Igazságügy, rendvédelem; Ipar, általános; Kereskedelem; Könnyűipar

Könnyűipar - Könnyűipari miniszter utasítása az iratok megőrzéséről és selejtezéséről. Melléklet: iratjegyzék. • 1959.09.21 [45/1959. (Kip. É. 37-38.) Kip. M. sz. utasítás = Könnyűipari Értesítő 1959/37-38.]

294 KÖNNYŰIPARI ÉRTESÍTŐ 1959. szeptember 26. 5. §. (1) A jelen törvényerejű rendeletben meghatározott bűntettek miatt büntető eljárásnak akkor van helye, ha azok miatt az elkövetőt alkalmazó vagy a bűncselekmény folytán gazdasági hátrányt szenvedett vállalat (szövetkezet) felett főfelügyeletet gyakorló miniszter feljelentést tesz. (2) Magyar Népköztársasági Országos Szabvány megsértése esetén a büntető eljárást - a Magyar Szabványügyi Hivatal elnökének feljelentésére is meg kell indítani. 6. §. A jelen törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Hatálybalépésével az 1953. évi 12. számú törvényerejű rendelet 29., 21. és 22. §-a hatályát veszti. Kiss Károly s. k., Kristóf István s. k., a Népköztársaság a Népköztársaság Elnöki Tanácsának Elnöki Tanácsának helyettes elnöke. titkára. ( UTASÍTÁSOK ) 45/1959. (Kip. É. 37—38.) Kip. M. szám Az iratok megőrzése és selejtezése. Az álami szervek iratainak védelméről és selejtezéséről szóló 45/1958. (VII. 30.) Korm. számú rendelet végrehajtását — a művelődésügyi miniszterrel egyetértésben — a következő szerint szabályozom: 1. §• Jelen utasítás hatálya kiterjed a Könnyűipari Minisztérium főosztályai (önálló osztályai), iparigazgatóságai és az irányításuk alá tartozó vállalatok, irodák, intézetek, továbbá a MÉH Iroda, a Könnyűgépipari Vállalatok Központi Irodája, a Magyar Selyemipar Vállalat, a helyi ipari vállalatok (továbbiakban: szervek) ügyintézésében keletkezett és irattáraikban kezelt iratokra. 2. §. (1) Az utasítás végrehajtása szempontjából iratnak kell tekinteni a szervekhez érkezett, valamint a szervek működése során kézírással, gépírással, vagy sokszorosítás útján keletkezett iratokat, a szervek intézkedéseihez felhasznált térképeket, terveket, rajzokat, továbbá mindezek nyilvántartására szolgáló kartonokat, könyveket, lajtsromokat. (2) Az ügyintézés érdekeihez fűződő iratmegőrzés és selejtezés megfelelő lebonyolításának biztosítása céljából — a nyilvántartási iratok kivételével — minden iratot nyilvántartásba kell venni (iktatni). Gondoskodni kell arról, hogy az esetleg ívszámra vezetett iktatókönyvek és egyéb nyilvántartási könyvek az év végén bekötésre kerüljenek. <3) A szervek belső ügyintézésében keletkezett „Feljegyzésieket hozzá kell csatolni azokhoz az iratokhoz, amelyek alapján készültek, vagy. amely iratok elkészítésére okot adtak. 3. §. (1) A szervek irataikat a jelen utasítás mellékleteként kiadott ügykörjegyzékekben megjelölt ideig tartoznak megőrizni, majd az őrzési idő lejártával szabályszerű selejtezés alá vonni. A megőrzési időt az utolsó érdemi ügyintézés lezárásának keltétől kell számítani. (2) Az egyes iratoknak az (1) bekezdésben foglaltak értelmében megállapított őrzési időtartamát az előadók kötelesek az általuk elintézett iratokon az ügy érdemi (végleges) elintézésével egyidejűleg feltüntetni. (3) A szervek vezetői — személyes felelősség mellett — elrendelhetik az ügykörjegyzékben felvett, de kevésbé fontos iratok selejtezését is, viszont felelősek azért, hogy ne kerüljenek kiselejtezésre olyan iratok, amelyek az ügykörjegyzékben nem szerepelnek, azonban a folyamatos ügyintézéshez nélkülözhetetlenek, továbbá politikai, tudományos (történeti) kulturális és gazdasági jelentőségűek. (4) A szervek vezetői indokolt esetben ugyancsak elrendelhetik egyes iratoknak az ügykörjegyzékben megállapított őrzési időtartamánál- hosszabb ideig való megőrzését. (5) Nem szabad kiselejtezni el nem évült követelésre, vagy tartozásra vonatkozó bizonyító erejű iratokat. 4. §. (1) Az iratselejtezés megkezdéséről és várható befjezéséről az illetékes állami levéltárat 30 nappal előbb értesíteni kell. (2) A selejtezési munkálatokat a szerv dolgozói a selejtezési felelős irányítása és ellenőrzése alatt végzik. 5. §. (1) A selejtezés folyamán az egyes iratok tartalmi elbírálásánál felmerülő kétely esetén ügyviteli szempontból a szerv vezetőjének, tudományos, történeti szempontból pedig a kiküldött levéltári szakértőnek véleménye a döntő. (2) A bizalmas (titkos) jelzésű iratok selejtezését a szerv vezetőjének vagy helyettesének ellenőrzése mellett kizárólag a bizalmas (titkos) jelzésű iratok kezelője végezheti. 6. §. Az irat kiselejtezését az iktatókönyvben, illetőleg a nyilvántartó lapon az irat iktatószáma mellett „kiselejtezve" szó és a selejtezés időpontjának bejegyzésével fel kell tüntetni. 7. §. (1) Azokat az iratokat, amelyeket nem lehet kiselejtezni, a reájuk vonatkozó kezelési könyvekkel együtt az illetékes levéltárnak kell átadni. Az átadás-átvétel időpontját a szerv vezetője és az illetékes állami levéltár vezetője határozzák meg. (2) Az átvételig az iratokat rendezett állapotban, kutatásra alkalmas módon kell kezelni. 8. §. (1) A megszűnt szervek iratanyagát a jogutód szervnek, ilyen hiányában pedig a megszűnt szerv felett felügyeletet gyakorló szervnek kell átadni. (2) A szervek összevonása esetében az újonnan alakult szerv irattárába kell elhelyezni a beolvadó szerv (szervek) valamennyi irattári és egyéb iratanyagát. (3) A szervek széttagolása esetében a széttagolt részlegek feladataik ellátásához rendszeresen szükséges iratanyagokat veszik át saját irattáruk részére. Az esetenként szükséges iratokat iratcsatolással (szereléssel) igényelhetik az eredeti szerv irattárából. 9. §. A jelen utasítás kihirdetése napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a 62/1932. (Kip. É. 15.) Kip. M. számú, a 184/ 1933. (Kip. É. 43.) Kip. M. számú és a 2271/1953. (T. K. 10.) Kip. M. számú utasítás hatályát veszti. Budapest, 1959. évi szeptember hó 21-én. Nagy Józsefné s. k., könnyűipari miniszter.