Oktatás, művelődés, sport; Pénzügy; Szövetkezetek; Társadalmi szervezetek; Társadalombiztosítás; Vízügy; Levéltári tapasztalatok

Oktatás, művelődés, sport - Az iratmegőrzés és iratselejtezés tárgyában; a 1022-38/1951 KM sz. utasítás módosítása és kiegészítése. Melléklet: 4 db. • 1952.04.17 [114-0820/1952. K. M. sz. utasítás = Közoktatásügyi Közlöny 1952/8.]

A selejtezőnek a III. számú ügykörjegyzék használa­tánál minden esetben az alábbiakat kell figevlembe venni: 1. Az ügykörjegyzék nem telje-, hanftm csak a gyak­rabban előforduló iratfajtákat, ügyeket, ismerteti. 2. Az ügykörjegyzék mindig egy-egy iratfajta, vagy ügy iratainak megőrzésére vagy kiselejtezésére általá­nosságban ad tájékoztatást. Tekintve azonban, hogy nem . iralsorozatokat, hanem minden egyes ügyet külön-külön kell átvizsgálni, mindig figyelembe kell venni, hogy ez általánosságban kiselejtezheujnek minősített irat soroza­tokban (t. i. azokban, emelyeknek őrzési ideje már íp­jártj, melyek azok a darabok, amelyeket nieg kell őrizni. Például: a tanulók orvosi Vizsgálatára vonat­kozó iratok az ügykörjegyzék szerint 2 év múlva k : se­lejtezhelők. de ha ebben az ügykörben vannak mond­juk 1930-ból származó olyan iratok, amelyek a tanyai iskolák növendékeinek rossz egészségi állapotára, gyenge táplálkozására stb vonatkozólag lartn'maznak adatokat, ezeket az iratokat mindenképen meg keli. őrizni még akkcv is, ha a 2 évi őrzési idejük már 1932-b:n lejárt. Az ügyirat politikai tartalma a döntő, azért minden ügyiratot egyedlieg gondosan ál kell vizsgálni. 3. Az 1945. e'őtt keletkezeti iratanyagra vonatkozóan az ügykörjegyzékei clyan módon kell használni, hogy az iraton lévő utolsó kiadványozó? keltéhez — ha az ügy* irat kiselejtezés Vnek az I. vagy II számú ügykörjegy­zékben meghatározott akadálya nincs, — hozzáadjuk a megőrzési időt és ha ez az idő már léteit, akkor m'nő­síthető az ügyirat kiselejtezhctőnek. Például: egy 1932­ben keletkezeit adóügyi iratot 5 évig kell megőrizni az ügykörjegyzék szsrinl. 1952-ben tehát, ha tartalmára tekintettel nem kell megőrizni, ki lehet selejtezni. De például, egy 1932-ben keletkezeti bérleti szerződés ira­tait, minthogy az ilyen iratok őrzési időtartama 40 év, 1952-ben még nem lehet kiselejtezni­4. Az ügykörjegyzék bizonyos iratfajtákr.t és ügyekel — éppen azokat, amelyeknek megőrzése min­denképen fontos — nemcsak egy, hanem több címszó alatt is felsorol. Ha a selejtező tehát egyik címszó alatt esetleg nem találja a keresett iratfajta vagy ügy őrzési Idejének maghatározását, keresse azt az azonos értelmű más szó kezdőbeiüjéné). Ha pedig n selejlezö így sem talál az ügykörjegyzékben tájékoztatásit, vagy kételye; vannak arra vonatkozóan, hogy az irat az Ügykörjegv zék melyik meghatározása alá tartozik, illetőleg arra. hogy az irat egyáltalán kiselejtezhető-e, ilyen esetben mindig helyezze el az iratot megbeszélés céljából külön csoportba. Ugyanezt a eljárást kövesse azokkal az 1945 előtt keletkezett iratokkal kapcsolatban is, ame­lyeknek fajtája az ügykörjegyzékben nem szerepel. 5 A selejtezők saját és munkatársaik munkájának megkönnyítése érdekében - selejtezés közben gondo­san jegyezzék fel azokat az iratl'ajtákat, vagy ügyeket, amelyek az ügykörjegyzékben nem fordulnak elő és er­rő, legyenek jelentést a selejtezési felelősnek. Ezekkei később az ügykörjegyzéket ki lehet egészíteni, teljessé lehet tenni, sőt már a selejtezés folyamán az ilyen ügyekkel, illetve iratfajtákkal kapcsolatos kérdéseket az összes munkacsoportokra vonatkozóan egységesen lehet szabályozni. 