Oktatás, művelődés, sport; Pénzügy; Szövetkezetek; Társadalmi szervezetek; Társadalombiztosítás; Vízügy; Levéltári tapasztalatok

Levéltári tapasztalatok - Balázs Péter: A gyűjtőterülettel kapcsolatos munkák helyzete és problémái az állami levéltárakban. • 1963. [LSZ 1963/4. 90-122. p.]

- lo6 ­eddig nyilvántartott jogszolgáltatási saerv mindegyikénél végzett már irattá­ri vizsgálatot s a jogszolgáltatás szervei túlnyomórészt a közigazgatási köz­pontokban működnek. A legnagyobb bizonytalanság levéltárainkban az ellenőrzendő szervek számát tekintve minden bizonnyal az intézetek vonalán mutatkozik. A területi levéltárak által ellenőrzendőnek nyilvánitott intézetek száma 1216 /681 a levéltárak székhelyén és 535 vidéken/, de az általános iskolákkal e­gyütt, amelyeket a levéltárak kétharmada eredetileg szintén felvett a jegy­zékbe, a fentebbinek többszöröse lett volna. As UTASÍTÁS szerint ugyanis min­den általános és középiskola esetében meg kell tartani az összefoglaló idő­szaki jelentéseket, az értekezleti jegyzőkönyveket, a szakfelügyelői jegyző­könyveket, a titkos irattárat, az iskola fejlődésére, szervezeti változásai­ra vonatkozó iratokat, törzskönyveket, anyakönyveket. A többi irat szinte el­lenőrzés nélkül selejtezhető. A gimnáziumokon kivül még több más, az általá­nos iskola felett álló, iskolatípus is van, amelyeket az UTASÍTÁS a középfo­kú szakiskolák alatt emlit azzal a megjegyzéssel, hogy irataik rendkívül gon­dos selejtezést igényelnek. Ennek alapján a Minta Jegyzékben is szerepelnek az ipari tanuló intézetek, kereskedelmi tanuló iskolák és gyógypedagógiai is­kolák. Jelenleg tehát teljesen nyitott kérdés, hogy a közel 7 ezer tanintézet közül az állami levéltárak hánynak az iratanyagára tartanak 1­gényt, továbbá, hogy ezen intézeteknek ellenőrzése milyen módszerekkel tör­ténjék. Mindenekelőtt meg kellene vizsgálni, hogy azon iratféleségekből, a­melyeket az UTASÍTÁS felsorol, melyek találhatók meg a járási vagy megyei tanácsok oktatási osztályainak anyagában. A tanácsoknál ezek az iratok a le­véltár részére könnyebben hozzáférhetők, mint az összes iskoláknál. A másik kérdés, hogy annak a néhány iratféleségnek : kedvéért, amelyek levéltári meg­őrzésre érdemesek, de csak maguknál az iskoláknál találhatók meg, érdemes-e ezeket az iskolákat ugyanolyan módszerrel és ugyanannyiszor ellenőrizni, mint a nagymennyiségű értékes iratanyaggal rendelkező és nagyobb szakmai se­gítséget is igénylő irattárakat. Nyilvánvalóan nem. Ezért teljes mértékben helyeselni tudom a Győri Állami Levéltár igazgatójának azt az eljárását, hogy az általános iskolák irattárát nem ellenőrzi rendszeresen, hanem egyes alkalmi látogatások révén sorsukat figyelemmel kiséri. Amennyiben annak részletes vizsgálata is megtörténik, hogy a középfokú és általános iskolák­tól közvetlenül mely iratféleségeket kell átvennünk, ezeknek az intézeteknek nyilvántartását is le lehetne egyszerűsíteni, hasonlóan ahhoz, ahogyan a le­véltárak az anyakönyvi II. példányok és az utólagos bejegyzések jegyzékeinek beérkezését adminisztrálják. Végső célunk természetesen az, hogy ezeknek az iratoknak átvételét is a járási irattárak adminisztrálják le. A területi levéltárak gyűjtőkörébe tartozó általános iskolák­nál magasabb fokú tanintézetek száma - a CÍMTÁR adatai alapján - a követke­zőképpen alakult Vidéki főiskola 27 Gimnázium Budapesten £5 vidéken 19o /összesen 255/

Next

/
Thumbnails
Contents