Igazságügy, rendvédelem; Ipar, általános; Kereskedelem; Könnyűipar

Igazságügy, rendvédelem - Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről. Melléklet: 1-2. • 1994.12.14 [1994:LXXX. tv. = Magyar Közlöny 1994/120.]

Fegyelmi biztos nem lehet az eljárás alá vont ügyész irányí­tása (felügyelete) alá tartozó ügyészségi alkalmazott. 60. § Az eljárás alá vont ügyész képviseletével a fegyelmi jogkor gyakorlójánál alacsonyabb munkakört betöltő ügyészt megbízhat. Az ügyész kérelmére a fegyelmi eljárás során az ügyészségen működő munkavállalói érdekképvi­seleti szerv részvételét, illetőleg képviseleti jogának gya­korlását biztosítani kell. 61. § (1) Az eljárás alá vont ügyész meghallgatását úgy kell kitűzni, hogy azon képviselője, illetőleg az érdekkép­viseleti szerv nevében eljáró személy is jelen lehessen. A meghallgatáson az ügyésszel és képviselőjével, illetőleg az érdekképviseleti szerv nevében eljáró személlyel közölni kell a fegyelmi vétség elkövetésére vonatkozó adatokat, elébe kell tárni a bizonyítékokat, biztosítani kell, hogy az ügy iratait megtekinthesse, és védekezéséi, valamint bizo­nyítási indítványát előadhassa. (2) Ha az eljárás alá vont ügyész meghallgatására tartós akadályoztatása miatt az eljárás időtartama alatt nem ke­rülhet sor, a fegyelmi vétség elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait írásban kell vele közölni, és nyolc nap határidő kitűzésével fel kell hívni, hogy védekezését terjessze elő. Ha az ügyész alapos okból védekezését ily módon sem tudja közölni, az eljárást az akadály megszűnéséig fel kell függeszteni. (3) A fegyelmi határozat meghozatalát nem akadályoz­za, hogy az eljárás alá vont ügyész alapos ok nélkül a meghallgatáson nem jelenik meg, vagy írásbeli védekezé­sét a megjelölt határidőn belül nem terjeszti elő. (4) A fegyelmi eljárás során lefolytatott bizonyításról és az ügyész meghallgatásáról jegyzőkönyvet kell felvenni. 62. § (1) Fegyelmi jogkör gyakorlójaként, fegyelmi biz­tosként és jegyzőkönyvvezetőként nem járhat el az, aki az eljárás alá vont ügyész hozzátartozója (97. §) vagy akitől az eljárásban való elfogulatlan részvétel nem várható el. (2) Elfogultsági kifogást az eljárás alá vont ügyész, an­nak képviselője, illetőleg az érdekképviseleti szerv nevé­ben eljáró személy jelenthet be. (3) A legfőbb ügyésszel — mint fegyelmi jogkör gyakor­lójával — szemben bejelentett elfogultsági kifogást maga a legfőbb ügyész, a fegyelmi jogkör más gyakorlójával szemben bejelentett elfogultsági kifogást pedig a szolgálati felettes bírálja el. Ha a legfőbb ügyész, illetőleg a szolgálati felettes az elfogultsági kifogásnak helyt ad, a fegyelmi eljárást a) a legfőbb ügyész helyett a legfőbb ügyész helyetles, b) a fegyelmi jogkör más gyakorlója helyett pedig a szolgálati felettes folytatja le, illetőleg hoz a fegyelmi ügyben határozatot. (4) A fegyelmi biztossal és a jegyzőkönyvvezetővel szemben bejelentett elfogultsági kifogást a fegyelmi jogkör gyakorlója bírálja cl. Ha az elfogultsági kifogásnak helyt ad, más fegyelmi biztost, illetőleg jegyzőkönyvvezetőt bíz meg. (5) Az elfogultsági kifogás elutasítása ellen külön jog­orvoslatnak nincs helye. 63. § (1) A fegyelmi jogkör gyakorlója határozatával a fegyelmi eljárás alá vont ügyészt a fegyelmi vétségben vét­kesnek mondja ki, és büntetést szab ki, kivéve ha az 53. §, (3) bekezdése alapján a fegyelmi büntetés kiszabásától eltekint. Meg kell szüntetnie a fegyelmi eljárást, ha az eljárás alá vont ügyész ügyészségi szolgálati viszonya a határozat közlése előtt megszűnt, továbbá ha megállapí­tást nyert, hogy az eljárás alá vont ügyész a terhére rótt fegyelmi vétséget nem követte el, vagy annak elkövetése nem bizonyítható, illetőleg az elévüli. (2) Ha a fegyelmi eljárás tárgyává tett kötelességszegés miatt a büntető bíróság jogerős határozatával már megál­lapította az ügyész felelősségét, a fegyelmi jogkör gyakor­lója nem állapíthatja meg, hogy az eljárás alá vont ügyész nem követte el a terhére rótt fegyelmi vétséget. (3) A hivatalvesztés fegyelmi büntetés cselén az ügyész állásából való felfüggesztését fenn kell tartani, vagy el kell rendelni. Más fegyelmi büntetés kiszabása esetén a felfüg­gesztést meg kell szüntetni. 64. § (1) A katonai főügyész, a főosztályvezető ügyész, a főosztályi szervezetbe nem tartozó legfőbb ügyészségi osz­tályvezető ügyész, a főügyész és a katonai ügyészséget ve­zető ügyész által hozott fegyelmi határozat ellen az eljárás alá vont ügyész és képviselője a határozat kézbesítésétől számítolt tizenöt nap alatt a legfőbb ügyészhez kifogással élhet. (2) A legfőbb ügyész a kifogást elutasítja, vagy annak helyt ad, s a határozatot egészben vagy részben az ügyész javára megváltoztatja, megalapozatlanság esetén pedig a határozatot hatályon kívül helyezi, és a fegyelmi jogkör gyakorlóját új eljárás lefolytatására és új határozat hoza­talára utasítja. (3) A legfőbb ügyész határozata ellen az eljárás alá vont ügyész és képviselője a határozat kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt a bírósághoz fordulhat. 65. § (1) A fegyelmi határozatot az ellene benyújtott jogorvoslat jogerős elbírálásáig nem lehet végrehajtani. Ha azonban az ügyész a fegyelmi határozat jogerőre emel­kedése előtt az ügyészségi szolgálati viszonyát megszünte­ti, a határozat azonnal végrehajthatóvá válik. (2) A hivatalvesztést kiszabó fegyelmi határozat a szü­lési szabadság tartama alatt nem hajtható végre. 66. § (1) Az ügyész a hivatalvesztés fegyelmi büntetésnél három évig, a vezetői tisztségből való felmentés, alaeso­nyabb munkakörbe helyezés, az elismerés visszavonása

Next

/
Thumbnails
Contents