Közlekedés, posta, MÁV; KSH; Külügy; MTA; Mezőgazdaság, élelmezésügy; Munkaügy; Nehézipar; NEB

Magyar Tudományos Akadémia - Ügyiratkezelési mintaszabályzat az MTA intézetei számára. • 1971. szept. [15168/1971 MTA Központi Hivatal utasítása = MTA Levéltár Központi Igazgatási Titkárság 6. doboz]

I AKADÉMIA! ' f

| Í-EVÉLTAR |

T" "" ■ '-J-/j-v ■- 8 /2/ Ha ugyanazon ügyben további iratok érkeznek, akkor

az irat az iklafcókönyv soronkövetkező számát kapja.

A "kezelési feljegyzések"' rovatába fel kell jegyez0

ni az ügy előző iratának számát, mint'előiratszámot, a szerelés pedig változatlanul az első iktatott számhoz, az alapszámhoz történik. •

/3/ Amennyiben egy ügyben több éven át történik intézkedés, akkor minden évben az elsőnek beérkezett irat iktatószáma az alapszám.

/ 4/ Ha az alapirat nincs az irattárban,, az ujabb ügyiratra fel kell jegyezni, hogy az hol található- és mióta van a jelzett helyen. Ha az irat határidős nyilvántartásban van, akkor a szerelést el kell végezni.

Az iktatáshoz szükséges adatok bejegyzése

13* §• /l/ Az irat iktatása során az iktatókönyvbe be kell jegyezni a sorszámot, az iktatás idejét, a beküldő nevét, az ügy tárgyát és - ha az ügyintéző kijelölése már megtörtént - az ügyintéző nevét /nevének jelzését/.

/2/ Az iktatás keltét a sorszám mellett lévő négyzetbe kell bejegyezni. Az iktatás hónapját római, a nap-, ját pedig arab számmal kell jelölni. Ha az iratot magánszemély, vagy képviselője küldte be, a "bekülI

\ dő neve" rovatába a "fél" szócskát, minden más esetben a beküldő szerv nevét /nevének közismert rövidítését/, ha pedig az intézkedést hivatalból kezdeményezték, a "H" rövidítést kell beimi.

/3/ Az ügy-tárgyát a "Név" , "hely", "tárgy" rovatba - szükség esetén az összes előnyomott sor felhasználásával - rövid, de érthető szöveggel kell beimi. A bejegyzés csak az ügy tárgyát legjobban jellemző szavakat, illetőleg az ügyben érdekelt nevén kívül csak a legszük