Oktatás, művelődés, sport; Pénzügy; Szövetkezetek; Társadalmi szervezetek; Társadalombiztosítás; Vízügy; Levéltári tapasztalatok
Levéltári tapasztalatok - Balázs Péter: A gyűjtőterülettel kapcsolatos munkák helyzete és problémái az állami levéltárakban. • 1963. [LSZ 1963/4. 90-122. p.]
- lo6 eddig nyilvántartott jogszolgáltatási saerv mindegyikénél végzett már irattári vizsgálatot s a jogszolgáltatás szervei túlnyomórészt a közigazgatási központokban működnek. A legnagyobb bizonytalanság levéltárainkban az ellenőrzendő szervek számát tekintve minden bizonnyal az intézetek vonalán mutatkozik. A területi levéltárak által ellenőrzendőnek nyilvánitott intézetek száma 1216 /681 a levéltárak székhelyén és 535 vidéken/, de az általános iskolákkal együtt, amelyeket a levéltárak kétharmada eredetileg szintén felvett a jegyzékbe, a fentebbinek többszöröse lett volna. As UTASÍTÁS szerint ugyanis minden általános és középiskola esetében meg kell tartani az összefoglaló időszaki jelentéseket, az értekezleti jegyzőkönyveket, a szakfelügyelői jegyzőkönyveket, a titkos irattárat, az iskola fejlődésére, szervezeti változásaira vonatkozó iratokat, törzskönyveket, anyakönyveket. A többi irat szinte ellenőrzés nélkül selejtezhető. A gimnáziumokon kivül még több más, az általános iskola felett álló, iskolatípus is van, amelyeket az UTASÍTÁS a középfokú szakiskolák alatt emlit azzal a megjegyzéssel, hogy irataik rendkívül gondos selejtezést igényelnek. Ennek alapján a Minta Jegyzékben is szerepelnek az ipari tanuló intézetek, kereskedelmi tanuló iskolák és gyógypedagógiai iskolák. Jelenleg tehát teljesen nyitott kérdés, hogy a közel 7 ezer tanintézet közül az állami levéltárak hánynak az iratanyagára tartanak 1gényt, továbbá, hogy ezen intézeteknek ellenőrzése milyen módszerekkel történjék. Mindenekelőtt meg kellene vizsgálni, hogy azon iratféleségekből, amelyeket az UTASÍTÁS felsorol, melyek találhatók meg a járási vagy megyei tanácsok oktatási osztályainak anyagában. A tanácsoknál ezek az iratok a levéltár részére könnyebben hozzáférhetők, mint az összes iskoláknál. A másik kérdés, hogy annak a néhány iratféleségnek : kedvéért, amelyek levéltári megőrzésre érdemesek, de csak maguknál az iskoláknál találhatók meg, érdemes-e ezeket az iskolákat ugyanolyan módszerrel és ugyanannyiszor ellenőrizni, mint a nagymennyiségű értékes iratanyaggal rendelkező és nagyobb szakmai segítséget is igénylő irattárakat. Nyilvánvalóan nem. Ezért teljes mértékben helyeselni tudom a Győri Állami Levéltár igazgatójának azt az eljárását, hogy az általános iskolák irattárát nem ellenőrzi rendszeresen, hanem egyes alkalmi látogatások révén sorsukat figyelemmel kiséri. Amennyiben annak részletes vizsgálata is megtörténik, hogy a középfokú és általános iskoláktól közvetlenül mely iratféleségeket kell átvennünk, ezeknek az intézeteknek nyilvántartását is le lehetne egyszerűsíteni, hasonlóan ahhoz, ahogyan a levéltárak az anyakönyvi II. példányok és az utólagos bejegyzések jegyzékeinek beérkezését adminisztrálják. Végső célunk természetesen az, hogy ezeknek az iratoknak átvételét is a járási irattárak adminisztrálják le. A területi levéltárak gyűjtőkörébe tartozó általános iskoláknál magasabb fokú tanintézetek száma - a CÍMTÁR adatai alapján - a következőképpen alakult Vidéki főiskola 27 Gimnázium Budapesten £5 vidéken 19o /összesen 255/