Igazságügy, rendvédelem; Ipar, általános; Kereskedelem; Könnyűipar

Igazságügy, rendvédelem - Országos Ügyvédi Tanács ügyrendjéről. Az Országos Ügyvédi Tanács ügyrendje. • 1967. jan. [110/1966. (IK 1967. 1.) IM sz. utasítás = Ügyvédi Közlöny 1967/1.]

Különbizottságok 25. Fontosabb eseti feladat elvégzésére az Országos Ügyvédi Tanács elnöksége három-hét tagból álló különbizottságot alakít, amelynek elnökét az elnökség — tagjai sorából — jelöli ki [R 69/A. § (4) bek.L 26. A különbizottságok feladatait — a munkaterv alapján — az elnökség határozza meg, s azt, valamint a feladat teljesítésének határidejét írásban közli a bizottság elnökével és tagjaival. A különbizottság munkáját a bizottság elnöke szervezi és irányítja. A tagok írásban közölt javaslatait a bizottság — az elnök összefoglaló jelentése alapján — ülésen tárgyalja meg; az ülésről jegyzőkönyvet kell ké

r szíteni. A különbizottság ülésén hozott határozatokat írásba kell foglalni és a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni. Az elnök a jegyzőkönyvet és a határozatokat a bizottság indokolt javaslatával együtt az' Országos Ügyvédi Tanács elnöksége elé terjeszti; a javaslatban a kisebbség álláspontját — indokaival együtt — fel kell tüntetni. A másodfokon eljáró tanácsok 27. Az Országos Ügyvédi Tanács — tagjai sorából — az ügyforgalomnak megfelelő számú háromtagú másodfokon eljáró igazgatási és fegyelmi tanácsot alakít [R. 69/A. § (2) bek.]. A másodfokon eljáró tanácsok elnökeit, tagjait és póttagjait a teljes ülés választja meg. A tagokat az elnök osztja be. 28. A másodfokú fegyelmi tanács a fegyelmi ügyekben tárgyalás alapján dönt; határozatait tanácskozás után szótöbbséggel hozza. A tanácskozáson a fegyelmi tanács tagjain kívül csak a jegyzőkönyvvezető vehet részt. 29. A másodfokú igazgatási tanács eljárására az Ut. 47. §-ának (1) bekezdését alkalmazni kell. A tanács az igazgatási ügyeket zárt ülésen bírálja el; határozatait szótöbbséggel hozza. Az ülésen a tanács tagjain kívül csak a jegyzőkönyvvezető vehet részt. 30. A tárgyaláson, illetőleg a zárt ülésen résztvevő jegyzőkönyvvezetőt a másodfokon eljáró tanács elnöke jelöli ki. Jegyzőkönyvvezető bármely ügyvéd vagy ügyvédjelölt lehet. 31. A tárgyalásról és a zárt ülésről ügyenként jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a tanács elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá. A jegyzőkönyvet két példányban kell elkészíteni. Az első példányt az Országos Ügyvédi Tanács irattárában meg kell őrizni, a másik példányt pedig az iratokkal együtt az ügyben első fokon eljárt kamarának kell megküldeni. 32. A teljes ülésnek és az elnökségnek az igazságügyminiszter által jóváhagyott elvi állásfoglalásai a másodfokon eljáró tanácsokra kötelezők. 33. A fegyelmi ügyekben hozott másodfokú határozatot az érdekeltekkel a másodfokon eljáró tanács közli [Üt 51. § (3) bek.]