Államtitok, szolgálati titok, adatvédelem

Az államtitok és a szolgálati titok védelméről. • 1971.11.01 [14/1971. (IV. 15.) Korm. sz. rendelet = Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye 1971. 449-450. p.]

különösen, ha azok rendeltetésszerű működésére, felhasználására és céljára vonatkozik, illetve, ha olyan mértékű összesítés eredménye, amelynek alapján a védett tárgy egésze, vagy annak lényeges elemei megismerhetők. 2. §. A szolgálati titok fogalmára a Btk. 163. §-ának (3) bekezdése irányadó. Ennek alapján az állami, illetve a szövetkezeti szerv (a továbbiakban: a szerv) vezetője határozza meg a szolgálati titoknak minősülő adatok körét. 3. §. Az 1. és 2. §-ban említett adatok nem minősülnek államtitoknak, illetve szolgálati titoknak, ha azokat jogszerűen nyilvánosságra hozzák. II. Az államtitok és a szolgálati titok védelme 4. §. (1) Aki államtitok, vagy szolgálati titok birtokába jut, köteles az annak védelmére vonatkozó jogszabályokat betartani. (2) A szerv vezetője felelős a titok megőrzését biztosító feltételek megteremtéséért, valamint azért, hogy aki a szervnél betöltött munkakörének vagy a szervtől kapott megbízatásának ellátása során titok birtokába juthat, megismerje és betartsa az annak védelmére vonatkozó előírásokat. 5. §. (1) Az államtitkot, illetve szolgálati titkot tartalmazó iratot, rajzot, térképet, fényképet, filmet, modellt stb. (a továbbiakban: irat) minősíteni kell és nyilvántartásba kell venni. (2) Az államtitkot tartalmazó iratot „Szigorúan titkos", a szolgálati titkot tartalmazó iratot „Szolgálati használatra" jelöléssel kell ellátni (minősítés). A fegyveres erők, a fegyveres testületek, a rendészeti testületek, valamint a társadalmi szervek iratai esetében ettől eltérő jelölés is alkalmazható. (3) Ha az irat már nem tartalmaz államtitkot, illetve szolgálati titkot, az erre utaló jelölést módosítani, illetve törölni kell (visszaminősítés). (4) A „Szigorúan titkos" jelölés alkalmazására és törlésére, valamint a „Szolgálati használatra" jelölés törlésére a szerv vezetője, vagy általa felhatalmazott személy, a „Szolgálati használatra" jelölés alkalmazására pedig az irat készítője is jogosult. 6. §. (1) Államtitkot tartalmazó iratba csak az tekinthet be, akit erre a szerv, illetve a felügyeleti szerv vezetője feljogosít. (2) A szolgálati titkot tartalmazó iratba az tekinthet be, akinek a szervnél betöltött munkaköre, vagy a szervtől kapott megbízatása ellátásához ez szükséges, továbbá akit a szerv, illetve a felügyeleti szerv vezetője erre feljogosít. 7. §. (1) Államtitkot a) magyar szervvel, illetve személlyel közölni a szerv vezetője, vagy az általa felhatalmazott személy, b) a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában, illetve a Varsói Szerződésben résztvevő államok szerveivel és megbízottaival közölni, vagy e célból külföldre vinni a miniszter vagy az általa felhatalmazott személy c) nyilvánosságra hozni, külföldi szervvel, illetve személlyel közölni vagy külföldre vinni — ab) pontban foglaltak kivételével — a miniszter engedélye alapján lehet. (2) Az Országgyűlés, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Kormány által hozott, államtitkot képező jogszabály és egyéb határozat, valamint az ezekre vonatkozó előterjesztés, továbbá az e szervek részére készült javaslat nyilvánosságra hozatalához, külföldi szervvel, illetve személlyel való közléséhez, valamint külföldre viteléhez a miniszter csak e szervek előztes hozzájárulásával adhat engedélyt. (3) Szolgálati titkot a) nyilvánosságra hozni, külföldi szervvel, illetve személlyel közölni, valamint külföldre vinni a miniszter vagy az általa felhatalmazott személy, b) magyar szervvel, illetve személlyel közölni a szerv vezetője vagy az általa felhatalmazott személy engedélyével lehet; ha azonban az ügy jogszerű elintézéséhez ez szükséges, az ügyintéző magyar szervvel ilyen felhatalmazás nélkül is közölheti a szolgálati titkot képező adatot. 8. §. Az államtitkot tartalmazó iratoknak, valamint a fegyveres erők és a fegyveres testületek szolgálati titkot tartalmazó iratainak nyilvántartását, őrzését és azok kezelésének ellenőrzését a szerv titkos ügykezelősége (TÜK) végzi. Az egyéb szolgálati titkot tartalmazó iratokat az általános ügykezelés keretében kell nyilvántartani és kezelni. 9. §. (1) Az államtitok és a szolgálati titok megsértésének büntetőjogi következményeire a Btk. 160—162. §-ai irányadók. (2) Nem valósul meg a Btk. 161. §-ban meghatározott szolgálati titoksértés, ha a cselekményt olyan szolgálati titoknak minősített adatra követik el, amely nem felel meg a Btk. 163. §-ának (3) bekezdésében írt fogalomnak. 7ÍÍ. Vegyes rendelkezések 10. §. E rendelet rendelkezéseit a társadalmi szerveknél értelemszerűen kell alkalmazni. 11. §. A Kormány felhatalmazza aj a belügyminisztert, hogy az államtitok és a szolgálati titok védelmére vonatkozó eljárási szabályokat határozza meg;

14b b) a honvédelmi minisztert, hogy az államtitkot tartalmazó és titkos minősítésű földmérési és térképészeti iratok minősítési, kezelési és ellenőrzési szabályait — a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel egyetértésben állapítsa meg. 12. §. E rendelet végrehajtását a Belügyminisztérium ellenőrzi; ez azonban nem érinti a felügyeleti szervek elenőrzési jogát, illetve kötelezettségét. 13. §. E rendelet 1971. november 1-én lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a 31/1963. (XI. 17.) Korm. számú rendelet hatályát veszti. "B Lásd a 3/1971. (IX. 23.) BM sz. rendeletet.