Központi intézkedések; Belügy, közigazgatás; Egészségügy; Építésügy

Belügy, közigazgatás - A tanácsi szervek ügyiratkezelésének szabályairól szóló 8/1973. (TK. 51.) MT TH sz. utasítás módosításáról és egységes szövegéről. Melléklet: 4 db iratminta. • 1982.03.04 [1/1982. (TK. 5.) MT TH sz. utasítás = Tanácsok Közlönye 1982/5.]

tintával történő átírásával az iktató értékteleníti. Ha az illetékköteles iraton az illetéket részben, vagy egyátalán nem rótták le, az illeték-jogszabá­lyok szerint kell eljárni. Ez az eljárás azonban — ha jogszabály másként nem rendelkezik — nem akadályozhatja a további folyamatos kezelést, ille­tőleg az ügy intézését. (10) Ha a küldemény felbontásakor, vagy később megállapítható, hogy a küldeményben a titkos ügykezelési szabályzat rendelkezései alá tartozó • irat van, rá kell vezetni a borítékra (annak hiányában • az iratra) a felbontó nevét, szükség esetén a munkahelyét, és a küldeményt a titkos ügykezelőhöz kell eljuttatni. (11) A küldemények borítékait az irathoz kell csatolni, de azok közül — az ügy befejezését kö­vetően — csak azt kell megőrizni, amely erre utaló vagy egyéb fonlos kezelési, ügyintézői fel­jegyzést tartalmaz. Az ügyintéző kijelölése, munkanapló 6. § (1) A küldemények felbontásának jogát fenntartó tisztségviselő vagy vezető a bontással egyidejűleg köteles kijelölni az ügyintézőt (ügyin­téző szakigazgatási szervet). Az ügyintéző kije­lölésének módját ügyrend tartalmazza. (2) Ha az ügyintéző kijelölése az előirat alap­ján már megtörtént, az iktató tünteti fel az ügy­iraton az ügyintéző jelzését. A vezető a- korábban kijelölt ügyintéző helyett mást is kijelölhet. (3) Ha az ügyiratra más — a szervezeten belül működő — szakigazgatási szerv hatáskörét je» gyezték fel, akkor — egy könyv vezetését ki­véve — a téves bejegyzés megsemmisítésének sza­bályai szerint át kell iktatni az iratot az illetékes szakigazgatási szerv iktatókönyvébe. Ilyen eset­ben a beérkezés kelte az átiktatás napja. Külön iktatás esetén az iktatókönyvi bejegyzés meg­semmisítése helyett a „Kezelési feljegyzések" ro­vatba kelli bejegyezni az illetékes szakigazgatási szerv nevét és az átadás napját, majd az iratot kézbesítő könyvvel kell továbbítani. Mindkét eset­ben be kell jegyezni az új sorszám „Kezelési fel­jegyzések" rovatába, hogy az ügyintézési határidő a tényleges beérkezés (tehát nem az újraiktatás) napjától kezdődik (pl. „ügyintézési határidő kez­dete: XI. 9."), és ezt az iktató az iratra is fel­jegyzi. (4) Az ügyintéző bejegyzése után az átadás* nap­ját, • majd emelkedő számsorrendben az ügyiratok iktatószámát ' az, ügyintézők' munkanaplójába (amely egyben átadókönyyként is szolgál) be kell írni. A vb titkár elrendelheti, hogy az ügyintézők munkanaplóit ne a központi iktató, hanem az ér­dekelt szakigazgatási szerv : . vezetője által meg­bízott személy vezesse. Ez esetben'a központi ik- • tató az iratok 'iktatása ütáh kézbesítőkönyvvel to­vábbítja azokat az illetékes szakigazgatási szerv­hez. (5) A községi szakigazgatási szerv munkanapló helyett közös átadókönyvet is használhat. III. FEJEZET AZ IRATOK NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELE Iktatás 7. § (1) A küldeményeket és a hivatalból tett intézkedéseket tartalmazó ügyiratokat — a (6) be­kezdésben megjelöltek kivételével — az érkezés napján, de legkésőbb a következő munkanapon, a bejegyzés napjának keltével be kell iktatni. Ha a küldemény több egymástól eltérő tárgyú ügyet érint, másolatot, kivonatot kell készíteni róla, és akkor is külön szám(ok)ra kell beiktatni, 'ha va­lamennyi tárgyú ügy azonos szakigazgatási szerv hatáskörébe tartozik. (2) Az irat iktatása előtt meg kell állapítani, hogy van-e a folyamatban levő ügynek a folyó évben előzőleg érkezett irata (előirat). Az újonhan érkező ügyiratot (utóirat) — a (3) bekezdésben szabályozott kivétellel — a sorszám következő alszáma alatt kell feljegyezni. (3) Egy ügyben nyolc ízben iktatható irat úgy, hogy az ügy sorszáma nem változik. Ha kilence­dik irat érkezik, azt új sorszámra kell iktatni és az előző számon érkezett iratokat a 11. § szerint az új sorszámra iktatott irathoz kell csatolni. Ugyanígy kell eljárni, ha a második, illetőleg to­vábbi iktatószám alszámait is felhasználták. (4) Az iratokat annak a szakigazgatási szervnek az iktatószámán kell nyilvántartani, amely érdemi intézkedést tesz (pl. érdemi határozatot hoz). Az ehhez kapcsolódó más ágazatbeli intézkedések (nyilvántartásbavétel, tudomásulvétel stb.) elinté­zése is e sorszámon történhet. Ha az ügyben más ágazatban hoznak érdemi intézkedést (pl. határo­zatot), új ügy keletkezik, és ennek megfelelően következő sorszámra kell iktatni a megkereső szerv iratát és kezelési feljegyzésként e kapcsola­tot jelezni kell (pl. kapcs. intézkedés 1.2681/1982. számon). E rendelkezés helyett a 2. § (4) bekez­dése alapján elkülönülő iktatás esetében más meg­oldás is alkalmazható. (5) Azokat áz intézkedéseket, amelyekre több szervtől (belső szervezeti .egységtől) válaszok, je­lentések (továbbiakban: jelentés) érkeznek, gyűj­tőív (3. számú melléklet) egyidejű megnyitásával kell iktatni és beérkezésüket ezen kell feljegyezni. A gyűjtőívre előre fel kell jegyezni az intézkedés számát, tárgyát, valamint azoknak a szerveknek a nevét, amelyektől jelentéseknek érkezniük kell. Az első választ a következő alszámra kell beik­tatni és ezt az alszámot a gyűjtőívre is fel kell

Next

/
Thumbnails
Contents