­nak, mivel sok példányban jelentek meg és elérhetőek voltak, nem egyedi keletkézésűek, ami a levéltári iratok egyik fon­tos ismérve. Ugyanakkor, tekintettel a fent elmondottakra, azt tapasztaltuk, hogy az újságkivágatok főként a 20. századi emigrációban fontos hírforrásként, a magyarsághoz való kötődés fontos eszközeként szolgáltak. Ennek következté­ben, amennyiben az ott keletkező iratanyagok szerves része­ként kerülnek levéltári őrzésbe, sajátos, egyedi és egyértel­műen levéltári kontextusba helyezve érdemes őket kezelni. Fontos kiemelni azt is, hogy a 2015. évi Mikes Kelemen Program keretében megjelölt földrajzi célpontok is kiemel­kedően fontosak levéltári szempontból, tekintettel arra, hogy a program által megcélzott tengerentúli diaszpórák, főként Dél-Amerika, Ausztrália és Kanada mind ez idáig alulrepre­zentáltak voltak emigrációs gyűjteményeinkben. A háttérmunka során a levéltárosok igyekeztek a gyűjtő­pontokat üzemeltető kutatók részére információs hátteret biz­tosítani, amely a helyszíni, levéltári anyagokkal kapcsolatos megkeresések megválaszolását segítette. Jellemzően, a levél­tárosok igyekeztek rendszeres kapcsolatban maradni a kuta­tókkal, egyfajta „helpdesket” biztosítani részükre, esetenként iratértékeléseket készíteni, illetve a bemutatott iratok tartal­mát és keletkezésének hátterét kideríteni, hiszen az adomá­nyozók esetenként személyes kötődésből, a családi hagyomá­nyokat tiszteletben tartva olyan iratokat is őriznek, amelynek tartalmáról, illetve történetéről nem sokat tudnak. A 2016. év fordulópont a program levéltári koordináció­jában, hiszen ebben az évben már beérkezett iratanyag ado­mányok feldolgozásával a feladatkör teljes spektrumát végzik a kollégák.12 A levéltár kiemelten fontosnak tartja a már meg­lévő adományozók tájékoztatását adományuk további 12 Eddigi tudományos feltáró tanulmányok az Archivnet című online folyóirat 2017. évi, diaszpóratörténetet bemutató tematikus számában: Bakó Zsigmond-M-Szabó Dorottya-Sárhegyi Tamás Felicián: Emberi sorsok a kanadai magyar emigrációban: Lendvay-Zwickl Jenő életútja, ArchivNet. XX. századi történeti források - online, 17 (2017). 3. szám. http://www. archivnet.hu/emberi-sorsok-a-kanadai-magyar-emigracioban-lendvay­­zwickl-jeno-életútja; Kurecskó Mihály: Dekonspiráció az „egyházi reak­cióban” - egy beszervezés története Kovrig Béla, az áldozat szemszögéből, ArchivNet. XX. századi történeti források - online, 17 (2017) 3. szám, http:// www.archivnet.hu/dekonspiracio-az-egyhazi-reakcioban-egy-beszervezes­­tortenete-kovrig-bela-az-aldozat-szemszogebol (Utolsó letöltés: 2017. szept­ember 21.), továbbá ld. jelen füzet tudományos közleményeit.

Next

/
Thumbnails
Contents