LEVÉLTÁRI ÁLLOMÁNY GYARAPODÁSA, CSÖKKENÉSE
Arany Krisztina: Levéltári iratajándékozások a Mikes Kelemen Program keretében – a levéltári koordináció első két évének tapasztalatai, Turul, 92. (2017) 2:104–107. - 2. Kisebb cikkek - Kaposváriné Dányi Éva: Mikes Kelemen Program és a nemzeti könyvtár
102 Dokumentumtípus Dar ab szám Százalék Nagy mennyiségű könyvek (remittenda) 15 661 12,00% Kisnyomtatványok és plakátok 1 849 1,42% Összesen: 130 547 100,00% A dokumentumtípusok aránya diagramon ábrázolva: A Mikes Kelemen Program feldolgozott dokumentumai 1,42% ■ Könyv (hungarika): 57,31%- Nenvhungarika dokumentumok: 9,99% ■ Audiovizuális anyagok: 3,39% ■ Zeneműtári dokumentumok (hanglemez, kotta, CD, magnókazetta): 1,22% Periodikumok: 14,68%- Nagy mennyiségű könyvek (remittenda): 12,00% ■ Kisnyomtatványok és plakátok: 1,42% Különösen érdekesek, bár feldolgozásuk még hosszú ideig el fog tartani, a hang- és képrögzítések, amelyek helyi eseményeket dokumentálnak, illetve magyar rádió- és televízió - adásokban kerültek sugárzásra. Ezek esetében számos technikai nehézséggel is meg kell küzdenie kollégáinknak az OSZK Történeti Interjúk Tárában. Utóbbi szervezeti egységünknek a Mikes Program szempontjából kitüntetett a szerepe, ugyanis ebben a gyűjteményünkben fogjuk őrizni és feldolgozni az „oral history” interjúkat is, amelyeknek készítése a kiküldött kutatók egyik kifejezett munkatervi célja volt. A Mikes Program második szakaszának gyűjteményi szempontból legértékesebb hozadéka az interjúk mellett a kevés számú levéltári dokumentum. Ezek megőrzése és feldolgozása az Országos Levéltár feladata lesz. A Program célja kifejezetten a hungarikaanyag összegyűjtése volt, ennek a kritériumnak az anyag kb. 90%-a meg is felel. A hungarikumok mellett azonban már eddig is több ezer idegen nyelvű, nem-hungarika kiadványt dolgoztunk fel, ami nem várt nehézséget okoz, hiszen a hungarikaanyag feldolgozási technikájától jelentősen eltérő munkamenetet kellett beiktatnunk, és ezek kiajánlását sem tudjuk automatizálni. A Program másik célkitűzését, a Kárpát-medencei könyvtárak támogatását, az „ipari méretű” kiajánlási rendszerrel valósítjuk meg. Ennek kialakítása és működtetése az OSZK Mikes programbeli ténykedésének egyik nagy eredménye. A kiajánlást 2016 áprilisában kezdtük meg. Erre a célra külön aloldalt hoztunk létre az OSZK honlapján ( http://www.oszk . hu/mikes-program/igenyelheto-dokumentumok-listaja), ahol rövid bibliográfiai leírásokat megjelenítő listákat közlünk, és az adatok melletti jelölőnégyzetek segítségével automatikusan létrehozhatók az igénylisták. Aki a válogatáshoz részletesebb leírásokat igényel, az OSZK online katalógustételeire navigálhat a rendelkezésre álló linkek segítségével. Az anyag összetételével kapcsolatban nem ért minket meglepetés, amennyiben a túlnyomó többség anyaországi megjelenésű kiadvány, és a kisebb részt képviselő külföldi megjelenésű hungarikum is általában szerepel a nemzeti könyvtár állományában, legalább egy példányban. így számítottunk arra, hogy a behasonlított kiadványok minimum 90% - ban „fölöspéldánynak ” bizonyulnak a mi gyűjteményünk szempontjából. Váratlan volt azonban, hogy ennyire élénk érdeklődés mutatkozott a könyvtárak részéről ezek iránt, mint ahogyan a számok mutatják: a felajánlott tételeknek 76%-ára érkezett igény. Eddig 78 300 kérést fogadtunk, amiből 42 079-et tudtunk teljesíteni, ez a kérések 53,7%-a (2017. november 30-i állapot). A megmaradt tételeket összevontan továbbra is elérhetővé tesszük az aloldalon, és ezekre a „maradéklistákra” is folyamatosan érkeznek további kérések. A könyvek elosztásánál a határon túli könyvtárak élveznek elsőbbséget. Eddig mintegy 20 határon túli könyvtár - főleg tudományos és felsőoktatási könyvtárak, néhány települési közkönyvtár - kapcsolódott be a Programba. A Mikes Programmal párhuzamosan folyó Petőfi Sándor Program révén, amelynek keretében a Kárpát-medencei magyarságot támogatják kiutazó szakemberek, a könyvigénylés lehetősége várhatóan nagyobb publicitást fog kapni. Addig is a hazai könyvtárak bőségesen válogatnak a felajánlott kiadványokból. Az elosztásnál figyelemmel vagyunk a könyvtárszakmai szempontokra: a ritkább, kis példányszámban beérkezett külföldi megjelenésű hungarikumokat főként hazai egyetemi és kutatóhelyi könyvtárak kapják. A szakmai szempontból könnyebben kezelhető könyveken és periodikumokon kívül igazi csemegékre is bukkantunk, amelyek tipológiai szempontból nehezebben illeszthetők be a nemzeti könyvtár gyűjteményeibe. Nehéz döntenünk ugyanis, mit kezdjünk a többszörösen duplumnak minősülő, de jelentős dedikációt, családtörténeti bejegyzéseket stb. tartalmazó kötetekkel, amelyek mindenképpen növelik a példány forrásértékét. Vagy a különleges megoldásokkal, párosításokkal: néhány példányban, „házilag” kinyomtatott és beköttetett visszaemlékezésekkel; eredeti fotósorozat hátára kézzel írt úti beszámolóval; író-olvasó találkozó alkalmából újra kiadott - az OSZK által egyébként nem gyűjtött - dedikált különlenyomattal, amelyhez az eseményre szóló meghívó (egyleveles aprónyomtatvány) is párosul; a tematikus újságkivágat-gyűjteményekkel és még hosszan sorolhatnánk. Sokatmondó lehet a későbbi kutatások számára, hogy egy gyűjteményi szempontból „érdektelen”, nagy példányszámú hazai kiadvány a világ mely sarkából és milyen állapotban kerül
