Igazságügy, rendvédelem; Ipar, általános; Kereskedelem; Könnyűipar

Igazságügy, rendvédelem - Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről. Melléklet: 1-2. • 1994.12.14 [1994:LXXX. tv. = Magyar Közlöny 1994/120.]

(2) A kártérítési felelősség megállapítására, a kártérítési határozat elleni jogorvoslatra a fegyelmi eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni a következő eltérésekkel: a) a kártérítési határozat az elévülési időn belül hozható meg; b) a legfőbb ügyész helyettes a vele szemben hozott kártérítési határozat ellen annak közlését követő tizenöt napon belül közvetlenül a bírósághoz fordulhat. (3) Ha az ügyész ügyészségi szolgálati viszonya a kártérítési határozat közlése előtt megszűnt, az általa okozott kár megtérítése iránti igényéi a munkáltató a bíróság előtt érvényesítheti. 75. § Az ügyészségnek az ügyésszel szemben az ügyészségi szolgálati viszonyból eredő kártérítési felelősségére és a kártérítés iránti igény érvényesítésének rendjére a Munka Törvénykönyvének a munkáltató kártérítési felelősségére vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. XII. Fejezet A JOGVITÁK 76. § (1) Az ügyész az ügyészségi szolgálati viszonyából keletkező igényének érvényesítése érdekében, valamint a munkáltatói jogkör gyakorlójának intézkedése vagy az intézkedés elmulasztása miatt jogvitát kezdeményezhet. A jogvitára az e törvényben meghatározott eltérésekkel a Munka Törvénykönyvének a munkaügyi jogvitákra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. (2) Nem kezdeményezhető jogvita: a) az Országgyűlésnek a legfőbb ügyész, illetőleg a köztársasági elnöknek a legfőbb ügyész helyettes megbízatása megszüntetésével kapcsolatos intézkedése miatt; b) a munkálta tói jogkör gyakorlójának mérlegelési jogkörébe tartozó intézkedés vagy annak elmulasztása miatt; c) ha azt e törvény kizárja. XIII. Fejezet A SZEMÉLYI NYILVÁNTARTÁS 77. § (l) A munkáltató az ügyészről — az ügyészségi szolgálati viszonyból származó jogosultságok és kötelezettségek megállapításához — az 1. számú mellékletben meghatározott, valamint a (4) bekezdés szerinti iratokban szereplő adatokat kezelheti (személyi nyilvántartás). (2) A munkáltató az ügyészre vonatkozó adatok közül az ügyész hozzájárulása nélkül — közérdekből — adhat tájékoztatást az ügyész nevéről, szolgálati helyéről és beosztásáról, valamint — ha törvény azt megengedi — egyéb adatairól. (3) A személyi nyilvántartás más adatrendszerrel nem kapcsolható össze. (4) Az ügyész ügyészségi szolgálati viszonyával kapcsolatos iratok közül a személyi adatlapot, az erkölcsi bizonyítványt, az önéletrajzot, a fényképet, a kinevezési (megbízási) okiratot, az esküokmányt, a besorolásról, az áthelyezésről rendelkező és a kitüntetésről (elismerésről) szóló iratokat, a minősítést, a hatályban lévő fegyelmi büntetést kiszabó határozatot, valamint az ügyészségi szolgálati viszonyt megszüntető iratot együttesen kell tárolni. (5) A személyi nyilvántartást —ideértve a (4) bekezdésben szereplő iratokat is — az ügyész ügyészségi szolgálati viszonyának megszűnését követően ötven évig kell megőrizni. 78. § (1) Az ügyészről készült személyi nyilvántartásba — ideértve a 77. § (4) bekezdésében szereplő iratokat is — betekinthetnek: a) az ügyész; /;) az ügyész szolgálati felettesei; c) a személyügyi feladatok intézésével megbízott ügyészségi alkalmazott; d) a törvényben vagy az ügyész által erre felhatalmazott más személy. (2) Az ügyész jogosult a róla nyilvántartott helytelen adat helyesbítését, a jogellenesen nyilvántartott adat törlését kérni, továbbá a jogellenesen kért adat közlését megtagadni. A munkáltató köteles a helytelen adatot haladéktalanul helyesbíteni, illetőleg törölni. (3) Az ügyész köteles a róla nyilvántartott adatokban bekövetkezett változási haladéktalanul a munkáltatónak bejelenteni. XIV. Fejezet AZ ÜGYÉSZSÉGI TITKÁR, FOGALMAZÓ, NYOMOZÓ ÜGYÉSZSÉGI SZOLGÁLATI VISZONYA 79. § (1) Ügyészségi fogalmazóvá azt a büntetlen előéletű magyar állampolgárt lehet kinevezni, akinek egyetemi jogi végzettsége van. Katonai ügyészségi fogalmazóvá történő kinevezés további feltétele, hogy a kinevezendő személy a Magyar Honvédség hivatásos állományú lisztje legyen. (2) Az ügyészségi titkár kinevezésének az (1) bekezdésben meghatározottakon túl további feltétele, hogy a kinevezendő személy külön jogszabály szerinti jogi szakvizsgával rendelkezzék. (3) Ügyészségi nyomozóvá azt a büntetlen előéletű magyar állampolgárt lehet kinevezni, akinek legalább középfokú végzettsége van. A legfőbb ügyész a kinevezést további feltételhez is kötheti.