LEVÉLTÁRI ÁLLOMÁNY GYARAPODÁSA, CSÖKKENÉSE

Künstler Ferenc: Az irattári eredetű anyag gyarapításának főbb jellemzői a tanácsi levéltárban. • 1987. [LSZ 1987/3. 3-14. p.]

Iájára nőtt. Kiemelkedő a gyarapodás a tanácsi szerveknél, jelentős a központi államigazgatás területi szerveinél, a jogszolgáltatási szerveknél, s a szövetkezeteknél. Kevésbé dinamikusan valósult meg azonban a gazdasági szervek levéltárérett anyagának beszállítása. A megyei, ill. városi tanácsi iratok általában 1973-ig találhatók meg a levéltárban. A járási tanácsoktól, ill. hivataloktól meglehetősen vegyesen, 1956—1974 közötti záróévvel került beszállításra az anyag (kivétel a dorogi járás, ahonnan 1981-gyel bezáróan), a községektől viszont többségében csak 1956-ig (a testületi jegyzőkönyvek 1973-ig). A jogszolgáltatási szervek közül a megyei és járási bírósági iratanyag 1962-vel, az ügyészségi 1975-tel, a járási (városi) ügyészségi 1966-tal bezáróan van az intézmény örizetében. Lényegében nem gyűjtött be a levéltár iskolai iratokat. Eltérő évkörökkel mintegy 30 gazdasági szervtől (a záróév 1976), s 40 szövetkezeti szervtől 1972-vel bezárólag vettek át iratanyagot. 1980-ig a Nógrád Megyei Levéltár állománya számszerűen nem gyarapodott, új iratanyagot lényegében csak a selejtezéssel nyert polcokon helyezhettek el. Súlyosbította a helyzetet, hogy a raktári férőhely 90%-a alkalmatlan volt az iratok tartós megőrzésére. Az elhelyezésben bekövetkezett pozitív változások, a raktárkapacitás jelentős bővítése nyomán a 80-as években fellendült az iratgyűjtési tevékenység is: az iratanyag mennyisége 1980—1986 között közei 80%-kal növekedett. Az átvett iratok döntően a tanácsi szervektől származnak. A megyei és a két városi tanács, továbbá a községek teljes levéltári anyaga 1973-ig, a járásoké 1978-ig került be a levéltárba. A többi szocialista kori fondfőcsoport anyaga viszont alig növekedett. A megyei bíróság 1973-ig és a járásbíróságok 1960-ig keletkezett irataiból csak részleges beszállítások történtek A XXIX. fondfőcsoport anyagát szinte teljes egészében a szénbánya 1946—1958 évkörű irategyüttese alkotja. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek 1969 előtti levéltári anyagából összeállított gyűjtemény helyenként igen töredékes. A történeti értékű iratok közül mindaz, ami az ügyészségeknél 1950, az oktatási intézményeknél pedig 1948 után jött létre, gyakorlatilag hiányzik a levéltárból. A Pest Megyei Levéltár 1968—1986 között — lényegében egyenletes ütemű átvétel végrehajtásával — mintegy 40%-kal növelte iratállományát. A szocialista korszak iratképzői közül a tanácsi szervek iratanyaga gyarapodott a legnagyobb mértékben, de nőtt a jogszolgáltatási szervek, az intézetek, intézmények, a testületek, a gazdasági és szövetkezeti szervek begyűjtött forrásanyaga is. Megjegyzendő, hogy a komoly mennyiségű irat elhelyezését elsősorban a két fióklevéltár belépése biztosította, mivel a budapesti raktárak telítettek, s több mint felerészben őrzésre alkalmatlan pinceraktárakból állnak. A fontosabb szocialista kori kinnlevőségek nagy mennyiségét jól érzékeltetik a tanácsi szervekre vonatkozó következő adatok: a megyei tanács jegyzőkönyveinek 1965, szakosztályi iratainak általában 1956 utáni része (kivéve a pénzügyi osztályt, amelynek levéltári fondja 1970-nel zárul), 12 közül 3 járás 1958 utáni, valamint a községek több mint felének 1956 utáni iratai még irattárban vannak (a többi járás, ill. község anyaga 1973-ig, ill. 1970-ig, a városok iratai általában 1966-ig kerültek levéltárba). A jogszolgáltató szervek közül eddig lényegében csak a bíróságok 1955-ig terjedő iratanyagát, a vállalatok közül pedig (nem számítva itt a számos töredéket) néhánynak 1970-ig, ill. 1975-ig terjedő anyagát sikerült begyűjteni. Körülbelül teljeskörűen levéltárban vannak viszont a szövetkezetek — igaz, válogatott — iratai 1970-ig. A Somogy Megyei Levéltár folyamatos iratgyarapítási tevékenységének hosszú időn keresztül gátat szabott a meglevő raktárak zsúfoltsága. Nagyobb arányú beszállításokra lényegében csak a 80-as években kerülhetett sor. 8