Államtitok, szolgálati titok, adatvédelem
Az államtitoknak tekintendő adatok megállapításáról szóló 9/1955 MT sz. rendelet módosítása. • 1957.06.16 [34/1957. (VI. 16.) Korm. sz. rendelet = Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye 1957. 2091-292. p.]
2. §. A R. 7. §-a helyéhe a következő rendelkezés lép: „7. §. Az egész ipar és közlekedés helyzetére, termelésére és kapacitására vonatkozó országos összesített adatok és tervek, valamint országos áru-, termény- és anyagkészletek. (Ilyen adatok államtitok alól történő felmentését az illetékes miniszter engedélyezi.)'" 3. j.AR.9.§-a helyébe a következő rendelkezés lép: „9. §. A Magyar Népköztársaság tulajdonát képező deviza és valuta készletek országos összesítésére vonatkozó adatok." 4. A R. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „11. §. Áruk behozatalával és kivitelével kapcsolatos tervekről és tervelőirányzatokról szóló országos öszszesített adatok." 5. §. A R. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „14. §. A Magyar Népköztársaságnak külföldi államokkal folylatott tárgyalásairól, kapcsolataírói, megállapodásairól, valamint a külpolitika és külkereskedelem terén tett intézkedéseiről szóló adatok, nyilvánosságra hozatalukig. (Ilyen adatok nyilvánosságra hozatalát az illetékes miniszter engedélyezi.)"' 6. §. A R. 8. és 13. §-a hatályát veszti. A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. 35/1957. (VI. 21.) KORM. SZÁMÚ RENDELET A HÁZHELYÉRTÉKESÍTÉS SZABÁLYOZÁSÁRÓL. 16 ) A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a házhelyértékesítés szabályozása tárgyában a következőket rendeli: 1- §. A házhelyjuttatás rendszere megszűnik; a jelen rendelet hatálybalépésétől kezdődően állami tulajdonban álló házhelyet helyi forgalmi áron kell értékesíteni. 2. §. (1) A forgalomba bocsátható házhelyek kialakítása a fővárosi,megyei jogú városi, járási jogú városi, illetőleg a járási tanács végrehajtó bizottsága (a továbbiakban: végrehajtó bizottság) hatáskörébe tartozik. A házhelyek kijelölésénél a község (város) rendezési (fejlesztési) tervét figyelembe kell venni. (2) A házhelyértékesítés lebonyolítása az Országos Takarékpénztár (továbbiakban: OTP) feladata. (3) A kijelölt (kialakított) házhelyeket értékesítésre az OTP rendelkezésére kell bocsátani. A házhelyek helyi legalacsonyabb értékesítési árát irányárként (pénzügyi osztálya javaslata alapján) a végrehajtó bizottság állapítja meg. (4) Az értékesített házhelyek befizetett vételára a fővárosi, városi, községi tanács végrehajtó bizottsága költségvetési bevételét képezi. 3. §. (1) A megvásárolt házhelyet a vevő személyi tulajdonába kell adni. (2) A házhelyet a vételár teljes kiegyenlítése előtt az OTP hozzájárulása nélkül sem elidegeníteni, sem megterhelni nem lehet. 4. §. A megvásárolt házhelyekre az 1.045/1954. (VI. 2.) számú minisztertanácsi határozatban előírt építési kötelezettség nem vonatkozik. Város- és községrendezési érdekből azonban a jelen rendelet alapján eladott házhelyekre vonatkozóan a végrehajtó bizottság javaslatára ki lehet kötni, hogy a megvásárolt házhelyen záros határidőn belül lakóházat kell építeni. [56/1955. (VIII. 31.) M. T. számú rendelet 1. § (2) bekezdés.] 5. §. (1) A jelen rendelet hatálybalépésének napjáig juttatott házhelyek tulajdonosainak terhére előírt építési kötelezettség változatlanul fennáll. (2) Azok, akik családi lakóház (társasház) építése céljára házhelyjuttatásban részesültek és a házhelyet nem saját tulajdonul, hanem ingyenes örökhasználatra kapták, a házhelyet a jelen rendelet feltételei szerint megvásárolhatják. 6. §. A jelen rendelet hatálya nem terjed ki a szénbányászok sajátházépítési akciójáról szóló 1.015/1957. (I. 27.) Korm. számú határozatban szabályozott házhelyjuttatásokra. 7. §. A 11/1956. (IV. 24.) M. T. számú rendelettel bevezetett lakóházszövetkezeti és szövetkezeti társasházépítési rendszer megszűnik. 8. §. Jelen rendelet végrehajtásáról a pénzügyminiszter gondoskodik. 9. §. (1) Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. (2) Ezzel egyidejűleg a magánerőből történő családi lakóházépítésről szóló 2.010/5/1954. számú minisztertanácsi határozat 1., 2., 3. a) pontja, a családi lakóházépítési akció egységesítéséről szóló 2.016/1955. (I. 7.) számú minisztertanácsi határozat 2., 3., 6. pontja, valamint a lakóházszövetkezetek szervezéséről és szövetkezeti társasházak építéséről szóló 11/1956. (IV. 24.) M. T. számú rendelet, továbbá a családi lakóházépítési akciók egységesítéséről szóló 1/1955. (III. 26.) V K. G. M. számú rendelet 3—8. §-ai hatályukat vesztik. 36/1957. (VI. 22.) KORM. SZÁMÚ RENDELET A SZÁLLÍTÁSI SZERZŐDÉSEKRŐL SZÓLÓ 50/1955. (VIII. 19.) M. T. SZÁMÚ RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL. Az 50/1955. (VIII. 19.) M. T. számú rendelet 9. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „(2) Az a fél, amelyik a véleményeltérési nyilatkozattal nem ért egyet, köteles az abban foglalt vitás kérdések rendezését megkísérelni. Ha ez nem vezet eredményre, a fél a véleményeltérési nyilatkozat hozzáérkezésétől számított tizenöt nap alatt köteles a vitát — a véleményeltérési nyilatkozatot tevő fél egyidejű értesítése mellett — az annak eldöntésére hivatott hatóság elé terjeszteni. Ha az erre kötelezett a megjelölt határidő alatt a vita eldöntését nem kéri, a szerződés a véleményeltérésben foglalt tartalommal létrejön. (3) Ha a megrendelő a Honvédelmi Minisztérium vagy annak főfelügyelete alá tartozó szerv vagy vállalat, a szállító köteles a véleményeltérési nyilatkozatban foglalt vitás kérdések rendezését megkísérelni. Ha ez nem vezet eredményre, a szállító köteles a véleményeltérési nyilatkozat elküldésétől, illetőleg hozzáérkezésétől számított tizenöt nap alatt a vitát — a megrendelő egyidejű értesítése mellett — az annak eldöntésére hivatott hatóság elé terjeszteni. Ha a szállító a megjelölt határidő alatt a vita eldöntését nem kéri, a szerződés a megrendelő által kívánt tartalommal létrejön. A honvédelmi miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértve az ebben a bekezdésben foglaltaktól eltérően is rendelkezhetik.") (4) A megrendeléstől eltérő tartalmú igazolást és az ajánlattól eltérő megrendelést is véleményeltérési nyilatkozatnak kell tekinteni."
