Igazságügy, rendvédelem; Ipar, általános; Kereskedelem; Könnyűipar

Igazságügy, rendvédelem - Az igazságügyi hatóságok és hivatalok iratanyagának selejtezése tárgyában. • 1951.07.21 [9500/1951. I. M. sz. rendelet = Igazságügyi Közlöny 1951/7.]

g) az 1945. évi földreform földkönyveit és vázrajzait, .- •.. , V•.. h) a letartóztatottak törzskönyvét. .'•>,'' (2) Tíz év után kell kiselejtezni a büntetőügyeknek az (1) bekezdés alá nem eső iratait; az olyan büntetőügyek iratait azonban, amelyekben a büntetést kimondó ítélet végrehajtása (a szabadságvesztés kitöltése, stb.) még nem történt meg, sem e rendelkezés, sem az (1) bekezdés c) pontja alapján kiselejtezni nem lehet.'(3) öt év után kell kiselejtezni az egyéb iratokat. 5. §• (1) Selejtezni minden évben egyszer kell, mégpedig olyan időszakban, amikor ez a rendes hivatali munka menetét a legkevésbbé gátolja. (2) A selejtezésről a Levéltárak Országos Központját (Budapest, I. Üri-u. 54—56.) legalább harminc nappal a selejtezés megkezdése előtt értesíteni kell és az általa közölt útmutatást a tudományos, illetőleg történeti jelentőségű vagy levéltári szempontból egyébként értékes iratok kiválasztásánál figyelembe kell venni. (3) A selejtezést a hivatal vezetőjének rendelkezéséhez képest az irattáros, illetőleg a hivatal személyzetének ezzel megbízott ragja a hivatalve-' zetőnek vagy helyettesének felügyelete alatt végzi. 6- §• (1) Az 1872. évét megelőző időben keletkezett iratokat a jelen rendelet hatálybalépését követő hatvan napon, belül, a később keletkezett, de az 1918—1944. ,év.i időközbe eső vagy tudományos, illetőleg történeti jelentőségű vagy levéltári szempontból egyébként értékes iratokat (3. § g), h) pont) pedig húsz évi őrzési idő eltelte után az 'illetékes közlevéltár (1950:29. tvr. 10. § a) pont, 12. § (1) bek. d) pont, 14. §) rendelkezésére kell. bocsátani, amennyiben azok nem tartoznak a hivatali célból megtartandó iratok (3. §. a)— e) pont)' közé. , . • (2) A hivatali célból megtartandó iratoknak (3'. § a)—e) pont) az illetékes közlevéltár rendelkezésére bocsátásáról annak előterjesztésére az igazságügyminiszter harminckét év őrzési idő eltelte után esetenkint határoz. 7. §. A kiselejtezett iratanyagot Budapesten a Papírhulladékbegyüjtő Vállalat (Budapest, V., Váci-u. 37.), vidéken pedig a Melléktermék- és Hulladékgyűjtő Vállalat legközelebbi fióktelepe útján kell értékesíteni. Az értékesítésből befolyó pénzösszeget az Igazságügyi Gazdasági Hivatal illetékességéhez tartozó hivatalok részéről az Igazságügyi Gazdasági Hivatal bevételi számlájára, az egyéb hivatalok (országos börtönök, fiatalkorúak intézetei stb.) részéről pedig a megfelelő alcím 540 működési bevételek bevételi* számlára kell befizetni. 8. §. Az igazságügyminisztériumnak és a Legfelsőbb Bíróságnak a jelen rendelet hatálybalépése után' keletkező elvi jelentőségű ügyirataira (3. §. e) pont) feltűnő módon a következő szöveget kell rávezetni: „Elvi jelentőségű ügyi" 9. §. A jelen rendelet az 1951. évi augusztus hó 1. napján lép hatályba; ezzel a nappal a 13.300/ 1912. I. M. számú rendelet hatályát veszti. Dr. DÉCSI GYULA s. k. az igazságügyminiszter első helyettese. Jogszabályismertetés i (Kivonatosan közölve) A külkereskedelmi miniszter 27/1951. (VII. 40 Kk. M. számú rendelete* a Magyar Kereskedelmi Kamara egyeztető eljárási szabályzatának, a Kamarai Áruüzlcü' Szakértőbizottság eljárási szabályainak és a Kamarai Választottbíróság eljárási szabályainak jóváhagyásáról. * (Közigazgatási rendszám: 7.210.) A rendelet három mellékletet tartalmaz: A) melléklet: A Magyar Kereskedelmi Kamara Egyeztető Szabályzata. B) melleidéi: A Magyar Kereskedelmi Kamara Kebelében, szervezett Aruüzleti Szakértőbizottság Eljárási szabályai. , CJ melléklet: A Magyar Kereskedelmi Kamara Kebelében Szervezett Kamarai Választottbíróság Eljárási Szabályai. Az A) melléklet szerint olyan vitás ügyekben, amelyek egyfelé] magyar állami ivállalat, intézmény vagy szervezet, másfelől .külföldi természetes vagy jogi személyek között, továbbá két külföldi természetes vagy jogi személy között létrejött kereskedelmi ügyletekből erednek, bármely fél — függetlenül attól, hogy az egyeztető eljárásnak magát előzetesen alávetette-e vagy ssrn •—• a Kamara Egyeztető Bizottságához fordulhat és kérheti, hogy a szerződő társával felmerült vitáját egyeztetéssel kísérelje meg elintézni. (1. §.) A B) melléklet szerint a Magyar Kereskedelmi Kamara (a továbbiakban: Kamara) kebelében szervezeit Kamarai Áruüzleti S akértőbizoUs\g (a továbbiakban: Szakértőbizottság) feladata a 4.043/ * Megjelent a Magyar Közlöny 101. számában a 685. lapon.