. A határozatot az első fokon eljárt ügyvédi kamarának is meg kell küldeni. Az igazgatási ügyekben hozott másodfokú határozatot az ülésen írásba kell foglalni, s kézbesítés céljából — a zárt üléstől számított nyolc nap alatt — az ügy irataival együtt az első fokon eljárt ügyvédi kamarának meg kell küldeni. III. Az Országos Ügyvédi Tanács tisztségviselői 34. Az Országos Ügyvédi Tanács tisztségviselői: a) az elnök; b) az elnökhelyettesek, c) a titkár; d) a fegyelmi megbízottak. Az elnök 35. Az Országos Ügyvédi Tanács élén a teljes ülés által választott elnök áll. Az elnök felelős az Országos Ügyvédi Tanács tevékenységéért és a feladatok megvalósításáért. Az elnök feladatai különösen: a) gondoskodik az Országos Ügyvédi Tanács jogszabályokban megállapított feladatainak teljesítéséről és a jóváhagyott munkaterv végrehajtásáról; b) ellenőrzi a jogszabályok és az Igazságügyminisztérium rendelkezéseinek végrehajtását, valamint a teljes ülés, illetőleg az elnökség határozatainak alkalmazását; c) szervezi, illetőleg előmozdítja az Országos Ügyvédi Tanács szerveinek működését és tisztségviselőinek tevékenységét; d) irányítja és ellenőrzi a másodfokon eljáró tanácsok ügyintézését; e) tájékoztatja a teljes ülést az Országos Ügyvédi Tanács szerveinek munkájáról; f) elkészíti és jóváhagyásra a teljes ülés elé terjeszti az Országos Ügyvédi Tanács tevékenységéről az igazságügyminiszter részére készített beszámolót; g) az igazságügyminiszterrel egyetértésben kijelöli az elnökség tagjai közül az Igazságügyminisztérium által tartott vizsgálatokban résztvevő személyeket; h) kijelöli az első fokon eljáró fegyelmi tanácsot, ha az ügyvédi kamara elnökségének tagja ellen kell fegyelmi eljárást lefolytatni, illetőleg, ha a kamarai fegyelmi tanács a büntető eljárásról szóló 1962. évi 8. számú törvényerejű rendelet 21. §-a alapján a kamara tagja ellen nem járhat el; i) részt vesz az Ügyvédi Közlöny szerkesztésében; j) gondoskodik a teljes ülés és az elnökség üléseinek összehívásáról, a tárgysorozat megállapításáról és az Országos Ügyvédi Tanács tagjai részére a vitaanyag megküldéséről; vezeti az üléseket; k) létesíti és megszünteti az Országos Ügyvédi Tanács alkalmazottainak munkaviszonyát. 36. Az Országos Ügyvédi Tanácsot az elnök képviseli. Az Országos Ügyvédi Tanács, valamint az elnökség nevében az okiratokat és egyéb iratokat az elnök és a titkár írja alá. Az elnökhelyettesek 37. Az elnökhelyettesek feladatai: a) ellátják az állandó bizottságok elnöki teendőit; b) teljesítik az elnök által rájuk bízott feladatokat; c) kötelesek tevékenységükről az elnököt rendszeresen tájékoztatni és az elnökségnek beszámolni. Ha az elnök feladatai ellátásában akadályozva van, jogkörében a teljes ülés által kijelölt elnökhelyettes jár el. A titkár 38. A titkár feladatai: a) irányítja és ellenőrzi az Országos Ügyvédi Tanács gazdasági ügyeit és ügyvitelét; b) felügyel az Országos Ügyvédi Tanács alkalmazottainak munkájára, ellenőrzi munkarendjüket és a munkafegyelem megtartását; c) teljesíti az elnök által rábízott feladatokat; d) köteles tevékenységéről az elnököt rendszeresen tájékoztatni és az elnökségnek beszámolni. IV. A fegyelmi megbízottak 39. A fegyelmi megbízottak feladatai: a) részt vesznek a másodfokú fegyelmi eljárásban; b) figyelemmel kísérik az ügyvédi kamarai fegyelmi tanácsok tevékenységét és jóváhagyásra a teljes ülés elé terjesztik tapasztalataikról az igazságügyminiszter részére készített beszámoló jelentést. A fegyelmi megbízottak feladatukat az elnök intézkedésének megfelelően látják el.