6. Az 1945-ben vagy azt követően keletkezett ira­toknál az őrzési időt az ügy érdemi elintézésének kelté, tői kell számítani I. számú jegyzék. Ebben a jegyzékben felsorolt, iratokat a Magyar Mun­kásmozgalmi Intézetnek kell átadni tekiníet nélkül az eddig kiadott utasítások vagv ügykörjegyzékek tartal­mára. 1. Az 1848. január 1-től 1946. december 31-ig terjedő időszakban keletkezett iratok, amelyek a munkásmoz­galommal, parasztmozgalommal, vagy bármilyen poli­tikai mozgalommal kapcsolatosak, ideértve a fasiszta jellegű mozgalmak iratait is, továbbá ipari, mezőgaz­dasági szempontból lényeges (jellemzői adatok vagy le­írások. 2. Az 1919. január 1-től december 31-ig terjedő idő­ben keletkezelt iratok. 3. 1945. előtt keletkezett bizalmas jelzésű iratok. 4. Rendőrségi, csendőrségi, katonai vagy más karha­talmi szervekkel, továbbá szakszervezetekkei, pártok­kal, társadalmi szervezetekkel, tömegszervezetekkel kap csoialos levelezések, átiratok. ' 5. Leventeügyek, nemzetőrségi ügyek. 6. Politikai okból elrendelt fegyelmi vizsgálatok iratai­7. Politikai okból (indokolással) teljesített vagy el­utasított kérelmek (kinevezés, felvétel, elbocsátás stb. ügyekben). 8- Kinevezéssel, alkalmazással vagv bármely ügy el­döntésével kapcsolatban adott vagy kapott politikai jel­lemzések 9. Politikai jellegű falragaszok (plakátok) röpiratok, kéziratok 10. Munkásmozgalmi vonatkozású politikai tartalmú könyv, brosúra, ideértve a politikai munkásmozgalmi kérdésekkel foglalkozó sokszorosított iratokat is (kivéve a jelenleg is forgalomban lévő könyveket é> füzeteket.) 11. Népi bizol! ságok (ideértve az üzemi bizottságokat is) iratai. 12. Egyházakkal, egyházi szervekkel, egyházi szemé­lyekkel kapcsolatos minden olyan iratanyag, amely po­litikai vonatkozású. 13. Tanonc- és középisko ; ákban a tanulók szervezke­déséire vonatkozó iratok (pl. kizárások), továbbá a bá­násmódra jellemző iratok. 14 Egyetemi és főiskolai ifjúsági mozgalmakra vo­natkozó Irtatok. 15. A tanoncok tatásra vonatkozó politikai tartalmú iratok //. számú jegyzék.. Ebben az ügykörjegyzékben felsorolt iratokat abban az esetben sem szabad kiselejtezni, ha a III. számú jegyzékben megállapított őrzési időtartam lejárt. 1. Az intézetek, intézmények, vállalatok -szervezetére, működésére, fejlődésére és ügykezelésére vonatkozó alapvető fontosságú adatokat tartalmazó iratok. 2. Politikai, gazdasági, tudományos, történeti vagy művészeti szempontból értékes iratok. 3. Műszaki leírások, műszaki gyártási és gyári ter­vek. 4. Az 1867- évben vagy azt megelőző időkben kelet­kezett iratok. 5. Az 1919. és 1944—45. évben keletkezett iratok. 6. Az irattárakban őrzött közlevéltári anyag. 7. Intézetek, intézmények, vái'alatok, mozgalmak, ál­lások, ösztöndíjak, stb. alapítására, szervezésére, meg­szűnésére vonatkozó iratok. G. Az oktatás vagv a nevelés elvi szempontjából je­lentős kérdésekre vonatkozó iratok 111. szem ti jegyzék. Adatgyűjtés­, statisztikai feldolgozás alapjául szolgált kérdőív és jelentés a feldolgozás után. (Lásd még kérdőív és kollégium címszó alatt is, valamint középiskolák statisztikai anyagánál.) — — — — •— ' 3 év­Adósok nyilvántartása ós fizetés felhívási könyve — — — — — — — — — 5 év Adóügy — — — — — — — — — 5 év Alapítványi főkönyv, nyilvántartó könyv, számlakönyvi kivonat és zárószámadás — nem se'.ej! Alapok S7abályzat-tervezetei — — — — nem ssliejt Alkalmazási kérelem, alkalmazás és annak megszüntetése- — — — — — — — nem selejt Alrovat elszámolási ívek (1951. év előtti) — 5 év Alrovat elszámolási ívek (1951. évtői. ha ere­deti) — — — — — — ____ nem selejt Alrovat elszámolási ivek (1951. évtől, ha má­solatok) — — — — — — — — — 5 év Alrovat összesítő — — — — — —' — 2 év Anyakönyv — — nem selejt Apponyi kollégium ügyei — — '— — — nem '."eleji

Next

/
Thumbnails
Contents